Üzleti kommunikáció II.

Előszó

Bevezetés

A kommunikáció elmélet egyik rendszerezése közvetlen és közvetett kommunikációt különböztet meg. E tankönyv bevezető részének megfogalmazása szerint: „A közvetlen kommunikációban az adó és a vevő egymással teljes észlelési kapcsolatban áll. A kommunikációban szerepet kaphatnak olyan közlési és észlelési módok is, mint az érintés és az illatok észlelése. A közvetett kommunikációban az adó és a vevő (üzenet küldő és fogadó) közé valamilyen közvetítő eszköz - gyakran csúcstechnikai eszköz - ékelődik be. A közvetett kommunikáció leggyakoribb változata az írás. Ide tartozik továbbá a tömegkommunikáció legtöbb eszköze, a művészetek tolmácsolását szolgáló film, a rögzített kép és hang, az elektronikus információ-továbbítás egyre bővülő eszköztára."
Az írásos kommunikáció - technikai megoldásaitól függetlenül - a közvetett, személyes kommunikáció alapvető formája. A közvetlen kommunikációban az üzenet gondolati tartalmát, a kapcsolat jellegét az alapvető kommunikációs csatorna (pl. beszéd) mellett metakommunikációs elemek is közvetítik. Az írásos kommunikációban az írott szöveget (tartalom és stílus) csak a kivitelezés, a formai elemek gazdagíthatják másodlagos jelzésekkel.
Ebből következően az írásos üzleti kommunikáció során különösen törekednünk kell a pontos, szabatos fogalmazásra és a cég, valamint saját imázsunkat is befolyásoló vizuális arculati elemek (pl. levélpapír), a kivitelezés igényessége (íráskép) és az üzleti etikett (pl. udvarias hangvétel) érvényre juttatására. Az említett követelmények együttes érvényesülése vezet el a sikeres üzleti levél megszületéséhez.
Az üzleti kommunikációban tehát számos írásos elem kap szerepet és maga a levelezés is sokrétűén tagolható. Első lépésként ezen összetett eszközrendszer alkotóelemeit, funkcióit tekintjük át. Vissza