Urak és emberek I-II.

Fülszöveg

1927-ben, letartóztatásának és elítéltetésének esztendejében jelent meg az Urak és emberek első része, a Zsiga a családban. A gyűlölködő és botrányos kritikai fogadtatás annyira elkedvetlenítette Hatvany Lajost, hogy a regény beígért folytatását már nem adta közre, sőt szóbeli nyilatkozataiban a folytatás meglétét is tagadta. Gazdag írói hagyatékának feldolgozása közben aztán meglepetésre előkerült a folytatás: a Zsiga az életben, amely nyomdára kész állapotban volt már Hatvany bebörtönzése idején is, és csonkán ugyan, de csonkaságában is befejezetten, a trilógia harmadik része, a Zsigmond a kastélyban.
Az Urak és emberek nagykoncepciójú, igazi epikus szélességgel induló nemzedékregény, amely a polgári kritikai realista regény hagyományainak szellemében fest képet a magyar liberalizmus nagy korszakáról egy zsidó család négy generációjának történetén keresztül. II. Józsefig visszatekintve lesz tanúja az olvasó egy nagy családi vagyon megszerveződésének s a társadalmi felemelkedés felemás útjának, melynek dokumentum-értékű rajza egy ihletett művész megelevenítő erejével válik történeti tudattá és művészi élménnyé. A magyar és a nemzetközi tőke harcának, a földbirtok és a finánctőke kényszerű szövetségének rajzában az a radikális polgári demokratizmus munkál, melynek Ady és Móricz Zsigmond volt a fegyvertársa. Ez a magyarázata annak, hogy a regény első részét megjelenése idején nem fogadta az a méltó elismerés, melyet megérdemelt volna. S a másik oka természetesen az emigráns, börtönviselt Hatvanytól való opportunista elhúzódásban, a magyar fasizmus légkörében keresendő, amelyben nem tudtak mit kezdeni egy olyan művel, amely könyörtelen tárgyilagossággal tárta fel a zsidóság szerepét a kapitalizálódó Magyarország történetében, nem fedezve-szépítve a rosszat, de nem hallgatva el a jót sem.
Az irodalomtörténeti jelentőségű mű ezúttal jelenik meg először teljes formájában, Búka László szép tanulmányával, amelyben a regény sorsát, történetét és mondanivalóját ismerteti. Vissza