Utazás arab földön

Fülszöveg

Maximilian Scheer kigöngyölíti színpompás keleti szőnyegét, és az olvasó szinte maga előtt látja azt a sokatpróbált területet, amelyen Egyiptom, Szíria és Libanon népei élik évezredek óta ellentétekben bővelkedő életüket Ott járunk a riporterrel együtt Egyiptomban, az ősi kultúra földjén, a rejtélyes szfinksz, a hallgatag piramisok, a titokzatos Nílus országában. A szerző bemutat néhány jellegzetes egyiptomi embertípust, életük hűen példázza Egyiptom múltját és jövőjét. Megismerjük a dragománt, aki öt-hat nyelven beszél, de hagyományos öltözetben és mezítláb támad rá az idegenre, hogy néhány piasztert keressen idegenvezetői tudományából, és a jövő emberét, aki a legmodernebb ismeretek birtokában mintatelepülést irányít, gyárat vezet, a kisparasztot, aki azért vesz két feleséget, mert így jut a legolcsóbban munkaerőhöz, és a Párizsban doktorált újságírónőt. A riporterrel együtt beszélgetünk a Szuezi-csatorna révkalauzával - egyébként a könyv egyik legérdekesebb része az 1956-os révkalauz bojkott letörésének ismertetése - és a fegyvercsempész beduin sejkkel. Szinte magunk előtt látjuk a fellahot, aki faekével és meritőkanállal műveli földecskéjét, és a közösségben dolgozó földművest, aki a legmodernebb gépeket használja. Bepillantsát nyerünk a forrongó Közép-Kelet és Egyiptom életébe, megismerjük népeinek reményeit, terveit, felszabadulásukért, függetlenségükért vívott harcaikat. Az "Utazás arab földön" szórakoztat és tanít egyszerre, megismertet az "Ezeregyéjszaka" országai népeinek múltjával, jelenével és a jövőjükről is fellebbenti a fátylat. Vissza