Üvegfalak mögött...

Előszó

Már harminc éve annak, hogy Isten akaratából, az Ő színe előtt kimondhattam a házastársi elkötelező ígéretet: „... Mert ahova te mégy, oda megyek, ahol te megszállsz, ott szállok meg, néped az én népem, és Istened az én Istenem. ...ahol te meghalsz, ott halok meg... úgy tegyen velem az Úr akármit, hogy csak a halál választ el tőled. " (Ruth 1:16-17.) Számomra nem idegen, de mégis ismeretlen világba csöppentem bele. Mit láttam kívülről? Mosolygós, kedves fogadtatást, szép környezetet, kifejezetten meleg otthont. Végzettségem szerint védőnő voltam, és ezt össze lehetett egyeztetni férjem hivatásával. Emberek testi és lelki problémáival való foglalkozás mind a kettő - gondoltam. Mindenki segíteni akart nekem, és így kaptam ajándékba családunk egyik papnéjától Czeglédy Sándorné PAPNÉK KÖNYVE c. kötetét. Sokat forgattam, lelki és gyakorlati tanácsokat magamévá téve táplálkoztam belőle. Hálás szívvel köszönöm meg azoknak a papné társaimnak segítségét, akik tapasztalataikkal, jó tanácsaikkal útba igazítottak, amikor a mély vízben igyekeztem úszni. Meg kívánom említeni CZERE HORVÁTH JÁNOSNÉ H. VÁRADY ILONA rokonomat a baranyai Zalátáról, anyósomat FÓNAGY ZOLTÁNNÉT, I. MADARÁSZ LAJOSNÉ ERZSIKE NÉNIT, akik már nincsenek közöttünk. Az élők közül KÁNTOR ERVINNÉ GIZIKE NÉNIT, ÁGAI LÁSZLÓNÉ ERZSIKE NÉNIT, SZENES LÁSZLÓNÉ JUDIT NÉNIT, akik egy-egy papné konferencián félrehívtak, tanítottak és tanácsaikkal segítettek. JUHÁSZ SÁNDORNÉ BORIKÁT Alsónémediről is gyakran láttam magam előtt követendő példaként. Nagyon jól esett a sokoldalú segítség, mert szórvány terület volt a „mélyvíz" hat faluval, három prédikáló állomással és nulláról induló gyülekezettel. Ami számomra hasznos volt - gondolom - másoknak is segítségül lehet. 1942 óta nem jelent meg papnéknak szóló könyv. Azóta felnőtt két nemzedék, változott az Egyház helyzete, de az alapvető gyülekezeti problémák a XXI. század közeledtén is azonosak. Ugy éreztem, ha tapasztalataimat átadom, segíthetek fiatalabb hittestvéreimnek. A könyvben említett példák megtörtént események megváltoztatott nevekkel. Bízom benne, hogy az Úr azért ragadtatott tollat velem, mert szükségesnek vélte, hogy az idősebb testvér adja át tapasztalatait a mai fiatal, pályakezdő szolgatársainak. Kérem, hogy fogadják szeretettel az Olvasók a segítő szándékkal átadott tapasztalatokat. Vissza