Útmutató a Rett-szindrómás gyermekek fejlesztéséhez

Fülszöveg

Egy nagyon fontos gondolattal szeretném kezdeni, vagy inkább befejezni a könyvet: NE FÉLJETEK A RETT-SZINDRÓMÁS GYERMEKEKTŐL! Ők is csupán gyermekek, sérültek egy-egy területen, vagy több területen is, de higgyétek el, nincs semmi extra a velük való foglalkozásban. Ez a könyv azért készült, mert jelenleg Magyarországon nincs szakirodalom, amely leírná, hogy mi a feladatunk egy RSZ-ás gyermekkel. Talán nem sikerült minden területen a téma legmélyére leásnom, talán kicsit elnagyoltnak tűnhettek az egyes fejezetek, de a könyv csupán egy útmutató, egy veze-egy RSZ gyermek fejlesztésénél. Mindig használni kell a főiskolán tanultakat, kiegészíteni a saját tapasztalatokkal, a szülők tapasztalataival, megtámogatni egyjó adag kreativitással, és jócskán beszórni szeretettel, elfogadással, türelemmel. Ez a munka nem csupán a pedagógiából, pszichológiából építkezik, hanem a humánumból is. Hiszen a gyógypedagógiában minden áldott nap vizsgáznunk kell emberségből, szeretetből. Csak így lehet... Tovább

Fülszöveg

Egy nagyon fontos gondolattal szeretném kezdeni, vagy inkább befejezni a könyvet: NE FÉLJETEK A RETT-SZINDRÓMÁS GYERMEKEKTŐL! Ők is csupán gyermekek, sérültek egy-egy területen, vagy több területen is, de higgyétek el, nincs semmi extra a velük való foglalkozásban. Ez a könyv azért készült, mert jelenleg Magyarországon nincs szakirodalom, amely leírná, hogy mi a feladatunk egy RSZ-ás gyermekkel. Talán nem sikerült minden területen a téma legmélyére leásnom, talán kicsit elnagyoltnak tűnhettek az egyes fejezetek, de a könyv csupán egy útmutató, egy veze-egy RSZ gyermek fejlesztésénél. Mindig használni kell a főiskolán tanultakat, kiegészíteni a saját tapasztalatokkal, a szülők tapasztalataival, megtámogatni egyjó adag kreativitással, és jócskán beszórni szeretettel, elfogadással, türelemmel. Ez a munka nem csupán a pedagógiából, pszichológiából építkezik, hanem a humánumból is. Hiszen a gyógypedagógiában minden áldott nap vizsgáznunk kell emberségből, szeretetből. Csak így lehet hatásos a munkánk. Jómagam így képzelem a gyógypedagógiát, hiszen itt mi nem csupán tudásanyagot „öntünk" a gyermek fejébe, itt komoly, mély emberi kapcsolatok, kötelékek alakulnak ki. Mintákká leszünk a sérült gyermek szemében is, biztonságos menedékké, amiben Ők kibontakozhatnak, megnyílhatnak előbb a szűkebb, majd a tágabb környezetük felé.
Nekem minden esetre minden nap, amikor haza megyek a munkából, önvizsgálatot kell tartanom. Vajon hogyan érezték magukat a gyermekek aznap, mi újat, érdekeset nyújtottam nekik, amitől többek lehetnek, okosodhatnak. Minden nap azon töröm a fejem, hogyan értessem meg magamat velük, s Ők hogyan értessék meg magukat a külvilággal. A gyógypedagógusnak először is két feladata van: szeresse és ismerje meg jól a gyermeket. Ez több hónapos, megkockáztatom, több éves feladat, s csak ezután tud a részletekbe mélyülten fejleszteni. Nagyon nehéz feladat ez. De mára elmondhatom, hogy legalább ismerem Őket eléggé ahhoz, hogy megtaláljam azt az utat, amin haladva előbb-utóbb közelebb kerülünk egy jobb kommunikációhoz, ami jelentősen javítaná az életük minőségét. Általánosan elfogadható jó módszer nincs. Minden gyermek más, másra érzékeny, máshogyan reagál. Nekünk az a feladatunk, hogy egy középutat találva az egyénre szabjuk a programot. Hatalmas erőt, energiát, kitartást, kreativitást és empátiát igénylő foglalkozás ez, ahol a mindennapos kudarcokon és sikerélményeken bukdácsolva, egyensúlyozva halad a pedagógus a kitűzött célok megvalósítása felé.
tőszál. amin el lehet indulni
Deénnemadomfel! Vissza