| Előszó a második kiadáshoz | 3 |
| Bevezetés | |
| A nemesítés története | 5 |
| A nemesítő munka Oroszországban | 9 |
| A nemesítés a Szovjetunióban | 11 |
| A nemesítés feladatai és a nemesítő munka fő irányai a Szovjetunióban | 16 |
| A szántóföldi növények általános nemesítése | |
| A nemesítés kiindulási anyaga | 21 |
| A kultúrnövények rendszerének alapfogalmai | 21 |
| A mezőgazdasági növények ökológiája | 23 |
| A növények áttelepítése | 29 |
| I. V. Micsurin tanítása a növények meghonosodásáról | 31 |
| T. D. Liszenko akadémikus tanítása a növények stádiumos fejlődéséről | 34 |
| A kiindulási anyag kiválasztásának alapelvei | 37 |
| A kiindulási anyag tanulmányozásának feladatai és módszerei | 40 |
| A növények termesztésének irányított megváltoztatása nevelés útján | 45 |
| A növényi természet átalakításának Liszenko akadémikus kidolgozta módszerei | 52 |
| A hibridizálás | 57 |
| A hibridizálással megoldandó feladatok | 57 |
| A fajtán belüli keresztezés | 61 |
| A keresztezés hatékonyságát fokozó eljárások és alkalmazásuk | 64 |
| Kiválogatóképesség a megtermékenyülésnél | 68 |
| A szülőpárok kiválogatása a keresztezéshez | 73 |
| A szülőpárok kiválasztásának Liszenko akadémikustól kidolgozott, a stádiumosságon alapuló elve | 74 |
| Fajtakeresztezés szabad keresztezésel, kiválogató megtermékenyüléssel | 79 |
| A szülőpárok kiválasztása ökológiai jegyek alapján | 82 |
| Ismételt keresztezések | 84 |
| A kiválasztás egyéb módjai | 85 |
| Reciprok-keresztezések | 88 |
| Távoli hibridizálás | 91 |
| A távoli hibridizálás sajátosságai | 93 |
| A távoli hibridizálás nehézségeinek leküzdése Micsurin módszerével | 94 |
| A rozs és a búza hibridjei | 98 |
| A tarackbúza és a búza hibridjei | 100 |
| A hibridek jellege és a munka sajaátosságai | 101 |
| A hibrid nemzedék gondozása | 106 |
| Vegetatív hibridizálás | 113 |
| A beltenyésztés alkalmazása a nemesítésben | 124 |
| Kiválogatás a nemesítő munkában. A kiválogatás módszerei | 136 |
| A tömeges kiválogatás módszerei | 139 |
| Az egyedi kiválogatás módszerei | 144 |
| Az önmegporzók egyszeri egyedi kiválogatása | 147 |
| A folytonos egyedi kiválogatás | 150 |
| A nemesített anyag értékelésének módszerei | 155 |
| Az egyes fajtatulajdonságok meghatározásának fontossága | 155 |
| Provokációs módszerek | 155 |
| Az értékelés módszerei a nemesítés különböző szakaszaiban | 157 |
| A fajta termőképessége és egyes tulajdonságai | 158 |
| Miképpen értékeljük a kedvezőtlen éghajlati viszonyokkal szemben mutatott ellenállóképességet | 158 |
| A növények télállóságának értékelése | 158 |
| A fajták szsárazságtűrésének megállapítása | 178 |
| Miképpen értékeljük a mezőgazdasági növényeknek a betegségekkel szemben tanúsított ellenállóképességét | 189 |
| A fajták ellenállóképessége a kártékony rovarokkal szemben | 208 |
| A termés minőségének értékelése | 213 |
| A nemesítési anyagnak értékelése a gépesítéssel és a betakarítási veszteségek ellen irányuló küzdelemmel kapcsolatban | 221 |
| A tenyészidő tartamának értékelése | 225 |
| Milyen összefüggés van a különböző növények felépítésének, meg különféle morfológiai jegyeinek sajátosságai és a nemesítő munka között | 228 |
| A szántóföldi kísérletezés szerepe a nemesítésben és a fajtaminősítésben | 230 |
| A kísérlet pontossága és a pontosság fokozásának módja | 233 |
| A szántóföldi kísérletezés technikája | 240 |
| A nemesítő eljárás szervezete és echnikája | 246 |
| Tenyészkertek | 247 |
| A fajtakísérlet | 256 |
| A fajtakísérlet technikája | 262 |
| A keresztezés módszere és technikája | 273 |
| Felszerelés, berendezés és épületek | 282 |
| Segédlaboratóriumok és felszerelések | 289 |
| Állami fajtavizsgálat | 291 |
| A biometrikus módszer a nemesítésben | 300 |
| Variációs sorok | 301 |
| A variáció típusai | 301 |
| A megfigyelések összesítése | 301 |
| A valószínűségi eloszlás törvényei | 304 |
| A variációs sor jellemzői | 305 |
| A korreláció | 325 |
| A fajtakísérleti adatok feldolgozásának módszerei | 336 |
| Vetőmagtermesztés | |
| A szovjet vetőmagtermesztés rendszere | 350 |
| A gabonafélék és takarmánynövények nemesített vetőmagtermesztésének szervezete | 358 |
| A főbb ipari növények vetőmagtermesztő szervezetének sajátságai | 381 |
| A vetőmagtermesztés technikájának sajátosságai | 386 |
| A vetőmag gyomosodásának megelőzése | 386 |
| Az idegenbeporzású fajták térbeli elszigetelése | 391 |
| A vetésforgóra vonatkozó különleges követelmények | 392 |
| A szántóföld megművelése és trágyzása | 392 |
| Mesterséges pótbeporzás | 398 |
| A mag szaporodási tényezőjét növelő eljárások | 394 |
| Az egyes szántóföldi növények vetőmagtermesztésének sajátosságai | 396 |
| A gabonafélék vetőmagjának termesztése | 396 |
| Hibrid-vetőmag termesztése | 396 |
| A szántóföldi gyökérnövények vetőmagjának termesztése | 406 |
| A takarmánynövények vetőmagtermesztésének sajátságai | 409 |
| A szántóföldi évelő pázsitfűféle és pillangósvirágú takarmánynövények magtermesztése | 411 |
| A vetőmag minőségének ellenőrzése | 424 |
| A vetőmag ellenőrzése a Szovjetunióban | 424 |
| A fajtaellenőrzés és módszerei | 426 |
| A jó vetőmag előírt fajta- és vetőtulajdonságai | 434 |
| A vetőmag vetőtulajdonságai | 435 |
| A vetőmag vetőtulajdonságainak ellenőrzése | 438 |
| A nemesített vetőmag dokumentációja | 443 |
| Utószó a magyar kiadáshoz | 445 |
| Függelék | 446 |
