| Előszó | |
| 1895 | |
| Friedrich Engels | 1 |
| A gyári munkásokon behajtott birságokról szóló törvény magyarázata | 15 |
| Mik a birságok? | 19 |
| Hogyan rótták ki régebben a bírságokat, és mi tette szükségessé a bírságokról szóló új törvényeket? | 21 |
| Milyen esetekben róhat ki a gyáros bírságot? | 26 |
| Mekkora lehet a bírság? | 33 |
| Mi a bírság kivetésének módja? | 37 |
| Mire kell fordítani a bírságpénzeket a törvény értelmében? | 41 |
| Valamennyi munkásra kiterjednek-e a bírságokról szóló törvények? | 53 |
| Összefoglalás | 56 |
| Gimnáziumi gazdaságok és javító gimnáziumok | 60 |
| Min törik a fejüket minisztereink? | 73 |
| A Szociáldemokrata Párt programjának tervezete és magyarázata | 79 |
| Programtervezet | 81 |
| A program magyarázata | 84 |
| 1896 | |
| A cári kormányhoz | 107 |
| Az "Öregek" üzenete a pétervári "Harci szövetség a munkásosztály felszabadítására" tagjainak | 113 |
| 1897 | |
| A gazdasági romanticizmus jellemzéséhez | 115 |
| A romanticizmus gazdasági elméletei | 120 |
| Szűkül-e a belső piac a kistermelők tönkremenése következtében? | 121 |
| Sismondi nézetei a nemzeti jövedelemről és a tőkéről | 126 |
| Sismondi következtetései a tőkés társadalom évi termelésének két részéről szóló hibás tanból | 132 |
| Mi a hiba Adam Smithnek és sismondinak a nemzeti jövedelemről szóló tanításában? | 136 |
| A felhalmozás a tőkés társadalomban | 140 |
| A külső piac mint az értéktöbblet realizálása terén fennálló "nehézség megoldása" | 147 |
| A válság | 152 |
| Tőkés járadék és tőkés túlnépesedés | 159 |
| A gépek a tőkés társadalomban | 169 |
| A protekcionizmus | 176 |
| Sismondi általános jelentősége a politikai gazdaságtan történetében | 183 |
| Postscrfiptum | 191 |
| A kapitalizmus romantikus bírálatának jellege | 192 |
| A kapitalizmus szentimentális bírálata | 192 |
| A romanticizmus kispolgári jellege | 203 |
| Az ipari népesség növekedése a földművelő népesség rovására | 208 |
| A romanticizmus gyakorlati óhajai | 214 |
| A romanticizmus reakciós jellege | 221 |
| Az angol gabonavámok kérdése a romanticizmus és a tudományos elmélet megítélése szerint | 234 |
| Az új gyári törvény | 247 |
| Mi tette szükségessé az új gyári törvény kiadását? | 251 |
| Mit kell munkaidőnek tekinteni? | 254 |
| Mennyivel csökkenti a munkaidőt az új törvény? | 257 |
| Mit tekint a törvény a munkás "éjszakájának"? | 259 |
| Hogyan próbálja bizonyítani a pénzügyminisztérium, hogy a túlórázás korlátozása "igazságtalanság" volna a munkásokkal szemben? | 262 |
| Milyen jogokat biztosít az új törvény a minisztereknek? | 266 |
| Hogyan fosztja meg "keresztény" kormányunk a munkásokat ünnepnapoktól? | 271 |
| Mivel biztosítják az új törvény végrehajtását? | 276 |
| Javít-e az új törvény a munkások helyzetén? | 279 |
| Mi az új törvény jelentősége? | 282 |
| Függelék | 285 |
| Az 1894/95. évi kusztárösszeírás Perm Kormányzóságban és a "Kusztár"-ipar általános kérdései | 301 |
| Első cikk | 303 |
| Általános adatok | 304 |
| A "kusztár" és a bérmunka | 315 |
| A "közösségi munkán alapuló utódlás" | 326 |
| Második cikk | 331 |
| A "kusztárok" földművelése | 331 |
| Nagy és kisüzemek - A kusztárok jövedelme | 347 |
| Harmadik cikk | 364 |
| Mi a felvásárló? | 364 |
| "Örvendetes jelenségek" a kusztáriparban | 380 |
| A narodnyik iparpolitikai program | 386 |
| Egy újsághír margójára | 400 |
| Az orosz szociáldemokraták feladatai | 407 |
| Előszó a második kiadáshoz | 411 |
| Előszó a harmadik kiadáshoz | 417 |
| A "Harci Szövetség" a pétervári munkásokhoz és szocialistákhoz | 439 |
| A narodnyik tervkovácsolás gyöngyszemei | |
| Sz. N. Juzsakov | |
| A művelődésügy kérdései | |
| Publicisztikai tanulmányok | |
| A középiskola reformja | |
| A felsőfokú oktatás rendszerei és feladatai | |
| Gimnáziumi tankönyvek | |
| Az általános népoktatás kérdése | |
| A nő és a művelődésügy | 443 |
| Melyik örökségről mondjunk le? | 473 |
| Az "örökség" egyik képviselője | 476 |
| Amivel a narodnyikság az "örökséget" kiegészítette | 488 |
| Nyert-e az örökség azáltal, hogy kapcsolatba került a narodnyiksággal? | 495 |
| A "felvilágosítók", a narodnyikok és a "tanítványok" | 506 |
| Mihajlovszkij úr szerint a "tanítványok" lemondanak az örökségről | 508 |
| Előkészítő anyagok | |
| "Vázlat Az orosz szociáldemokraták feladatai című brosúra második kiadásának előszavához | 519 |
| "Az orosz szociáldemokraták feladatai" című brosúra második kiadásához írt előszó befejezetlen változata | 522 |
| Mutatók | |
| Lenin 1895 és 1897 között írott, de eddig meg nem került munkáinak jegyzéke | 527 |
| A V. I. Lenin közreműködésével szerkesztett munkák jegyzéke | 531 |
| A V. I. Lenin által lefordított munkák jegyzéke | 532 |
| Feltehetőleg V. I. Lenintől származó munkák | 533 |
| Jegyzetek | 534 |
| A Lenin által idézett és említett irodalmi művek és források mutatója | 564 |
| Névmutató | 585 |
| V. I. Lenin életének és tevékenységének dátumai | 605 |
| Tárgymutató | 617-327 |