Útérintő

Fülszöveg

Gergely Ágnes tizenhat éves kora óta ír verset, és harmincéves kora óta publikál. Első verseskötete 1963-ban jelent meg. Huszonhat kötet (vers, regény, esszé, riport) van mögötte - ebből tizenhárom lírai életműve s persze számtalan műfordítás (önálló kötetben, gyűjteményekben, antológiákban). Most úgy érezte - a tőle megszokott szigorúsággal végigtekint költészetén, s felméri a vállalha-tót, a megőrzésre szántat: így állt össze ez a jelenlegi gyűjtemény: a költő összegyűjtött versei.
Ez a többnyire közvetett, rejtőzködő, tárgyias elemekhez kötődő líraíság mérhetetlenül gazdag. Térben és időben egyre bővülő, táguló. Nem nélkülözi azonban a szenvedélyt, a személyességet sem - de mindig játékos, ironikus távolságtartással. Fegyelmezetten. így vallott erről egy interjúban: „ a költőnek magán kell átbocsátania mindent, amit meg akar írni, a tárgyi világot is, és ezt világos tudattal kell tennie " Vagy Árnyékváros című kötete rövid prózai bevezetőjében mondta: „nagyon megtanulta, hogy... Tovább

Fülszöveg

Gergely Ágnes tizenhat éves kora óta ír verset, és harmincéves kora óta publikál. Első verseskötete 1963-ban jelent meg. Huszonhat kötet (vers, regény, esszé, riport) van mögötte - ebből tizenhárom lírai életműve s persze számtalan műfordítás (önálló kötetben, gyűjteményekben, antológiákban). Most úgy érezte - a tőle megszokott szigorúsággal végigtekint költészetén, s felméri a vállalha-tót, a megőrzésre szántat: így állt össze ez a jelenlegi gyűjtemény: a költő összegyűjtött versei.
Ez a többnyire közvetett, rejtőzködő, tárgyias elemekhez kötődő líraíság mérhetetlenül gazdag. Térben és időben egyre bővülő, táguló. Nem nélkülözi azonban a szenvedélyt, a személyességet sem - de mindig játékos, ironikus távolságtartással. Fegyelmezetten. így vallott erről egy interjúban: „ a költőnek magán kell átbocsátania mindent, amit meg akar írni, a tárgyi világot is, és ezt világos tudattal kell tennie " Vagy Árnyékváros című kötete rövid prózai bevezetőjében mondta: „nagyon megtanulta, hogy szabadság és fegyelem édestestvérek". Vagyis: a költészet egyik megnyilatkozási módja a nem teljes kifejtés, a csak közvetett, indirekt módon való jelzés. A művészi fegyelem útján megszerzett belső szabadság. Gergely Ágnes nem, hisz az egyértelmű válaszokban és igazságokban. A valóság - a lírai valóság is - összetett, sokarcú, szerteágazó. Ezt bogozza, építi és szedi szét elemeire, akár az önazonosság, az identitás mibenlétét, az elődök, kortársak vagy mesterek üzenetét, illetve a nyelv értelmét, kimeríthetetlen gazdagságát kutatja. Intellektusa, etikája is a végtelen szabadságvágyból táplálkozik: „Hagyományod: hogy / nem a «erelem, Gsak -azélet akematívája / vagy, s az emelt fő legendájánál többié / tartod a; vágyat, |ogy t^|égy mindenek /után, mint a közösség, mint az artyafréft,'/ i|[int ál^d, mi^'atélelem^ a szabadságról) ár " I í. ^ ^ ' - -
Gergely Ágnes nekünk,^e^|íettü®7|értünKÍs^ítllte-t Köszönjük. ^Jí ^ - --Mt -^- Vissza