| Bevezetés | 13 |
| A shell | 15 |
| Mi a shell? | 15 |
| A bourne-shell család: sh, ksh, bash, zsh, rc | 17 |
| A C-shell család: csh, tcsh | 18 |
| Milyen shellt használjunk? | 20 |
| A shell típusának átmeneti megváltoztatása | 22 |
| A login shell típusának megváltoztatása: chsh | 23 |
| A C-shell használata | 25 |
| Kapcsolóként működő shell változók: set, unset | 25 |
| Karakterláncokat tároló shell változók: set | 27 |
| A shell változók értékének kiíratása: echo | 28 |
| A környezeti változók: setenv, printenv | 29 |
| A környezeti és a shell változók kapcsolata | 31 |
| A shell beépített parancsai | 33 |
| A keresési útvonal | 33 |
| A shell prompt | 35 |
| Az esemény puffer: history | 37 |
| Az esemény puffer használata | 39 |
| Egy példa az esemény puffer használatára: file-ok véletlen törlésének elkerülése | 41 |
| Helyettesítő nevek használata: alias, unalias | 42 |
| Argumentumok használata helyettesítő nevekkel | 44 |
| Példa helyettesítő nevek használata: a munkakönyvtár számontartása | 45 |
| Még egy példa helyettesítő nevek használatára: file-ok véletlen törlésének elkerülése | 46 |
| Konfigurációs file-ok: .cshrc, .login, .logout | 47 |
| A shell scriptek | 49 |
| A Korn-shell használata | 52 |
| A shell opciók: set-o, set+o | 52 |
| Beépített shell változók: set | 54 |
| Változó értékének megjelenítése: print | 56 |
| Shell változók exportálása: export | 58 |
| A shell beépített parancsai: type | 60 |
| A keresési útvonal | 61 |
| A shell prompt | 63 |
| A history file: history | 65 |
| A history file parancsainak újrahasználata: r | 68 |
| Hogyan kerülhetjük el a tévedéseket a file-ok törlésénél? (Példa a history file haszná(latá)ra) | 71 |
| Parancsok helyettesítő nevei: alias, unalias, whence | 72 |
| Hogyan kerülhetjük el a tévedéseket file-ok törlésénél? (Példa a helyettesítő név haszná(latá)ra) | 74 |
| Beépített szövegszerkesztők | 76 |
| A vi beépített szövegszerkesztő használata | 77 |
| Az emacs beépített szövegszerkesztő használata | 80 |
| Inicializációs és terminációs file-ok: .profile, .kshrc, .logout | 82 |
| Shell scriptek | 85 |
| Hálózatok és címek | 87 |
| A Unix levelező rendszerének áttekintése | 87 |
| TCP/IP: traceroute | 88 |
| Mi az az Internet? | 91 |
| Valóban az Internethez tartozunk? | 91 |
| A szabványos Internet címek | 92 |
| Internet címzés: a régi forma | 94 |
| A szabványos Internet címzés variációi | 94 |
| Szabványos Internet címzés: a nemzetközi forma | 95 |
| Pszeudo-Internet címek | 97 |
| UUCP címzés és a bumm-út | 98 |
| Levelezés más hálózatokkal | 99 |
| Az elm elektronikus levelezőprogram | 101 |
| Az elm rövid története | 101 |
| Ráhangolódás az elm-re | 102 |
| Dokumentáció | 103 |
| Az elm elindítása és leállítása | 104 |
| A fő képernyő | 105 |
| Az index | 106 |
| Mozgás az index-ben | 108 |
| Egy levél megjelenítése | 110 |
| Egy új levél megírása | 112 |
| Az elm elindítása egy levél elküldéséhez | 114 |
| Állományok csatolása a levelekhez | 115 |
| Válaszadás a levelekre | 115 |
| Levél továbbítása és továbbpattintása | 117 |
| Levelek mentése | 118 |
| Levelek törlése | 119 |
| Címlista használata: álnevek (aliases) | 120 |
| Az elm testreszabása: opciók és az elmrc állomány | 121 |
| Unix parancsok használata | 122 |
| Az elm programcsalád tagjai: answer, messages, cheskalias, listalias, newmail, readmsg, frm | 124 |
| További műveletek file-okkal | 125 |
| File-ok hozzáférési jogai | 125 |
| Ahogy a Unix a file-ok hozzáférési jogait nyilvántartja: id | 126 |
| A hozzáférési jogok megjelenítése: ls-l | 128 |
| File módok | 129 |
| A hozzáférési jogok megváltoztatása: chmod | 131 |
| Hogyan szabja meg a Unix egy új file hozzáférési jogait: umask | 132 |
| A link gondolata | 133 |
| Többszörös link egy file-ra | 134 |
| Új link létrehozása: ln | 135 |
| Hogyan működnek az alapvető file-kezelő parancsok? | 136 |
| Szimbolikus link: ln-s | 137 |
| Processzek és job vezérlés | 139 |
| Előtérben és háttérben lévő processzek | 139 |
| Mikor ne futtassunk a háttérben? | 141 |
| Processz felfüggesztése: job vezérlés | 143 |
| Felfüggesztett job-ok kilistázása: jobs | 144 |
| Felfüggesztett job előtérbe hozása: fg | 145 |
| Felfüggesztett job háttérbe küldése: bg | 147 |
| Processzek állapotának megjelenítése: ps | 148 |
| Processz leállítása: kill | 149 |
| A vi szövegszerkesztő | 153 |
| Melyik szerkesztőt használjuk? | 154 |
| Mi a vi? | 155 |
| Hogyan indítsuk el a vi-t? | 156 |
| A parancs- és az adatbeviteli üzemmód | 157 |
| File-ok megnyitása vi-al csak olvasásra | 159 |
| Adatmentés rendszerleállás után | 160 |
| Hogyan léphetünk ki a vi-ból? | 161 |
| A vi képernyőkezelése | 162 |
| A vi és az ex parancsok használata | 163 |
| Hogyan tanuljuk a vi parancsokat? | 164 |
| A kurzor mozgatása | 166 |
| Mozgás a szerkesztő pufferben | 171 |
| Szövegminták keresése a szerkesztő pufferben | 172 |
| Sorszámozás használata | 174 |
| Adatok bevitele a szerkesztő pufferbe | 176 |
| A szerkesztő puffer tartalmának javítása | 179 |
| Szövegminták helyettesítése | 182 |
| Cserék ismétlése és visszavonása | 186 |
| Kis- és nagybetűk cseréje | 187 |
| A sorok hosszának szabályozása | 188 |
| Adatok törlése a szerkesztő pufferből | 191 |
| Az utoljára törölt szöveg másolása | 194 |
| Sorok másolása és mozgatása | 196 |
| Shell parancsok használata a vi-ból | 197 |
| Adatok beolvasása a szerkesztő pufferbe | 199 |
| Adatkezelés shell parancsok használatával | 201 |
| Az adatok file-ba mentése | 203 |
| Áttérés új file szerkesztésére | 204 |
| Rövidítések használata | 205 |
| A vi inicializálása a .exrc file segítségével | 206 |
| Szövegek haladó szintű kezelése | 208 |
| Az áradatszerkesztő: sed | 208 |
| Szerkesztőműveletek megadása a parancssorban | 209 |
| File-ban lévő szerkesztő script használata | 211 |
| A normál kimenet elnyomása | 215 |
| Több filenév használata | 217 |
| További példák a sed használatára | 218 |
| A sed sor- és ideiglenes tárolói | 222 |
| Bevezetés az awk parancs használatába | 226 |
| Hivatkozás a sor mezőire | 228 |
| Beépített minták | 230 |
| Beépített változók | 231 |
| A felhasználó által definiált változók | 233 |
| Műveletek és függvények | 234 |
| Feltételes mintaválasztás | 234 |
| Mintatartományok | 237 |
| További irodalom az awk-ról | 237 |
| Összefoglalás | 238 |
| A shell mint programnyelv | 239 |
| Inicializációs file (login profile) | 239 |
| Shell scriptek | 240 |
| Néhány egyszerű shell script | 240 |
| A shell scriptek elnevezése | 241 |
| Shell változók | 244 |
| Beépített shell változók | 246 |
| A parancsok keresési útvonalának módosítása | 246 |
| Shell változó megadása egy parancs kimenetén keresztül | 247 |
| A shell scriptek argumentumai | 248 |
| Ismét az echo parancsról | 249 |
| A shell programozás | 251 |
| Ciklusok készítése a for utasítással | 253 |
| Feltételes vezérlési szerkezet: az if utasítás | 254 |
| Az if utasítás | 255 |
| Az exit utasítás | 256 |
| Az else utasítás | 257 |
| Az elif utasítás | 258 |
| A test parancs | 259 |
| A numerikus értékek tesztelése | 259 |
| A file típusok tesztelése | 261 |
| A karakterláncok tesztelése | 263 |
| Tesztkombinációk: a -a és a -o operátorok használata | 266 |
| Az if és for utasítások kombinációja | 267 |
| Ciklusok létrehozása a while utasítással | 268 |
| Ciklusok futásának módosítása a break és continue parancsokkal | 269 |
| Az until utasítás | 271 |
| A true és false parancsok | 271 |
| Szelektív programvégrehajtás a case utasítás segítségével | 272 |
| A /tmp könyvtár használata | 275 |
| Megjegyzések beszúrása shell programokba | 276 |
| Programok futásának megszakítása | 276 |
| Aritmetikai műveletek az expr parancs segítségével | 279 |
| Beágyazott dokumentumok | 282 |
| A shell scriptek inputjának kezelése | 283 |
| A shell scriptek inputjának továbbadása | 284 |
| Interaktív shell scriptek készítése a read utasítással | 284 |
| Shell függvények | 288 |
| A shell scriptek hibamentesítése | 290 |
| Összefoglalás | 292 |
| Rendszeradminisztráció | 293 |
| Különleges felhasználók | 294 |
| A rendszer indítása és leállítása | 294 |
| A dátum beállítása: date | 296 |
| Belépés a többfelhasználós módba | 297 |
| A rendszerindító script | 297 |
| A rendszer leállítása | 298 |
| Accountok, felhasználók és csoportok | 299 |
| A jelszó file | 299 |
| A csoportfile | 301 |
| Új felhasználó felvétele a rendszerre | 302 |
| A tulajdonos változtatása: chown és chgrp | 303 |
| A jelszó változtatása: passwd | 303 |
| Speciális file módok beállítása: chmod | 304 |
| Rendszergazdává válás a su paranccsal | 304 |
| File-rendszerek | 305 |
| A root file-rendszer | 307 |
| File-rendszerek létrehozása: mkfs | 308 |
| File-rendszer hozzáépítése a rendszerhez: mount | 308 |
| File-rendszer lebontása a rendszerről: umount | 310 |
| A ki- és bemenet szinkronizálása: sync | 311 |
| Eszközök és speciális file-ok | 312 |
| A rendszer bővítése új eszközzel: mknod | 312 |
| A find parancs | 313 |
| Biztonsági másolat (backup) és helyreállítás | 316 |
| Biztonsági másolat és helyreállítás a cpio-val | 317 |
| File-ok archiválása a cpio-val | 317 |
| File-ok helyreállítása a cpio-val | 319 |
| Könyvtárak másolása a cpio-val | 321 |
| A szalagos archiváló program: tar | 321 |
| Biztonsági mentés szalagra a tar segítségével | 321 |
| File-ok visszaolvasása mágnesszalagról a tar segítségével | 322 |
| A file-rendszer karbantartása: fsck | 323 |
| A file-rendszer integritásának ellenőrzése az fsck-val | 325 |
| A lost+found könyvtár | 326 |
| Egyéb adminisztratív témák | 326 |
| A terminál jellemzőinek változtatása | 327 |
| Periodikus job-ok futtatása: cron | 327 |
| A Unix rendszer kézikönyvének gondozása | 329 |
| Zárszó a rendszeradminisztrációhoz | 330 |
| Tárgymutató | 331 |
Folytatás Microsoft-tal