Ungvár és Ung vármegye

Előszó

A szociográfia az emberi közösségek és társadalmak állapotának és történeti fejlődésének leírása, amely felderíti az embernek, mint társaslénynek minden vonatkozását egymáshoz, a közösséghez és a természeti környezethez, abból a célból, hogy megállapítsa a vizsgáit társasforma helyes, helytelen, vagy részben helytelen működését a társadalom szervezetében. A pozitív társadalommegismerésnek ez a tudománya számos más tudományágba tartozó ismeretekre támaszkodik munkájában, amilyenek a földrajz, a statisztika, a néprajz, a néplélektan, a közgazdaságtan, a természetrajznak az emberrel közvetlen összefüggő részei, a történelem és a műveléstörténet, a közegészségügy stb. De a segédtudományok sokrétűségén felüli súlyos feladatot ró a szociográfusra az is, hogy a szövegezésben, az anyag kiválasztásában helyes bírálatot alkalmazzon és megőrizze teljes tárgyilagosságát. E munka nehézségeit leghívebben Heller Farkas egyetemi tanár klasszikus szavaival világíthatjuk meg: A szociográfia, a lelkiismeretes társadalmi leírás... tudományos feladat, mégpedig a legnehezebbek közül való, mert úgy a fontos és lényegteljes megkülönböztetése, mint az elfogulatlanság szempontjából igen magas követeléseket támaszt művelőivel szemben. A szociográfia állapítja meg mintegy a diagnózist (a társadalom helyzetének felismerését), az elmélet nyujtja mintegy a társadalomanatómiai ismereteket (szerkezetének leírását), míg az alkalmazott szociológia a terapeutikára (hibák kiküszöbölése, gyógyítása) ad útbaigazítást, de ezt csak akkor teheti, ha alapos szociográfiai diagnózisra építhet.
A szociográfia tárgya éppúgy lehet az emberi közösség vagy társadalom kisebb vagy nagyobb területén élő egységeinek leírása, mint azonos életfelvételek között élő egyes társadalmi osztályoké területi megszorítás nélkül. Modern kialakulásának kezdetén főként a tipikusan városi elem, az ipari munkásság és a középosztály helyzetének felderítésére szolgált. Ezek állottak a XX. század elején az érdeklődés előterében egyrészt azért, mert a társadalomtudomány művelői városi emberek voltak, másrészt, mert a gyorsütemű ipari fejlődésnek , a liberalizmusnak, a szocializmusnak ebben a magasra ívelő korában úgylátszott, hogy az ipari munkásság és a városi elem fenyegeti a társadalmat felborulással, vagy kényszeríti átszervezésre. Ezzel szemben a vidéki elem, az agrárlakosság problémája és így társadalompolitikai megfigyelése nagyrészt háttérbe szorult mindaddig, míg a 20-as évek fordulóján lefolyt forradalmak, majd a nyomába lépő éles agrárválság nem fordította az agrárfoglalkozású lakosság felé, a szociográfia új értelmet nyert, elsősorban falukutatás lett belőle. Emellett azonban egyéb irányai is megmaradtak és fejlődtek, tehát módszertana is sokoldalúvá lett a különböző irányoknak megfelelően. Vissza