Agrobiológiai gyakorlatok

Tartalom

Bevezetés 3
ELSŐ RÉSZ
A vetőmag
A legfontosabb gazdasági növények magvai 15
A vetőmag tisztaságának meghatározása 20
A vetőmag csírázóképességének meghatározása 21
A csírázóképesség meghatározásának különleges esetei, gabonafélék
frissen begyűjtött vetőmagjánál 24
A csírázóképesség meghatározásának különleges esetei néhány pillangós faj
vetőmagjánál 26
A gyümölcsfajok magvainak stratifikáció ja 28
A magvak abszolút súlyának meghatározása 30
A magvak kiválogatása vetéshez 31
Irodalom 32
MÁSODIK RÉSZ
A legfontosabb gazdasági növények felnevelése
I. Szántóföldi növények 33
Tavaszi búza 33
Őszi búza . 44
Őszi rozs 47
Zab 51
Köles 54
Pohánka 60
Borsó 64
Len 66
Kender 70
Burgonya 74
irodalom 80
II. Zöldség- és főzeléknövények 81
Káposzta 81
A káposzta vetőmag termesztése 93
Paradicsom 96
Uborka 108
Sárgarépa 115
Sárgarépavetőmag termesztése 119
Céklarépa 122
A céklarépavetőmag termesztése 125
Vöröshagyma 126
A vöröshagyma termesztése magról egy óv alatt 127
Vöröshagyma termesztése magról két óv alatt 129
Vöröshagyma vetőmag termesztése 131
Irodalom 134
III. Gyümölcsfák és bogyósok (gyümölcsös létesítése) 134
Alma, körte, meggy és szilva ültetése 134
Alma-, körte-, meggy- és szilvacsemeték nevelése 144
A földieper telepítése 153
A málna telepítése 157
A ribiszke ültetése 161
Az egres ültetése 165
Irodalom 169
HARMADIK RÉSZ
Kísérletek a gazdasági növényekkel
1. Vetés 170
Vetés nagy és apró magvakkal 170
A vetés mélysége 172
11. A növény víz- és ásványi só fogyasztása 173
A talaj lazít ás jelentősége 173
Az öntözés jelentősége 175
Trágyázás 176
A növények fejtrágyázása 178
III. A szervesanyag képződése és felhalmozódása a növényekben 180
A zöldnövény és az albinizmus 180
A fény szükséges a zöldnövények életéhez 181
A növények szervesanyag termelésének összefüggése a tenyészterület nagyságával 184
Hogyan függ a növény szervesanyag termelése a megvilágított
levélfelület nagyságától 186
A növények szervesanyag termelésének függése a zöld szervek
asszimilációs működésének hosszától 187
A gázcserenyílások állapotának meghatározása 189
IV. A növények növekedése különböző természeti viszonyok között 191
A len elágazódása különböző sűrűségű vetésben 191
A köles bokrosodása sűrűsoros és ritkasoros vetésben 193
A paradicsom termesztése kacsozással 194
A káposzta fejesedésének összefüggése a kipalántázás sűrűségével 195
A vöröshagyma növekedése különböző tenyészterületen 196
V. A növények vegetatív szaporítása 198
A burgonya szaporítása a gumók különböző részeivel 198
A burgonya szaporítása rügyekkel 200
A burgonya szaporítása csírákkal 203
Burgonyagumó jarovizálása 206
VI. A növények fejlődése 208
Az őszi és tavaszi búza felismerésének módszerei 208
Az őszi búza jarovizálása 210
A jarovizációs stádium hosszának meghatározása az őszi búzánál 212
A búza fejlődésének fénystádiuma 214
A fénystádium meghatározása a búzánál 216
Különböző növények nevelése hosszú és rövid napi megvilágítással 217
Egyszerre virágzanak-e a szár különböző részeiből nevelt növények 220
A vetési sűrűség hatása a növények fejlődésének hosszúságára 223
VII. A növények termesztésének átalakítása nevelés útján 224
Az őszi búza átalakítása tavaszi búzává 224
Tavaszi búza átalakítása őszivé 227
VIII. Vegetatív hibridizálás 231
A burgonya vegetatív hibridizálása 231
A paradicsom vegetatív hibridizálása 235
Irodalom, folyóiratok 238
Mellékletek
1. A vetőmagminőség meghatározásának technikai feltételei 240
II. Műtrágyák összetétele 242
III. Zöldség- és főzelékfélék hozzávetőleges műtrágyaadagja 243
IV. Zöldség- és főzelékfélék trágyázó öntözésének hozzávetőleges mértéke 243

Témakörök