Intelmek könyve
Egy szíriai emír memoárja a keresztes háborúk korából
Szerző
Szerkesztő
Fordító
Budapest
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Fülszöveg
Uszáma ibn Munqidz (1095-1188) memoárja joggal tekinthető a klasszikus arab irodalom egyedülálló alkotásának. Mindenekelőtt ez az egyetlen és ráadásul elsőrangú forrásunk, amely a keresztes hadjáratokat arab szemmel mutatja be. Uszáma ibn Munqidz a kis sajzari fejedelemséget uraló Munqidziták kiemelkedő tagja időnként nem jelentéktelen résztvevője volt az első két keresztes hadjárat arab-frank érintkezésének, aki viszonylag jelentős szerepet játszott a égnapjaikat élő Fátimidák udvarában Kairóban (1144-1150), harcolt Atabég Zangí seregében (1135-1138), tíz esztendőt töltött Núr ad-Dín kedveltjeként Damaszkuszban élt mint fontos események megfigyelője. Ám a mai olvasó - s ez ennek a páratlan munkának másik vonzereje -, Uszáma memoárjának feltehetően azokat a beszámolóit becsüli igazán sokra, amelyek a kor mindennapjairól árulnak el máshol fel nem lelhető érdekességeket: a muszlimok és a frankok békés érintkezéséről, a kor étkezési szokásairól, a frankok és a muszlimok orvoslásáról, a...
Tovább
Fülszöveg
Uszáma ibn Munqidz (1095-1188) memoárja joggal tekinthető a klasszikus arab irodalom egyedülálló alkotásának. Mindenekelőtt ez az egyetlen és ráadásul elsőrangú forrásunk, amely a keresztes hadjáratokat arab szemmel mutatja be. Uszáma ibn Munqidz a kis sajzari fejedelemséget uraló Munqidziták kiemelkedő tagja időnként nem jelentéktelen résztvevője volt az első két keresztes hadjárat arab-frank érintkezésének, aki viszonylag jelentős szerepet játszott a égnapjaikat élő Fátimidák udvarában Kairóban (1144-1150), harcolt Atabég Zangí seregében (1135-1138), tíz esztendőt töltött Núr ad-Dín kedveltjeként Damaszkuszban élt mint fontos események megfigyelője. Ám a mai olvasó - s ez ennek a páratlan munkának másik vonzereje -, Uszáma memoárjának feltehetően azokat a beszámolóit becsüli igazán sokra, amelyek a kor mindennapjairól árulnak el máshol fel nem lelhető érdekességeket: a muszlimok és a frankok békés érintkezéséről, a kor étkezési szokásairól, a frankok és a muszlimok orvoslásáról, a különböző korabeli betegségekről, a muszlim források között kivételes módon a nők világáról is, s már-már egyedülállóan a korabeli vadászatokról, melyek egyúttal csak nála föllelhető zoológiai ismereteket nyújtanak a korabeli Szíriához és Egyiptomhoz. A mű harmadik sajátossága pedig az, hogy a szíriai emír munkája a klasszikus arab irodalom ritka önéletrajzi alkotásai között is egyedülálló helyet foglal el, s a finoman megrajzolt, mély emberi tanulságokat kínáló történetek egy felvilágosult, hallatlanul kulturált, a harcban, vadászatban és a politikai életben egyaránt kimagasló muszlim humanistát állítanak elénk, aki a "másikban", a frank ellenfélben is képes volt meglátni és megbecsülni a bátorságot, az esetleges jó tulajdonságokat, s az emberséget.
Vissza
Tartalom
Első rész
HARCOK, UTAZÁSOK
Zangí atábég seregében (1135-1138) /5/, Sajzart megostromolják a bizánciak és a frankok /6/, Uszáma Damaszkuszban (1138-1144) /7/, Uszáma Egyiptomban (1144-1150) /9/, Politikai küldetésben Szíriában (1150 körül) /13/, Hatalmi küzdelmek Kairóban
(1153-1154) /22/, Ridwán wazír sorsa /33/, Uszáma második
tartózkodása Damaszkuszban Núr ad-Dínnál (1154-1164) /37/, A frankokkal és a muszlimokkal vívott harcok /40/, Furfangos lótolvajok /48/, Végzetes sebesülés szokatlan helyen /51/, Hamá urának a halála /52/, Nevezetes lándzsadöfések /53/, Uszáma atyja
/57/, A frankok fortélya /62/, A sors fintora /63/, Egy sebesülésnek köszönhető felgyógyulás /64/, Küzdelem a frankokkal /67/, Összetűzés a hamái lovassággal /68/, Dzsumca hőstette /69/, Lovagok a frankoknál /71/, Tankréd kegyetlensége /72/,
Badrahawá lovag /74/, Egy valaki sok ellen /75/, Beduinhűség /87/, Fogolyváltás a frankoknál /89/, Csodálatos megmenekülés /91 /, Megmenekülés az oroszlán torkából /92/, Bátorság és figyelmetlenség /93/, Bölcs kormányzás /96/, Sorsát senki nem kerülheti
el /100/, Allah védelmében /101/, A hit harcosai /105/, Lótörténetek /108/, Állandó harci készség /110/, Uszáma lélekjelenléte és bátorsága /112/, A sors akarata /114/, Oroszlánkalandok /115/, Leopárdkalandok /121/, Hogyan ostromolták meg Sajzart a
bizánciak? /124/, A frankok menete Damaszkusz ellen /125/, Említésre méltó kardcsapások /128/, A nők hősiessége /130/, Frank szokások /143/, Félénk hősök /154/, balesetek /156/, Lelkierő /158/, Allah segítsége /160/, A félelemből fakadó segítség /163/,
A mértéktelen bátorság ára /165/, Becsvágyból fakadó hőstett /168/, al-Ghiszjání kegyetlensége /170/, A sors szeszélyei /173/ Az élet határait nem lehet megváltoztatni /176/, Az öregkor terhe /177/, Szalád ad-Dín dicsérete /179/
Második rész
ANEKDOTÁK ÉS ADOMÁK
Fejezet /183/, Történetek a szentéletű emberekről /183/, Csodálatos gyógyulások /195/
Harmadik rész
VADÁSZTÖRTÉNETEK
Vadászat atyámmal /204/, Vadászat Atábég Zangíval /204/, Vadászat Damaszkuszban /206/, Vadászat Egyiptomban /207/, Vadászat Akkában /208/, Vadászat Hiszn Kajfában /209/, Vadászat Núr ad-Dínnal /209/, Uszáma atyja mint vadász /210/, Epilógus /237/
UTÓSZÓ (Simon Róbert)
Egy szíriai emír memoárja a keresztes háborúk korából
(A klasszikus arab önéletrajz lehetőségei és korlátai) /239/
Keresztény-muszlim érintkezés a keresztes háborúk koráig
/245/, Frankok és muszlimok Szíriában a 12. században /273/, Uszáma ibn Munqidz és memoárja /299/
Témakörök
- Vadászat > Egyéb, általános
- Szépirodalom > Regény, novella, elbeszélés > Az író származása szerint > Ázsia > Szíria
- Szépirodalom > Regény, novella, elbeszélés > Tartalom szerint > Történelmi regények > Középkor > Háborúk > Egyéb
- Szépirodalom > Regény, novella, elbeszélés > Tartalom szerint > Vadász-horgász történetek
- Szépirodalom > Regény, novella, elbeszélés > Tartalom szerint > Arab világ
- Történelem > Levelek, forráskiadványok, dokumentumok > Középkor
- Történelem > Kontinensek szerint > Ázsia, ázsiai országok története > Közel-Kelet
- Történelem > Középkor > Keresztes háborúk kora (11-14. sz.)
- Szépirodalom > Regény, novella, elbeszélés > Tartalom szerint > Életrajzi regények > Önéletrajzok, naplók, memoárok
- Szépirodalom > Regény, novella, elbeszélés > Tartalom szerint > Kor- és társadalomrajz