1.034.873

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Vegyipari alapismeretek I.

A gimnáziumi gyakorlati oktatás I-II. osztálya számára

Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött papírkötés
Oldalszám: 399 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Tankönyvi szám: 28501. 568 fekete-fehér ábrával, kihajtható melléklettel illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A kémia az anyagok tulajdonságaival, minőségi átalakulásukkal foglalkozó tudomány. Az átalakulás során az anyagok molekuláris szerkezete megváltozik, s ennek következtében megváltoznak... Tovább

Előszó

A kémia az anyagok tulajdonságaival, minőségi átalakulásukkal foglalkozó tudomány. Az átalakulás során az anyagok molekuláris szerkezete megváltozik, s ennek következtében megváltoznak tulajdonságai is. Ezért mindazokat az anyagokat, amelyeket a természettől nem kapunk meg készen, vagy nem olyan mennyiségben és minőségben, mint ahogy azt igényeljük, vegyi úton igyekszünk előállítani. Ezzel foglalkozik a vegyipar, amelyre a kémiai folyamatok és a vegyipari műveletek jellemzők.
A vegyipar fontosságát mutatja, hogy termékeivel az élet valamennyi területén találkozunk. A kémiai módszerek tért hódítanák a többi iparágban és a mezőgazdaságban is. A kemizálás jelentkezik az energiatermelésben (energiahordozók átalakítása), az iparban, éspedig a szűkebb értelemben vett vegyiparon, a kimondott vegyitermékek (kénsav, marónátron, klór, műanyagok, festékek, robbanóanyagok, gyógyszerek stb.) előállításán kívül a nehéziparban (fémek előállítása, korrózióvédelme stb.), a könnyűiparban (papír-, műszál-, textilgyártás és kikészítés, bőrgyártás stb.), az élelmiszeriparban (cukor-, szeszgyártás, konzerválás, stb.), az építőiparban (építőanyagok, kötőanyagok gyártása) és a mezőgazdaságban (növényvédelem, műtrágyázás stb.).
Mindebből következik, hogy vegyipari üzemeink a korszerű termelés megvalósításához nem nélkülözhetik a jól képzett, általános és szakmai műveltséggel egyaránt rendelkező szakembereket, a vegyipari szakmunkásokat.
Állandóan fejlődő vegyiparunk mind sokoldalúbb, képzettebb szakmunkásokat igényéi.
A vegyipari szakmunkásoknak elméleti és gyakorlati szakmai ismeretekre van szükségük. Elengedhetetlen a gépek és készülékek ismerete, hiszen tevékenységük túlnyomó része ilyen üzemi berendezések kezelése, működésük ellenőrzése és ezek karbantartása.
A vegyipari szakmunkás egyrészt vegyész, mert ismernie kell a technológiai követelményeket, a vegyianyagok tulajdonságait, a termék minőségi előírásait, a betartandó munkafogásokat; másrészt géplakatos, mert a rábízott gépeket, készülékeket kezelni, indítani, leállítani, elzárni, nyitni, sőt ápolni, javítani és karbantartani kell. Ehhez ismernie kell a gépek szerkezetét és a kézi megmunkálásokat. Vissza

Tartalom

Bevezetés 3
I. VASIPARI ALAPISMERETEK
1. A fémipari szakmunkás munkahelye 7
a) A munkahely megszervezése 7
b) A munkadarabok befogásának eszközei 8
c) Balesetelhárítás 9
2. Mérés és ellenőrzés 10
a) A mérés és ellenőrzés célja, jelentősége 10
b) Mértékegységek 11
c) Egyszerű mérő és ellenőrző eszközök 11
d) A mérést befolyásoló tényezők 18
e) A mérőeszközök karbantartása 18
3. Előrajzolás 18
a) Az előrajzolás célja és jelentősége 18
b) Az előrajzolás eszközei 19
c) A felület előkészítése előrajzoláshoz 21
d) Az előrajzolás munkafolyamata 22
e) Az előrajzolás műveletének sorrendje 23
4. Kalapács használata, egyengetés, hajlítás 25
a) Az anyagok alakíthatósága 25
b) Kalapácsok 26
c) A kalapács használatának munkaszabályai 26
d) Egyengetés 27
e) Hajlítás 30
5. Vágás, faragás (vésés) 38
a) A forgácsolás alapfogalmai 38
b) A vágás, faragás szerszámai 40
c) A vágás és faragás műveletei 42
d) Vágók köszörülése 45
6. Nyírás, lyukasztás, harapás 46
a) A nyírás 46
b) Lyukasztás 49
c) Harapás 50
7. Fűrészelés 50
a) A fűrész 50
b) Kézi fűrészelés 52
8. Reszelés 55
a) A reszelés célja, pontossága 55
b) Reszelők 56
c) A reszelés munkafolyamata 58
9. Fúrás 61
a) A fúrás alapfogalmai 61
b) A fúrók és osztályozásuk 61
c) Fúrógépek 64
d) A fúró és a munkadarab befogása 65
e) A fúrás munkafolyamata 67
f) Kenő- és hűtőanyagok alkalmazása 69
10. Süllyesztés és dörzsölés 70
a) Süllyesztés 70
b) Dörzsölés 71
11. Csavarmenetek készítése 72
a) A csavarmenetek jellemzése és alkalmazásuk 72
b) Menetvágó kézi szerszámok 76
c) Csavarmenet készítése kézi megmunkálással 78
d) Csőmenet-vágás 82
12. Tömítés (pakolás) 83
a) A tömítés célja és alkalmazása 83
b) A tömítés anyagai 83
c) A tömítés módjai 84
13. Szegecselés 88
a) Szegecsfajták és felhasználási területük 88
b) A szegecselés munkafolyamata 89
14. Kovácsolás 91
a) A kovácsolás célja és alkalmazása 91
b) A kovácsolás eszközei 92
c) A kézi kovácsolás alapműveletei 93
15. Forrasztás, hegesztés 94
a) A forrasztás célja és gyakorlati alkalmazása. 94
b) A forrasztás módjai 94
c) A hegesztés feladata 96
d) Hegesztési eljárások 96
16. Kenés (olajozás) 98
a) A kenés (olajozás) feladata 98
b) Kenőanyagok 99
c) Kenőszerkezetek 100
17. Készülékek és villamos szerelvények szerelése és kezelése 103
a) Készülékek, gépek szerelésének elve. Munkafogások szerelésnél 103
b) Szelepek és csapok illesztése, csiszolása 103
c) Villamos szerelvények 105
d) Kiskábelek 111
e) Érintésvédelem, 112
f) Elsősegélynyújtás villamos áram okozta baleseteknél 114
II. SZAKRAJZ
A) GÉPRAJZI ÁBRÁZOLÁS 119
1. A műszaki rajzok célja 119
2. A szabványok - szabványosítás 120
3. Géprajzok fajtái 120
4. Szabványos rajzlapméretek 121
5. Vonalfajták és vonalvastagságok 123
6. Ábrázolás merőleges vetületekkel, a vetületek megnevezése és elhelyezése 124
a) Vetületképzés 124
b) Ábrázolás nézetekkel 125
c) Vetületek száma 125
d) Ábrázolás metszetekkel 126
e) Egyszerű metszetek 128
1. Teljes metszet 129
2. Fél metszet-fél nézet 131
3. Kitörés 132
4. Részmetszet 132
5. Befordított metszet 133
f) Összetett metszetek 134
1. Lépcsős metszet 134
2. Kiterített metszet 135
3. Befordított lépcsős metszet 136
g) Szelvények rajzolása 137
1. Befordított szelvények 138
2. Vetületen kívül rajzolt szelvények 139
h) Nem metszhető részletek 140
i) Anyagok metszeti jelölése 141
j) Anyag jelölések 142
k) Különleges ábrázolásmódok 143
1. Félvetület 143
2. Ferde részletű tárgy ábrázolása 144
3. Egyesített vetület 144
4. Adott irányú vetület 145
5. Kinagyított részlet 145
6. Résznézet 146
7. Síkfelület jelölése 146
8. Ismétlődő részek jelölése 146
9. Nyújtott alak ábrázolása 147
10. Befordított lyukkör 147
11. Hajlított alkatrész ábrázolása 148
12. Törésvonalak alkalmazása 148
1) Áthatások ábrázolása 149
1. Szögletes (síklapú) testek áthatása 150
2. Görbe felületű testek (idomok) áthatása 150
B) A MÉRETMEGADÁS SZABÁLYAI 151
1. A méretmegadás elemei 152
2. Méretarányok 154
3. Méretjelek alkalmazása 155
a) Szögek méretmegadása 155
b) Körök, körívek és hengeres tárgyak méretmegadása 156
c) Gömb méretmegadása 158
d) Húr és ív méretmegadása 158
e) A méretaránytól eltérő és töréssel rajzolt tárgyak méretmegadása 158
f) Sarkítások és tompítások méretmegadása 158
g) Lekerekített sarkok és határozatlan formák méretmegadása 159
h) Sorozatos kis méretek és táblázatos méretek megadása 160
i) Lejtés és kúposság jelölése 161
4. Mérettűrés jelölése a rajzon 165
a) Távolságok tűrésezése 166
b) Szögek tűrésezése 168
c) Helyzettűrések jelölése 168
d) Tűrésezetlen méretek megengedett eltérése 169
5. A mérethálózat felépítése 169
a) A mérethálózat felépítésének szempontjai 170
b) Méretezési alap 170
c) Méretek elosztása a rajzon 172
d) Magától értetődő méretek 173
C) FELÜLETI ÉRDESSÉG JELÖLÉSE 173
1. Felületi érdesség osztályozása, érdességi jelek 174
2. Érdesség jelölése a rajzon 178
3. Szöveges utasítások 182
D) JELKÉPES JELÖLÉSEK 183
1. Csavarmenet jelképes jelölése 183
a) Csavarvonal 183
b) Whitworth-menet 184
c) Méret-menet 185
d) Csavarmenet méret jelölése 185
e) Csavarmenet jelképes jelölése 187
f) Összecsavart orsó- és anyamenet ábrázolása 191
g) Hatlapfejű csavar és hatlapú csavaranya rajzának szerkesztése 191
h) Átmenő furatok csavarorsók számára 193
i) Csavarjelképek 194
j) Menetes furatok egyszerűsített méretmegadása 195
2. Hegesztés jelölése 196
a) Varratok 196
b) Varratok jelölése a rajzon 198
3. Rugók 201
4. Fogazás jelképes jelölése 203
a) Homlokkerekek ábrázolása 203
b) Kúpkerekek ábrázolása 205
c) Belső fogazású kerék ábrázolása 205
d) Fogasív ábrázolása 206
e) Fogasléc ábrázolása 206
f) Csavarkerekek ábrázolása 207
g) Csigahajtás ábrázolása 207
h) Lánckerék ábrázolása 208
i) Kilincsművek 209
5. Csővezetékek és csőszerelvények jelképes jelölése 209
6. Villamosipari rajzjelek 212
E) RAJZOLVASÁSI GYAKORLATOK 217
1. A rajzolvasás célja és módja 217
F) SZABADKÉZI VÁZOLÁS 217
1. A vázolás célja 217
2. A vázolás menete 218
III. GÉPELEMEK
1. Gépelemek és osztályozásuk 223
2. Kötő gépelemek 224
a) Csavarkötések 225
b) Ékkötések, reteszkötések 230
1. Ékkötések 230
2. Reteszkötések 234
c) Szegecskötések 235
3. Forgómozgás átadására szolgáló gépelemek 238
a) Tengelyek, csapok, csapágyak 238
b) Tengelykapcsolók 243
1. Merev tengelykapcsolók 243
2. Rugalmas tengelykapcsolók 244
3. Hajlékony tengelykapcsolók 246
4. Oldható tengelykapcsolók 246
c) Szíjhajtások 248
1. Lapos szíjhajtás 248
2. Ékszíjhajtás 251
d) Dörzshajtás (súrlódó kerékhajtás) 252
e) Fogaskerék-hajtás 253
f) Csigahajtás 255
g) Lánchajtás 256
4. Csövek és csőkötések 257
a) Öntöttvas csövek, acél csövek és kötéseik 257
b) Csővezetékek tömítése 263
c) Egyéb fémcsövek és kötéseik 265
d) Nem fém csövek és kötéseik 266
e) Csőalátámasztások és felfüggesztések 268
f) Csővezetékek elrendezése és színjelölése 269
5. Csőszerelvények 274
a) Csapok 274
b) Tolózárak 276
c) Szelepek 278
d) Áramlásfigyelők 282
e) Csőkiegyenlítők 284
6. Szerkezeti anyagok 286
a) Szerkezeti anyagok általános jellemzése 286
b) Vas (acél) és ötvözetei 288
c) Egyéb fémek és ötvözeteik 289
d) Nem fémes szerkezeti anyagok 291
e) Műanyagok 292
IV. LABORATÓRIUMI ALAPISMERETEK 295
1. Biztonságtechnikai általános szabályok 297
a) Egyéni védőeszközök és használatuk 297
b) Laboratóriumi elszívó-fülkék használata 298
c) Üvegkészülékekkel végzett munkák 298
d) Anyagok hevítésével kapcsolatos szabályok 299
e) Az anyagok tárolása 300
f) A laboratóriumi tüzek oltása 301
g) Laboratóriumi rend 301
2. Nevezéktan 302
a) Vegyületek elnevezése 302
b) Minőség, minősítés 304
3. Laboratóriumi eszközök, kezelésük és készítésük 306
a) Eszközök 306
b) A laboratóriumi eszközök kezelése 308
c) Üvegtechnika 308
4. Súly mérés 311
a) Mérlegek általános jellemzése 311
b) Mérlegfajták 311
1. Kézimérleg 313
2. Táramérleg 313
3. Analitikai mérleg 315
4. A csillapított analitikai mérleg 320
5. Az analitikai mérleg súlysorozata 322
5. Térfogatmérés 322
a) A térfogat mértékegységei 323
b) A térfogat és a hőmérséklet 323
c) Térfogatmérő eszközök 323
d) Térfogatmérési módszerek 328
1. Szilárd testek térfogatának mérése 328
2. Edények belső térfogatának mérése 328
3. Folyadékok térfogatának mérése 329
4. Térfogatmérő eszközök kalibrálása 329
6. Fajsúlymérés 329
a) Sűrűség és fajsúly. Relatív sűrűség 330
b) Mérlegeléses fajsúlymérési módszer 331
1. Szilárd anyagok fajsúlyának meghatározása piknométerrel 331
2. Folyadékok fajsúlyának meghatározása piknométerrel 332
c) Hidrosztatikai fajsúlymérési módszer 333
1. Szilárd test fajsúlyának meghatározása hidrosztatikai módszerrel 333
2. Folyadékok fajsúlyának meghatározása hidrosztatikai módszerrel 333
3. Fajsúlymeghatározás Mohr-Westphal-féle mérleggel 334
4. Folyadékok fajsúlyának meghatározása areométerrel 335
7. Oldatok 336
a) Oldatok keletkezése és az oldatok fajai 336
b) Telített és túltelített oldatok 339
c) Az oldatok koncentrációja 339
d) A gramm-egyenértéksúlynyi mennyiség 340
e) Oldatok készítésével kapcsolatos számítások 341
f) Oldatok hígítása, keverése és töményítése 343
8. Műveletek szilárd halmazállapotú anyagok kinyerésére 345
a) Derítés 346
1. A fizikai adszorpció 347
2. Kémiai adszorpció 347
3. A derítés művelete 347
b) Szűrés 348
1. Atmoszférikus szűrés 349
2. Vákuumszűrés 350
3. Egyéb szűrésmódok 352
c) Centrifugálás 352
9. Kalorikus műveletek 355
a) A hőmérséklet és mérése 355
b) A hő terjedésének módjai 360
c) A hőelvonás technológiai alkalmazása és módszerei 361
d) A hőkezelés néhány alkalmazása 362
e) Hőveszteség - hőszigetelés 363
f) Bepárlás 363
1. Bepárlás nyitott edényben. Bepárló-edények 364
2. Bepárlás zárt edényben. Vákuumbepárlás 365
3. Filmbepárlás 365
g) Kristályosítás 365
1. Kristályosítás hűtéssel 367
2. Kristályosítás oldószer eltávolításával 368
3. Kristályosítás az oldhatóság befolyásolásával 368
4. A kristályok szűrése és szárítása 368
h) Desztillálás 369
1. A telített gőz nyomása. A folyadék egyensúlyi gőznyomása 370
2. Folyadékelegyek szétválasztása 372
3. A desztillálás eszközei 373
4. Egyszerű desztillálás 377
5. A frakcionált desztilláció 378
6. Vákuumdesztilláció
7. Vízgőzdesztillálás 381
e) Szublimálás 383
1. A kristály gőznyomása 383
2. A szublimációs egyensúly 383
3. A szublimálás menete 384
f) Extrahálás 385
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv