Újítási ügyintézők, újítók kézikönyve

Szerző

Budapest

'Burán Károly: Újítási ügyintézők, újítók kézikönyve ' összes példány

Kiadó:	Népszava Lap- és Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1984
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	219 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:	963-322-093-9

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Bevezető	5
Az újítómozgalom a társadalmi haladás elősegítője	7
Mi az újítómozgalom társadalmi-politikai jelentősége?	7
Mit értünk gazdasági-műszaki innováción?	8
Miért van szoros kapcsolatban a vállalati innováció az újításokkal	8
Miért intézményesített rendszer és mozgalom az újító tevékenység?	8
Miért fórumrendszere az újító mozgalom az üzemi demokráciának?	9
Hogyan növeli az újítómozgalom a dolgozók szakképzettségét?	9
Mi az újítómozgalom műszaki-gazdasági jelentősége?	10
Az újítómozgalom irányítása és szervezése	12
Melyek az újítómozgalom kibonatkozásának alapvető feltételei?	12
Milyen legyen az újítások ügyintézésének szervezete?	12
Hogyan kell irányítani az újító tevékenységet?	16
Hogyan tartalmazza a vállalati újítási szabályzat az újítási feladattervek és pályázatok elkészítési rendjét?	17
Mi az előzetes szerződés lényege, előnye a dolgozók és a vállalat számára?	20
Hogyan tartalmazzák a szabályzatok az előzetes szerződések megkötésének rendjét?	22
Milyen a jó újítási feladatterv?	22
Milyenek a jó újítási pályázatok?	24
Milyenek a jó előzetes szerződések?	28
Milyen feladatok megoldására irányítsák az újítók figyelmét?	33
Milyen legyen a vállalati Újítási Szabályzat?	34
Mit kell tartalmaznia az Újítási Szabályzatnak?	35
Kinek kell elkészítenie az Újítási Szabályzatot?	35
Hogyan kell közzétenni és megismertetni az Újítási Szabályzatot?	37
Lehet-e az Újítási Szabályzat az Iparjogvédelmi Szabályzat része?	37
Melyek az újítómozgalom szervezésének legjobb módszerei?	38
Az újítás	46
Egy javaslat milyen követelmények teljesítése esetén minősül újításnak?	46
Mikor tartalmazza a javaslat egy feladat megoldását?	47
Mikor műszaki jellegű a javasolt megoldás?	48
Mikor szervezési jellegű a javasolt megoldás?	49
Szervezési jellegűnek minősül-e a különböző kiadványokban meglevő adatok egybefoglalása?	50
Mikor viszonylag új egy megoldás?	51
Minősülhet-e a megoldás lehetséges változatainak egyike is viszonylag újnak?	52
Azonos-e a tervbevétellel egy megoldási mód ismerete?	53
Azonos-e a hiba felismerése a megoldással?	54
Korábbi feladatkitűzés miatt megállapítható-e egy megoldás viszonylagos újdonságának hiánya?	54
Hogyan célszerű szabályozni a viszonylag újnak minősülő megoldások körét a gazdálkodó szervezetek újítási szabályzataiban?	56
Mikor kell egy megoldásnak az egész gazdálkodó szervezet területén, mikor annak csak egyik szervezeti egységében újnak lennie?	56
Mikor jár hasznos eredménnyel az újítás?	57
Milyen szempontokat kell figyelembe venni az újítás hasznossága megítélésekor?	58
Minősíthető-e újításnak az a megoldás, amelynek használata, forgalomba hozatala jogszabályokba ütközik?	59
Az újító	60
Ki tekinthető újítónak?	60
Kik az újítótársak?	60
Melyek az újítót megillető személyi és vagyoni jogok?	61
Hogyan és meddig lehet valamely gazdálkodó szervezetnél az újítói jogot érvényesíteni?	62
Beruházás költségeit csökkentő újításnál melyik időpontot kell a hasznosítás kezdő időpontjának tekinteni?	63
Hogyan és meddig lehet más személlyel szemben újítói (szerzőségi) jogot érvényesíteni?	64
Lehet-e az újítás szerzője egy brigád?	66
Milyen jogok illetik meg az elutasított, de ezt követően hasznosított (átadott) újítás szerzőjét?	67
Az újítás elbírálója eldöntheti-e, hogy egy újításnak ki a szerzője, illetőleg kik a társszerzői?	67
Az újítás elbírálója összevonhat-e több újítási javaslatot egy újítássá?	67
Az újítás szerzőségével összefüggésben milyen cselekményeket büntet a törvény?	69
Az újítási javaslat benyújtása és nyilvántartása	70
Hová és milyen formában kell benyújtani az újítási javaslatot?	70
Mit kell tartalmaznia az újítási javaslatnak?	70
Hogyan nyújthat be a munka-, illetőleg tagsági viszonyban álló dolgozó újítási javaslatot más gazdálkodó szervezethez?	71
Benyújtható-e a javaslat a felügyeletet gyakorló szervhez?	71
Mi a teendő, ha a benyújtott újítási javaslat nem tartalmazza a feladat megoldását?	72
Milyen feltételek segíthetik az újítási javaslatok benyújtását?	74
Hogyan kell szabályozni az újítási javaslatok nyilvántartásának a rendjét?	78
Meddig nem célszerű nyilvánosságra hozni az újítást?	80
Az újítási javaslat elbírálása	81
Miért felelősségteljes feladat az újítási javaslatok elbírálása?	81
Melek az újítási javaslatok elbírálásának fő szempontjai?	82
Melyek a döntést előkészítő szakasz legjellegzetesebb hiányosságai?	82
Hogyan célszerű meghatározni a döntést előkészítő szakaszban részt vevők feladatkörét, hatáskörét?	83
Miként lehet meghatározni a döntési szakaszban részt vevők feladatkörét, hatáskörét?	88
Hogyan célszerű meghatározni az elbírálással kapcsolatos feladat- és hatásköröket az egymástól távol eső szervezeti egységekre tagolt gazdálkodó szervezeteknél?	91
Az újítás hasznosítása, átadása	139
Melyek az újításban rejlő műszaki, szervezési előnyök felhasználási formái?	139
Hogyan célszerű meghatározni az újítások hasznosításának a rendjét?	139
Szükséges-e az újító hozzájárulása újítása más gazdálkodó szervezetnek való átadásához?	142
Mely esetben köteles a gazdálkodó szervezet egy újítást átadni más gazdálkodó szervezetnek?	142
Kérhet-e a gazdálkodó szervezet az újítás átadása fejében ellenértéket?	143
Jár-e újítónak újítási díj, újítása átadása esetén?	143
Melyik gazdálkodó szervezet köteles az újítót díjazni újításának átadása esetén?	144
Milyen mértékű újítási díj illeti meg az újítót újítása átadása esetén?	144
Hogyan célszerű rendelkezni az újító díjazásáról, újítása átadása esetére?	144
Újítás átadásának minősül-e a kooperációs megállapodás, melyik gazdálkodó szervezet köteles díjazni az újítót?	145
Milyen mértékű nyereségadó-kedvezmény jár az újítás átadása fejében kapott ellenérték után?	146
Közreműködés újítás hasznosításában, átadásában	148
Ki és hogyan működhet közre - díjazás ellenében - újítás hasznosításában?	148
Melyek a közreműködői szerződés tartalmi követelményei?	148
Milyen elvek figyelembevételével kell megállapítani a közreműködői díj mértékét?	149
Hogyan ösztönözhetők az újítások elbírálásában hatékonyan közreműködők?	149
Milyen költségei térítendők meg az újítónak?	151
Milyen mértékű jövedelemadót kell levonni az újítás hasznosítása, átadása során, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzett, szellemi jellegű munkáért kifizetendő közreműködői díjból?	151
Kell-e nyugdíjjárulékot levonni az újítás hasznosításában fizikai munkával közreműködők díjábaól, bezsámít-e az a nyugdíjalapba, a táppénz alapját képező átlagkeresetbe?	152
Beszámít-e a közreműködői díj a nyugdíjas keresetébe?	152
Szükséges-e a munkáltató engedélye más gazdálkodó szervezetnél végzendő - újítással kapcsolatos - közreműködéséhez?	153
Lehet-e közreműködni újítás hasznosításában, ha az összeférhetetlennek bizonyul?	153
Az újítók erkölcsi elismerése	154
Mikor illeti meg az újítót az újítói tanúsítvány?	154
Melyik vállalat köteles az újítói tanúsítványt kiállítani és átadni?	155
Kiket illet meg a "Kiváló Újító" kitüntetés?	156
Melyek a "Kiváló Újító" kitüntetésre való előterjesztés feltételei?	156
Melyek a "Kiváló Feltaláló" kitüntetésre való előterjesztés feltételei?	157
Mit kell még figyelembe venni a "Kiváló Újító" és a "Kiváló Feltaláló" kitüntetések különböző fokozataira való felterjesztéseknél?	157
Kik tehetnek javaslatot és kik jogosultak a "Kiváló Újító" és a "Kiváló Feltaláló" kitüntetés adományozására?	158
Hová kell előterjeszteni a "Kiváló Újító" és a "Kiváló Feltaláló" kitüntetés adományozására irányuló javaslatot?	158
Milyen egyéb kitüntetések adományozhatók az újítóknak és a feltalálóknak?	159
Az újítással kapcsolatos viták	160
Mely szerv hivatott az újítással kapcsolatos viták eldöntésére?	160
Mikor, melyik bíróság illetékes az újítási díjvita eldöntésére?	160
Milyen esetben és hogyan illeti meg az újítási díjperben eljáró bíróság megválasztásának joga az újítót?	160
Mikor és meddig érvényesíthető az újítási díjigény a bíróság előtt?	162
Mely esetekben fordulhat az újító újítási díjigényével a bírósághoz?	162
Kötelezheti-e a bíróság a gazdálkodó szervezetet kártérítés fizetésére az újítás hasznosításának elmaradása esetén?	163
Az újítás elfogadó, vagy azt a részére, rendelésére legyártó gazdálkodó szervezet köteles az újítót díjazni?	164
Díjazható-e az újító a javaslata alapján gyártott termék önköltségének meghatározott százalékában?	165
Tisztességtelennek minősül-e az újítás hasznosítása révén elért többlethaszon?	166
Megtagadhatja-e a gazdálkodó szervezet az újítási feladattervében kitűzött különdíj, vagy újítási díj kifizetését	166
Az újítási díj késedelmes fizetése esetén követelhet-e az újító késedelmi kamatot?	166
Mit kel vizsgálni az újítási díjszerződés értelmezésénél?	167
Csökkenthető-e az újítási díj azon a címen, hogy az újítás hasznának egy részéről a gazdálkodó szervezet lemondott?	168
Csökkenthető-e az újítási díj a szakértői díjjal?	168
Jár-e az újítónak a díjszerződésben kikötött díj, ha az újítás hasznosításából nem keletkezett hasznos eredmény?	169
Meg kell-e téríteni az újítónak a késedelmi kamatot meghaladó kárát is?	170
Lehet-e az újítási díj tartásdíj alapja?	170
A házastársak közös vagyonának tekintendő-e az újítási díj?	171
Meddig támadható meg az újítási díjszerződés tévedés, megtévesztés címén?	171
Köteles-e egy újítás alapján gyártott és kereskedelmi forgalomban kapható termék után a felhasználó újítási díjat fizetni?	172
Hogyan lehet egy újítás szerzői jogát mással szemben érvényesíteni?	173
Meddig és melyik bíróság előtt lehet az újítás szerzőségi jogát érvényesíteni?	174
Illetékmentesség újítási ügyekben	175
Melyek az újítással kapcsolatos illetékmentes beadványok, szerződések?	175
Melyek az újítással kapcsolatos - illetékmentes - bírósági eljárások?	175
Melyek az újítási díjjal kapcsolatos és illetékköteles cselekmények?	176
Kit terhelnek a bírósági eljárás költségei?	176
Összeférhetetlenség újítási ügyekben	177
Mikor és ki nem fejthet ki érdemi tevékenységet újítási ügyben?	177
Mely esetben szükséges a felügyeleti szerv jóváhagyása az újítási és közreműködési díj megállapításához?	178
Az újítás szolgálati találmánnyá történő minősítése, jogvédelme, a feltaláló díjazása	180
Mi a különbség az újítás és a találmány között?	180
Milyen előnyök származnak az újítás szolgálati találmánnyá minősítéséből és jogvédelméből a gazdálkodó szervzet és a szerző számára?	181
Hogyan célszerű meghatározni az újítás szolgálati találmánnyá minősítésével kapcsolatos feladatköröket, hatásköröket?	182
Mikor és milyen mértékű találmányi díj illeti meg a szolgálati találmány feltalálóját?	184
Melyek a találmányi díjszerződés alaki követelményei?	185
Melyek a találmányi díjszerződés tartalmi követelményei?	186
Milyen költségei térítendők meg a feltalálónak?	191
Ki és hogyan működhet közre - díjazás ellenében - találmány értékesítésében?	191
Melyek a találmány, a közreműködői díjjal kapcsolatos legfontosabb pénzügyi és munkaügyi rendelkezések?	192
Mely szerv hivatott a találmány szolgálati jellegével, a találmányi díjjal kapcsolatos viták eldöntésére?	197
Melyek a szolgálati találmánnyal kapcsolatos illetékmentes szerződések, beadványok?	197
Milyen mértékű nyereségadó-kedvezmény illeti meg a gazdálkodó szervezetet a szabadalom átruházása fejében kapott ellenérték után?	198
Az újítás, találmányi és közreműködői díj forrásai	199
Milyen források terhére számolható el 1984. január 1-től az újítási díj és az újítással kapcsolatos közreműködési díj?	199
Hogyan számolható el a szabadalmaztatási eljárás alatt álló újítás díja?	200
Milyen források terhére számolható el a találmányi díj, a találmánnyal kapcsolatos közreműködési díj?	200
A szakszervezetek feladatai az újítómozgalom irányításában, szervezésében és társadalmi ellenőrzésében	201
Melyek a szakszervezeti bizottságok feladatai az újítómozgalom fejlesztésében?	201
Hogyan segítsék a szakszervezeti bizottságok az újító tevékenység irányítását?	203
Hogyan segítsék a szakszervezeti bizottságok az újítások tapasztalatcseréjét?	204
Mit tehetnek a szakszervezeti bizottságok az újítók megfelelő anyagi és erkölcsi elismerését?	205
Hogyan segítsék a szakszervezeti bizottságok az újítók érdekképviseletét a vitás, panaszos ügyek intézésénél?	206
Hogyan végezze a szakszervezeti bizottság az újítómozgalommal kapcsolatos feladatit?	207
Jogszabálymutató	208