791.525

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig

Báránd

Története és néprajza

Fülszöveg

Báránd, ez a Hajdú-Bihar megyei, Árpád-kori településű falu, az ún. Háromföld: a Nagysárrét, a Hajdúság, és a Nagykunság szegletében húzódik meg, mindegyik jellegzetességből megmutatva valamit. Igazában mégis inkább sárréti község, melynek ilyen vonásai a lecsapolás után egyre inkább elhalványodtak.
IV. vagyis Kun László királyunk itt adott ki egy oklevelet a XIII. század utolsó negyedében és ettől kezdve sorsa megegyezett a környékbeli falvakéval. Változtak földesurai, de nem a terhei, mígnem a középkor végén a Nagyváradi Püspökség fennhatósága alá került. A török időket átvészelte, és az írások alig egy-két évig jelzik lakatlannak, mely idő alatt lakosai a nádasokban mentették életüket. A családok egy része a török idők kezdetétől napjainkig megmaradt.
A régészeti-történeti áttekintést néprajzi fejezetek követik, mely a termelés kérdéseit éppenúgy bemutatják, mint az építészetet, a mindennapi életet és az ünnepeket. Az élet nagy fordulóinak (születés, házasság, halál)... Tovább

Tartalom

Balassa Iván - Papp László: Előszó9
A falu története 1944-ig
M. Nepper Ibolya - Módy György: Báránd és környéke a török hódoltságig
Báránd és környéke régészeti korszakai13
Báránd a honfoglalástól a török uralomig32
Molnár Ambrus: Báránd története és élete a török hódoltság végéig43
Báránd magyar földesurai a török hódoltság idején43
A falu népessége és a lakosság kontinuitása a XVI - XVII. században46
A mezőgazdaság és állattenyésztés52
Báránd kapcsolata a bihari Hajdúsággal64
Báránd és környéke reformációja67
Molnár Ambrus: Báránd a török hódoltság után 1848-ig73
A község újraéledése és lakosai73
Adatok a község művelődéstörténetéhez78
A község igazgatási szervezete99
Nyakas Miklós: Báránd története 1848-1944105
A polgári forradalomtól az első világháborúig105
A világháború és a forradalmak129
A két világháború között133
Fejezetek a falu néprajzából
Balassa Iván: Báránd földrajzi nevei147
Belterület148
Külterület152
Összefoglalás164
Balassa M. Iván: Báránd települése és építkezése167
Település167
Köz- és közösségi rendeltetésű építmények177
Telek186
Építőanyagok190
Építés198
Épületek209
Összegzés238
Szabó László: Báránd társadalmának jellemző vonásai243
A falu külső kapcsolatai243
A társadalom vagyoni rétegezettsége248
A társadalmi rétegek egymáshoz való viszonya és szerepük a közösségben260
A család- és munkaszervezet főbb jellemzői266
Összegezés270
Varga Gyula: A bárándi agrártermelés 1700-1945273
A termőföld és a határrend kialakulása273
A paraszti használatban levő földek megoszlása284
Növénytermesztés307
Állattenyésztés310
A földművelés technikájának színvonala318
Összefoglalás329
Bődi Erzsébet: A termelt javak feldolgozása és fogyasztása Bárándon333
Ételek, főzési és sütési eljárások336
Ünnepi étkezés345
V. Szathmári Ibolya: Részletek Báránd anyagi kultúrájából347
Kismesterségek347
Háziipar362
Viselet369
A temetők művészete378
Dankó Imre: A bárándi közlekedés és árucsere néprajza385
Az utak385
Boltok, kocsmák, kereskedelem388
A közlekedés, teherhordás eszközei389
A fuvarozás395
A vízi közlekedés400
Az árucsere401
A piac és a vásár405
Barna Gábor: Adatok Báránd népköltészetéhez411
Szólások és közmondások412
Találós kérdések417
A szokások költészete419
Csíziók422
Sírfeliratok423
Imák424
Falucsúfolók428
Névcsúfolók430
Mondókák, utánzók, csúfolók állatokról432
Nyelvtörők, gyorsmondókák434
Bartha Elek: Az emberi élet fordulói Bárándon437
A születés438
A házasság441
A halál és a temetkezés448
Ujváry Zoltán: Kalendáris szokások, dramatikus játékok Bárándon453
A naptári napokhoz fűződő szokások453
Dramatikus hagyományok460
Bencze Lászlóné: Adatok Báránd zenei hagyományainak vizsgálatához465
Bevezető465
Éneklési alkalmak465
A daltanulás módja466
A dalanyag zenei jellemzése468
Az éneklésmód470
A dalok élete473
A hangszerek, hangszerjáték, parasztbandák477
Zenélési alkalmak és a hozzájuk kapcsolódó tánchagyományok481
Összefoglalás484
A falu története 1944-től napjainkig
Pásti Judit: A bárándi újjászületés. 1944. október - 1948. június495
Az élet újraindítása495
A község fejlődésének néhány vonása 1946-1948501
Pártok és társadalmi szervezetek503
Társadalmi egyesületek505
A mezőgazdaság első lépései506
Földosztás 1945 tavaszán508
A mezőgazdaság és ipar 1948-ig514
Az intézményes oktatás518
Szabadművelődés, iskolán kívüli oktatás521
Román Márta: Báránd történetének néhány vonása 1948-tól napjainkig525
A két párt egyesülésének időszaka (1948-1949)525
A tanács megalakulása, a közigazgatás átszervezése (1950)531
A termelőszövetkezeti mozgalom megindulása (1950-1960)534
A község fejlődése 1950-1960 között545
Adatok a község életéből 1960 után552
Bagoly János - Balassa Iván: A bárándi Új Élet Mezőgazdasági Termelőszövetkezet vázlatos története561
Az Új Élet Mgtsz megalakulása és működése561
Az Új Élet működésének legújabb szakasza564
Néhány statisztikai adat 1960-1982569
Balassa Iván: Tanulságok a bárándi monográfiából577
Felhasznált irodalom, rövidítések585
Mutatók (Név-, szakmutató)600
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem