Életstílus-csoportok, fogyasztási preferenciák

Előszó

Kutatásom eredeti célja a mai magyar társadalom kulturális egyenlőtlenségeinek vizsgálata volt. Ez a cél vezetett el az életstílus fogalmáig. E fogalmat a szociológiában még ezideig nem határozták meg pontosan. Jóllehet az eddigi életmód-tanulmányok többsége megemlíti, hogy különbséget kellene tenni az életmód kategória mellett rendszeresen használatos, ám ritkán operacionalizált fogalmak között, mint amilyen az „életvitel", „életstílus", „életvezetés", „életforma", „életminőség ; ám ezideig ennek érdekében kevés kísérlet történt. Igy járatlan, s emiatt rögös úton indultam munkámmal.
Az életstílust az életmód kategórián belüli fogalomnak tekintem, s úgy vélem, hogy az életmód- és életstíluskutatások inkább a szempontok, mintsem a tárgy tekintetében különböznek egymástól. Következésképpen az életstílus az életmódon belüli fogalom, amely kiegészítő szempontot biztosít a társadalmi valóság jobb megismeréséhez; kulturális csoportjellemző, amely elméletileg mint a társadalom sajátos preferenciák követő közösségeinek életmódja, mindennapi magatartásainak komplexuma közelíthető meg.
Az életstílusok feltárását tervező kutatásomban azonban nem indulhattam a komplexitás igényével, hiszen a nagy reprezentációjú adatbázis, amely a kutatás alapját képezte, behatárolta lehetőségeimet. Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete és a Központi Statisztikai Hivatal 1982-ben készített felmérésének anyagát használtam. E felvétel segítségével 15 839 nagykorú személyről jutottam sokoldalú információhoz. A hatalmas információmennyiség részben kitágította lehetőségeimet, mivel a társadalom egészére vonatkozóan sokoldalú, megbízható jelzéseket adott, ugyanakkor a felvétel jellege szűkítette is azokat.
Fel kellett tehát adnom az életstílus komplex megközelítésének azonnali igényét. Ehelyett a fogyasztást vizsgáltam, amelyet az életstílus-csoportok körvonalait jelző, az életstílusokat megkülönböztető segédeszköznek tekintettem. Megelőző kutatások sora ugyanis igazolta, hogy a fogyasztási különbségeket választási lehetőség esetén az ízlés és a preferenciák eltérései eredményezik, ezeket viszont a társadalmi struktúrában meglévő különbségek hozzák létre. Vissza