Univerzum 1986. (nem teljes évfolyam)

Előszó

Részlet az 1. számból:
Meggörnyedve lépek be a kis vályogkunyhó ajtaján és körülnézek. A következő hetekben ez a kis épület lesz az otthonom.
Igen, úgy látom, lesz elég hely a tábori ágyamnak és a konyhafelszerelésemnek, bár, ha elrakodtam, kis hely marad csak. Az egyik sarokban felfedezek tucatnyi tojást. Talán vendégfogadó ajándék - vagy talán tartózkodásom idején egy tyúk lesz a lakótársam?
Ez Felső-Voltában történt Urszi (Oursi) faluban, a Szahél szívében, a Szahara déli peremén. Felső-Volta fővárosából, Ouaga-dougou-ból (Uagadugu) jöttem ide egy terepjárón. A falucska a fővárostól 280 km-nyire fekszik, déli irányban. Kellemetlen nyolcórás út volt, olyan országúton, amely a nyár végi esős évszakban gyakran járhatatlan.
Fő érdeklődési köröm évek óta Afrika. Népei, története, művészete és zenéje. Mint független ouagadougou-i fényképész, ha csak módom van rá, olyan helyekre utazom, mint Urszi, hogy belemerüljek a falusi életbe.
Korábban találkoztam Urszi főnökével, Iszufi Alimonzóval, és elmondtam neki a vágyamat, hogy szeretnék egy időt a faluja 600 lakója között leélni. Ő nyomban meghívott, hogy térjek vissza vendégként, de jelezzem jövetelem, hogy addigra kunyhót építhessenek számomra.
A visszavonultságot itt nem tartják életmódnak, és kunyhóm hamarosan megtelt emberekkel. De Alimonzo főnök megérti, hogy ez számomra kínos, és végül is kitessékeli őket.
Vissza