Útmutató a kollektív szerződés készítéséhez

Előszó

A Munka Törvénykönyve rendelkezései alapján 1968 óta kötnek kollektív szerződést a vállalatoknál és más gazdálkodó szerveknél. Az azóta eltelt több mint egy évtized tapasztalatai azt mutatják, hogy a gazdálkodó szervek vezetői és a szakszervezetek munkahelyi szervei alapjában sikerrel birkóztak meg azzal a feladattal, amelyet a kollektív szerződések megkötése eléjük állított, és évről évre lemérhető fejlődést tapasztalunk. Az országban megkötött mintegy 3000 kollektív szerződés mindinkább megfelel annak a célkitűzésnek, hogy a Munka Törvénykönyve végrehajtása során jussanak érvényre a helyi sajátosságok.
A feladatok alapvető megoldásának fejlődése ellenére még mindig találhatók lényeges hiányosságok is. Ezek között elsősorban azt kell megemlíteni, hogy - bár fejlődés van - a kollektív szerződés szabályainak megalkotásánál, még mindig nem veszik kellőképpen figyelembe a helyi gazdasági célkitűzéseket és lehetőségeket, illetve a dolgozók jogos igényeit. Még nem jutott érvényre az a szemlélet, amely szerint a kollektív szerződés egyik lényeges emelője és biztosítéka a helyileg jelentkező gazdasági és társadalmi feladatok megoldásának. Emiatt nem kerülnek kellőképpen felszínre a kollektív szerződésben rejlő lehetőségek. A helyi szabályok nem segítik eléggé a hatékonyabb gazdálkodást, a jobb, termelékenyebb munkára való ösztönzést, nem mindig valósítják meg azokat a dolgozók munka- és életkörülményeit javító intézkedéseket sem, amelyekre pedig a helyi lehetőségek módot adnak. Vissza