| Bevezetés | 3 |
| A különböző iparágak újítómozgalmának fejlődése | 7 |
| Bányászat | 9 |
| Vas- és fémipar | 13 |
| Kohászat | 13 |
| Gépipar | 15 |
| Villamos forgógépgyártás | 18 |
| Híradástechnikai ipar | 20 |
| Vegyipar | 22 |
| Építő- és építőanyagipar | 24 |
| Könnyűipar | 26 |
| Élelmiszeripar | 28 |
| A mezőgazdaság újítómozgalmának fejlődése | 31 |
| A termelőszövetkezetek újítómozgalma | 32 |
| Újítók, feltalálók tevékenysége a népgazdaság különböző területein | 35 |
| Az újítók és feltalálók mozgalmának néhány kérdése | 36 |
| A kétfrontos harc jelentősége az újítómozgalomban | 38 |
| A munkaköri kötelesség | 42 |
| Az anyagi érdekeltség és az anyagiasság | 45 |
| A szocialista törvényesség és az újítómozgalom | 48 |
| Az újítómozgalom vámszedői | 53 |
| Bürokrata akadékoskodók | 54 |
| Az újítások minősége és mennyisége | 55 |
| A szocialista munkaverseny és az újítómozgalom | 56 |
| A szocialista brigádok tagjainak újítótevékenysége | 59 |
| Az Újítók és Feltalálók III. Országos Tanácskozása | 61 |
| Az újítók és feltalálók a műszaki fejlesztés élharcosai | 62 |
| Az újítási feladattervek szerepe és jelentősége | 63 |
| Hogyan hasznosítják az újítási feladattervekre érkező javaslatokat? | 67 |
| Az újítások realizálása | 68 |
| A találmányok realizálása | 70 |
| Az Országos Találmányi Hivatal feladatairól | 71 |
| A szabadalmak tanulmányozásának jelentősége | 72 |
| A tapasztalatcsere | 75 |
| A tapasztalatcsere és a cselekvőkészség | 77 |
| A tapasztalatcsere, a szakismeret és az újítókiállítások | 79 |
| "Tapasztalatátadó gyár" | 81 |
| A közreműködők tevékenysége | 84 |
| A legtöbbet vitatott téma: a munkaköri kötelesség | 86 |
| Az újítási előadók feladatairól, tevékenységéről | 90 |
| A szakszervezeti újítási és ésszerűsítési bizottságok munkája | 91 |
| Kísérleti üzemrészek | 93 |
| A műszaki és gazdasági vezetők szerepe az újítómozgalomban | 94 |
| Az Újítók és Feltalálók III. Országos Tanácskozásának általános megállapításairól | 98 |
| Az újítók, a feltalálók és a jövő | 99 |
| Az üzemi újítómozgalom irányításáról és ellenőrzéséről | 101 |
| A szakszervezetek szerepe az újítómozgalomban | 101 |
| A szocialista munkaversenyre és az újítómozgalomra vonatkozó határozatokról | 102 |
| A szakszervezetek újítási és ésszerűsítési bizottságok feladatai | 106 |
| Hogyan segítsék az újítókat a szakszervezeti aktivisták | 109 |
| Az újítómozgalom fejlődése és a szakirodalom | 111 |
| Az újítómozgalomra vonatkozó rendeletek és SZOT határozatok végrehajtásának ellenőrzése | 113 |
| Az újítómozgalom sajtópropagandája | 115 |
| Az üzemi lapok és az újítómozgalom | 117 |
| A távlati újítási feladatterv koncepciója | 119 |
| A baráti országok újítómozgalmának tapasztalataiból | 126 |
| A kommunizmus építői | 127 |
| A Német Demokratikus Köztársaság dolgozóinak újítómozgalma | 133 |
| Az újítások elbírálása és díjazása az NDK-ban | 136 |
| Az újítóbrigádok tevékenysége az NDK-ban | 137 |
| A szakszervezetek és az újítómozgalom az NDK-ban | 137 |
| A Csehszlovák Szocialista Köztársaság újító- és feltaláló mozgalmáról | 138 |
| A Lengyel Népköztársaság újító- és feltaláló mozgalmának néhány jellegzetessége | 139 |
| A Bolgár Népköztársaság újítómozgalmának egyik sajátossága | 140 |
| A Román Népköztársaság újítómozgalmáról | 140 |
| Felhasznált irodalom | 144 |
Folytatás Microsoft-tal