Fülszöveg
Molnár Julianna: Uram, taníts minket!
Krúdy-Örökség-díjas költő negyedik verseskötetét tartod a kezedben.
Az írónő hitvallása, hogy az idő áztatta emlékezet forrásanyagátjuttassa el az olvasókhoz. Verseiben a végtelenségből, fentről kapott tudás rejlik, amely a sorok között kinyitja a megkövült üdvösség kapuit. A rejtett betűfordulatok mélyén ősi tanítások tárulnak fel, melyek a MENNY kapuját kinyitva az isteni ige letisztult fényét hozzák el.
A Biblia alapjaira és levéltári forrásokra épülő hagyománykutatás rendjében született írások ritmusosak, dallamosak, s a szárnyaló rímek olvasmányossá teszik a kötetet. Az eredetiségben ülő gondolatok szabadon szállnak, lelkeket érintve nyugalmat adnak. Molnár Julianna a vers érzelmi katarzisait kibontva, a szavak mozaikjaiból virágoskertet ültet az olvasó szívébe.
Az áhított remény ott lebeg a túlvilági, foncsorozott tükörben az örök élet reményét megvillantva, a Mindenható Istenségben ringatva az embert.
„Ne miattam sírjatok,...
Tovább
Fülszöveg
Molnár Julianna: Uram, taníts minket!
Krúdy-Örökség-díjas költő negyedik verseskötetét tartod a kezedben.
Az írónő hitvallása, hogy az idő áztatta emlékezet forrásanyagátjuttassa el az olvasókhoz. Verseiben a végtelenségből, fentről kapott tudás rejlik, amely a sorok között kinyitja a megkövült üdvösség kapuit. A rejtett betűfordulatok mélyén ősi tanítások tárulnak fel, melyek a MENNY kapuját kinyitva az isteni ige letisztult fényét hozzák el.
A Biblia alapjaira és levéltári forrásokra épülő hagyománykutatás rendjében született írások ritmusosak, dallamosak, s a szárnyaló rímek olvasmányossá teszik a kötetet. Az eredetiségben ülő gondolatok szabadon szállnak, lelkeket érintve nyugalmat adnak. Molnár Julianna a vers érzelmi katarzisait kibontva, a szavak mozaikjaiból virágoskertet ültet az olvasó szívébe.
Az áhított remény ott lebeg a túlvilági, foncsorozott tükörben az örök élet reményét megvillantva, a Mindenható Istenségben ringatva az embert.
„Ne miattam sírjatok, magatokat sirassátok! A keresztet a világban hordozzátok. Vegyétek fel, kövessetek engem. Ne a szomorúságot mutassátok, A remény útját járjátok."
Molnár Julianna
„Kitettem a lelkem a valóság portáján. Engedem, hogy kínozzák, hisz csendben az igazság. A félelem ereje a mélyből nagyot kiált rám. Megszólal, ami belül fáj, izzik a méltóság."
Nyiba
Vissza