| Bevezetés | 5 |
| Gépesítés és automatizálás | 10 |
| Az első szerszámtól a gőzgépig | 10 |
| Erőgép és tömeggyártás | 11 |
| Elterjed az automatizálás | 13 |
| Napjaink automata gyárai | 15 |
| Automaták a gépgyártásban | 15 |
| Csak a gépipart automatizálják? | 18 |
| Az irányítástechnika és eszközei | 21 |
| Alapfogalmak | 21 |
| Műszaki folyamatok | 21 |
| Vezérlés és szabályozás | 22 |
| Az irányítás jelei és hatáslánc | 23 |
| A vezérléstechnika | 25 |
| Kézi vezérlés kapcsolóval és nyomógombbal | 25 |
| Az önműködő vezérlések eszközei | 27 |
| Érzékelő-rendelkező | 28 |
| Rendelkezőszervek tárolt programmal | 34 |
| Programvezérlés lyukkárgyákról és lyukszalagról | 36 |
| Beavatkozószervek | 38 |
| Példák az önműködő vezérlésekre | 39 |
| A szabályozás technikája | 47 |
| Kézi és önműködő szabályozáok | 50 |
| Vilalmos alapjelek | 51 |
| Mozgások villamos érzékelői | 52 |
| Pneumatikus és hidraulikus szabályozás | 59 |
| A jelfogós áramkörök kapcsolástechnikája | 69 |
| Jelfogók mindenütt! | 69 |
| A jelfogók felépítés és jellemzői | 72 |
| Egyszerű jelfogós áramkörök | 75 |
| Zöld - sárga - piros | 76 |
| Jelfogós áramkörök tervezése és átalakítása | 78 |
| A kapcsolásalgebra szabályai | 83 |
| A logikus gondolkodás szabályai | 83 |
| Logikai alapműveletek | 85 |
| Áramkörtervezés igazságtáblázat alapján | 89 |
| A logikai algebra főbb műveleti szabályai | 91 |
| Példák a műveleti szabályok alkalmazására | 92 |
| A kapcsolásalgebra kialakulása és jelentősége | 99 |
| A számítás gépesítésének története és a számítógépek elvi működése | 100 |
| Történeti áttekintés | 100 |
| Számok és számrendszerek | 100 |
| Golyós számológép | 102 |
| Számolás felfedezése | 105 |
| Babbage felfedezése | 105 |
| A MARK-I és az ENIAC | 107 |
| A programvezérelt elektronikus digitális számítógépek elvi működése | 108 |
| Mit fejeznek ki a számítógéek jelzői | 108 |
| A számítógép programja | 110 |
| A számítógép öt fő egysége | 111 |
| Számok ábrázolása digitális gépekben | 113 |
| A kettes számrendszer | 115 |
| A számrendszerek jellemzői | 115 |
| Számok a kettes számrendszerben | 118 |
| A tízes és a kettes számrendszer kapcsolata | 119 |
| Alapműveletek a kettes számrendszerben | 122 |
| Látogatás az M-3 számítógépnél | 127 |
| Sok százféle feladat | 130 |
| Másodpercenként 900 művelet | 134 |
| A könyvtáros gép | 135 |
| Fordítógép | 136 |
| Hivatalnokgép | 137 |
| A maya kódexek megfejtése | 137 |
| Nyomoz, irányít, sakkozik, tanít a gép | 139 |
| A digitális számítógépek elemei | 142 |
| Logikai áramkörök | 143 |
| Diódás logkai áramkörök | 143 |
| Kapuáramkörök triódával és pentódával | 147 |
| Logikai áramkörök félvezetőkkel | 151 |
| Ferritgyűrűs logikai áramkörök | 156 |
| Kétállapotú elemek | 169 |
| Impulzusszámlálók | 175 |
| Regiszterek | 177 |
| Elemi összeadó | 183 |
| Az összeadás logikája | 183 |
| Az elemi összeadó felépítése | 184 |
| A digitális számítógépek egységeinek működése | 186 |
| A bemenőegység | 187 |
| Adattárolás lyukszalagon | 188 |
| A lyukszalag információjának leolvasása | 188 |
| Lyukkártyás bemenőegység | 192 |
| Mégnesszalagok bemenőegysége | 193 |
| Adattárak | 194 |
| Az adattárak jellemzői | 194 |
| A mágnesdob | 201 |
| A mágnesszalag | 210 |
| Ferritmemória | 212 |
| Számolóművek | 224 |
| A számok alakja a számítógépben | 225 |
| Összeadás soros számolóművel | 229 |
| Párhuzamos számolómű | 232 |
| A vezérlőegység | 242 |
| Az utasítások szerkezete | 243 |
| A vezérlőegység szerepe egy utasítás végrehajtásában | 244 |
| Példa egy háromcímű utasításrendszere | 247 |
| A kimenőegység | 248 |
| A digitális számítógép programozása és üzemeltetése | 250 |
| Programozás | 250 |
| Példa egyszerű program összeállítására | 250 |
| Ciklusos program a kamatos kamat kiszámítására | 255 |
| Hogyan könnyíthető meg a programozás munkja | 258 |
| A számítógép működésének ellenőrzése | 259 |
| A számítás ellenőrzése | 259 |
| Hibák és hibakeresés a számítógépben | 260 |
| Analóg számítógépek | 267 |
| Az analóg számítás elve | 267 |
| Az analóg gépek egységei | 270 |
| Öszeadóművek | 270 |
| Kivonóművek | 275 |
| Szorzóművek | 275 |
| Egyéb műveleti egységek | 280 |
| Átalakítók | 283 |
| Az analóg gépek felhasználása | 284 |
| Modellekk és modellezés | 286 |
| Számítógépek a termelési folyamatok irányításában | 290 |
| A számítógépes irányítás előnyei | 290 |
| Hogyan csoportosíthatók a termelési folyamatok | 292 |
| A gépipari termelés irányítása | 293 |
| Gépsorok szervezése | 294 |
| Szerszámgépek programvezérlése | 395 |
| Szerszámgépek a vegyiparban | 305 |
| Az automatizálás kezdeti lépései | 306 |
| Példák a számítógépes irányításokra | 309 |
| Egyéb számítógépes irányítások | 311 |
| A kohászat és a hengerdék | 311 |
| Az "Automasiniszt" | 312 |
| Pályaudvar irányítása | 313 |
| Villamos terheléselosztás | 314 |
| Speciális irányító-számítógépek | 314 |
| Tanulógépes irányítások | 315 |
| Mit jellemzi a tanulást | 317 |
| Mesterséges állatok | 317 |
| Játékgépek | 320 |
| Hogyan tanul a gép | 323 |
| Irányítani tanul a számítógép | 325 |
| A kibernetika és a digitális számítógép | 329 |
| Irodalom | 333 |