Előszó
...Ködös távoli időkből szól hozzám egy hang, hogy az író írjon, a festő meg fessen. De hát az íráson és festésen túl, az író és a festő is gondolkozik, és vannak olyan gondolatok, vélemények itt...
Tovább
Előszó
...Ködös távoli időkből szól hozzám egy hang, hogy az író írjon, a festő meg fessen. De hát az íráson és festésen túl, az író és a festő is gondolkozik, és vannak olyan gondolatok, vélemények itt is, ott is, amelyeken nem árt írásban rögzíteni. Semmiképpen nincs ez így jól, de hát van szükséges rossz is a világon. Hiszen festés közben is gondolkodunk, de ezek persze teljesen eltérő gondolatok. Ebből pedig az következne, hogy a kép lenyűgöző vizuális gondolatait még írásban is közelítsük meg, fejtsük ki, mert ezzel sok embert közelebb hozunk a dolog lényegéhez.
Így tépelődtem magamban, amikor Veress Pál barátom Éva felesége barátságos, kedves mosollyal fordult hozzám: Mi lenne, Tamás, ha maga írna előszót Pali könyvéhez? De miért pont én írjak Paliról, amikor piktúránk annyira más tőről fakadt? Hát éppen ez az, mondja Éva asszony. Pontosan ezért volna érdekes, ha elvállalná.
Nos, végül is megkísérelhetem. Először is az a szó jut eszembe, hogy kohézió, koherens. Mi az? - kérdem magamtól. Hát az a belső kapcsolatteremtő erő, amely két különböző dolgot egymással rokonít.
Nézzük Veress Pál művészetét. Formailag kemény akarattal összekovácsolt külső burok, amelyben egy meghatározó belső mag állandó mozgásban van, és valahogy átsugározza a makacs akaratburkot.
Vissza 
