Útmutató Budapest földrajzi neveinek gyűjtéséhez I.

Előszó

Kedves Olvasó!
A most kézbeadott kis füzet egy nagy munka, egy országos összefogás része. Mint Ördög Ferenc elmondja, negyed százada folyik - helyenként jelentős eredménnyel - az ország megyéiben, nagyobb városaiban önállóan is a helynevek gyűjtése, megőrzésük a további évszázadok számára. Jövőnkkel szembeni hiba lenne, ha ebből éppen a főváros maradna ki, amelynek helynév-változásai mögött évezredes fejlődés húzódik meg.
Az önkéntes gyűjtők és az érdeklődők számára a most kézbeadott füzet negyedszázad vidéki tapasztalatait Is összefoglalja. Ez a negyedszázados amatőr és tudományos munka azon a tényszerű tudományos alapelven nyugodott, hogy minden olyan nyelvi alakulat földrajzi név, amely a "földfelszín természetes vagy mesterséges részleteinek azonosítására szolgál". A dűlő- és határnevek, csatornák, utak és települések nevei helyenként még a fővárosban is élő nevek, gyűjtésük feltétlenül szükséges. Az évezrednyi idő óta épülő, formálódó fővárosban a tájékozódás pontjai a földrajzi nevek helyett sok helyen az épített emlékek, vendéglők, közintézmények, szobrok s más, a városi élettel szorosan összefüggő létesítmények lettek. Ezek a XIX. és XX. század során cégnevekkel is bővültek. Vegyünk néhány példát fővárosi tájékozódási pontokról, városrészeket meghatározó nevekből: EMKE, New York palota, Gresham, vagy a külső kerületekben, pl. Budafokon a Vörös kút, Kőbányán a Csősztorony, üzletek közül a Guttman-sarok stb. Vissza