Üzenet

A csehszlovákiai magyar irodalom 1918-1945

Szerkesztő

'Giliczéné Szamák Ágnes: Üzenet ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1993
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	317 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:	963-05-6539-0
Megjegyzés:	Első kiadás. Fekete-fehér fotókkal illusztrált. Kapcsolódó személyek a tartalomjegyzékben.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Fonod Zoltán arra vállalkozott e munkájában, hogy képet adjon a két világháború közötti csehszlovákiai magyar irodalomról. A tudományos igénnyel, de népszerűen megírt kézikönyv a témának eddigi legteljesebb képét adja. A kisebbségtörténelemmel nyitó kötet mind kereszt-, mind hosszmetszetében mutatja be a kisebbségi irodalmat, s árnyalt pályaképekkel teszi teljessé a tájékozódást.
A szerző módszere: a műközpontúság és az esztétikai értékrend alkalmazása. így veszi sorra az alkotócsoportokat, irányzatokat, az egyes alkotókat. Egyformán figyel az irodalom önismereti funkcióira és az egyetemes magyar és világirodalom értékrendjére, fejlődési folyamataira. Következtetéseiben a forrásművek, résztanulmányok és kritikák megállapításaira támaszkodik, s ezekkel szembesülve fejti ki álláspontját.
A ,,megismerni önmagunkat, hagyományainkat, hogy megőrizzük nemzeti hovatartozásunkat" gondolata a legfőbb üzenete ennek a kézikönyvnek. A magyarság ,,szétszóródás utáni" állapotában ugyanis... Tovább

Tartalom

ELŐSZÓ 9
I. KISEBBSÉGI SZEREPKÖRBEN 13
1. A kisebbségi helyzet történelmi koordinátái 13
2. Gazdasági és társadalmi viszonyok Csehszlovákiában a két világháború között 16
3. Kisebbségi viszonyok és a politikai pártok tevékenysége 20
4. Kisebbségi közművelődési lehetőségek 1920 után 24
5. Sajtó, könyvkiadás, tudományos élet és képzőművészet 28
II. A KISEBBSÉGI IRODALOM KIALAKULÁSA ÉS KORSZAKAI 37
1. Hagyomány és irodalom 38
2. Az irodalom életproblémái 40
3. Vita a csehszlovákiai magyar irodalomról 44
4. Kisebbségi irodalom Romániában és Jugoszláviában 48
5. A csehszlovákiai magyar irodalom két évtizedes fejlődése, korszakai és jellemzői 49
a) Az útkeresés és a műkedvelő irodalom évei (1919—1924) 52
b) A kisebbségi irodalom formálódásának évei (1924—1929) 59
c) Az új realizmus és a modern irodalmi törekvések időszaka (1929—1938) 68
6. Irodalmi folytonosság a Szlovák Állam idején (1939—1945) 74
III. A KÖLTÉSZET 79
1. Új alkotói törekvések 84
Győry Dezső (84), Forbáth Imre (95), Mécs László (105), Vozári Dezső (112)
2. A társadalmi és ,, sorsköltészet" megszólaltatói 118
Berkó Sándor (118), Sáfáry László (123), Márai Sándor (127), Mihályi Ödön (128), Szenes Erzsi (130), Földes Sándor (135), Jarnó József (139), Prerau Margit (140), Morvay Gyula (141), Szabó Béla (142), Benjámin Ferenc (143), Juhász Árpád (144), Reininger József (145), Bólya Lajos (145), Kudlák Lajos (145)
3. A polgári líra útkeresése 146
Ölvedi László (146), Antal Sándor (147), Merényi Gyula (148), Darvas János (152), Komlós Aladár (154), Kovács Endre (156), Ásgúthy Erzsébet (156), Urr Ida (157), Palotai Boris (157), Wimberger (Pozsonyi) Anna (157), Kelembéri Sándor (158), Simon Menyhért (158), Erdőházi Hugó (159), Sebesi Ernő (160), Környei Elek (161), Sándor Ernő (163), Csontos Vilmos (163)
4. Konzervatív és vallásos költők 164
Tamás Lajos (164), Telek A. Sándor (165), Jankovics Marcell (166), Klimits Lajos (166), Kossányi József (167), Szeredai-Gruber Károly (168), Sziklay Ferenc (168), Kersék János (168), Sárosi Árpád (169), Rév József (169), Mészáros József (169), Inczinger Ferenc (169)
IV. AZ ELBESZÉLŐ IRODALOM 173
1. Kísérletek és útkeresések 181
Darkó István (181), Tamás Mihály (188), Szenes Piroska (192), Egri Viktor (199)
2. A polgári irodalom képviselői és irányzatai 203
a) A humanista és baloldali széppróza 203
Márai Sándor (203), Neubauer Pál (206), Jarnó József (210), Juhász Árpád (212), Palotai Boris (214), Kaczér Illés (215), Sándor Imre (216), Lányi Menyhért (217), Szabó Béla (218)
b) A polgári életérzés megszólaltatói 219
N. Jaczkó Olga (219), Szombathy Viktor (221), L. Kiss Ibolya (223), Reményi József (224), Tichy Kálmán (225)
c) A konzervatív próza képviselői 226
Sziklay Ferenc (226), Rácz Pál (228), Farkas István (229), Zerdahelyi József (230), Jankovics Marcell (231), Alapy Gyula (231), Dienes Adorján (231), Madame Sans Gene (232), Földes György (232), Vécsey Zoltán (232), Schalkház Sára (233)
3. Valóságirodalom, tényirodalom, baloldali széppróza 233
Barta Lajos (233), Bányai Pál (236), Morvay Gyula (238), Sellyei József (240), Dömötör Teréz (243), Háber Zoltán (244), Ilku Pál (245), Szucsich Mária (246), Antológiák (247)
V. KÍSÉRLETEK A DRÁMAIRODALOMBAN 249
Sebesi Ernő (250), Lányi Menyhért (253), Merényi Gyula (254), Bihari Mihály (254), Sándor Imre (255), Sziklay Ferenc (256), Vécsey Zoltán (256), Földes Sándor (257)
VI. IRODALOMELMÉLET, IRODALOMKRITIKA ÉS ESSZÉ
A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 259
1. Eszmei áramlatok a kisebbségi irodalomban 260
2. Az irodalom szerepe és rendező elvei az irodalomkritikában 261
3. Az irodalomkritika és esszé képviselői 266
Fábry Zoltán (266), Sas Andor (279), Szalatnai Rezső (280), Szvatkó Pál (282), Vájlok Sándor (285), Vass László (287), Komlós Aladár (289), Sándor László (290), Kovács Endre (291), Kemény G. Gábor (293), Kázmér Ernő (293), Zapf (Bellyei) László (293), Alapy Gyula (294), Simándy Pál (295)
4. Irodalmi publicisztika és közírás 296
Balogh Edgár (296), Peéry Rezső (298), Dobossy László (298), Jócsik Lajos (299), Krammer Jenő (300), Dzurányi László (301), Keller Imre (301), Borsody István (302)
IRODALOM 303
Összefoglaló jellegű művek, tanulmánykötetek 303
Fontosabb tanulmányok, cikkek 305
NÉVMUTATÓ 309-317