Ung megye

Fülszöveg

A népi mondások sok mindenről árulkodnak. Ungon-Bergen át - tartja a szólás, ha valaki nehéz útra vállalkozott, erdökön-ntocsarakon, marasztaló bozótosokon át tör célja felé. A honfoglalók emlékét őrző táj Ung is, a gyepű része, éppúgy, mint Bereg. S míg az utóbbihoz Verecke, Szolyva és Munkács emléke kötődik, Unghoz a hágókon, őserdőkön, lápokon átvergődött sereg elsőpihenóTielye, erőgyűjtő állomása, a kaposi síkság. Az amúgy is centrális helyzetben levő Nagykapos volt a megye szerveződésének központja, évszázadokig a nemesi vármegye közgyűléseinek színtere. Itt állt Ős-Ungvár, amelyet majd csak késó'bb vált fel a hágó őrzésére jobban alkalmas Új-
Ungvár, elóTíb gerényi, majd ma is ismert helyén, a jelenlegi várhegyen Ung sorsa a 16. században fokozatosan elkülönült a mai Kárpátalja többi területétől. Míg Máramaros, Ugocsa és Bereg hosszabb ideig az erdélyi fejedelemség hatalmi köréb került, Ung egyre inkább a királyi Magyarország észak-keleti részének peremvidéke lett... Tovább

Fülszöveg

A népi mondások sok mindenről árulkodnak. Ungon-Bergen át - tartja a szólás, ha valaki nehéz útra vállalkozott, erdökön-ntocsarakon, marasztaló bozótosokon át tör célja felé. A honfoglalók emlékét őrző táj Ung is, a gyepű része, éppúgy, mint Bereg. S míg az utóbbihoz Verecke, Szolyva és Munkács emléke kötődik, Unghoz a hágókon, őserdőkön, lápokon átvergődött sereg elsőpihenóTielye, erőgyűjtő állomása, a kaposi síkság. Az amúgy is centrális helyzetben levő Nagykapos volt a megye szerveződésének központja, évszázadokig a nemesi vármegye közgyűléseinek színtere. Itt állt Ős-Ungvár, amelyet majd csak késó'bb vált fel a hágó őrzésére jobban alkalmas Új-
Ungvár, elóTíb gerényi, majd ma is ismert helyén, a jelenlegi várhegyen Ung sorsa a 16. században fokozatosan elkülönült a mai Kárpátalja többi területétől. Míg Máramaros, Ugocsa és Bereg hosszabb ideig az erdélyi fejedelemség hatalmi köréb került, Ung egyre inkább a királyi Magyarország észak-keleti részének peremvidéke lett Gazdaságilag is egyre inkább elkidönüU az iingi táj. Míg Beregben-Ugoc^^^mezővá-rosi polgárok, a kisnemesi közbirtokosságok, de elsősorban a merkantilista szeÜemű uradalmak mára 17. században hozzákezdtek a vízrendezéshez és a célszerű gazdálkodáshoz, Ungban még a mi'dt század végén is a szántóföldi művelés helyett a pásztorkodás, a ha-lász-pákász életforma volt a meghatározó, s ez óhatatlaniil a lakosság túlszaporodását jelentette a vidék megtartó-ellátó lehetőségeihez képest. Ez a kiadvány előző kötetünkhöz a Tisza Bölcsőjé/iez hasonlóan, nem a hiányzó monográfiát akarja pótolni, csupán alapanyagot nyiíjt az önismeret terjedéséhez. Vissza