Szekszárd ezeréves névvilága

Előszó

Ezeréves név világunk a hetvenes évek elején kezdett íródni: a földrajzi nevek egész megyére kiterjedő gyűjtésével. A névanyag feldolgozása során tudatosult, hogy a Sárközben és Szekszárdon milyen sok a víz, vízre utaló és köznévi eredetre visszavezethető helynév, s hogy köztük szép számmal helységnevek is vannak. A sárközi nevek tájba simuló arculata késztetett később Szekszárd névmagyarázatának felülvizsgálatára, s juttatott arra a következtetésre, hogy a köznévi előzmények nem személyre (királyi főre) utalnak - ahogy ezt Kézai Simontól kezdve évszázadokon át többen is gondolták -, hanem a tájra, a régiesen szár (sár, sárgás) színű folyóra, a Sár-ra, amelyet manapság Sárvíznek hívnak. A folyó szëg-ébe, a lösztől szár színű táj kiszögellésébe épült a város. A magyarázatot szabad vitatni. Magunk sem tartjuk a kérdést lezártnak, de azt nem lehet kétségbe vonni, hogy Szekszárd nevének természeti származtatása jól beillik a sárközi nevek világába. Feltehetően e miatt érdemelt figyelmet a Szekszárd város történeti monográfiája című könyv Vass Előd által írt fejezetében is: „Szekszárd nevének eredetét mindenképpen Béla király 1061. évi apátságalapítása előtti korban kell keresnünk - állítja a szerző -, mivel mint település már korábban folyamatosan létezett. Tehát mindazon korábbi magyarázatok, amelyek Béla király személyéből indulnak ki, hamis útra tévedtek. Vadas Ferenc legújabb névmagyarázata, természetföldrajzi kiindulása látszik pillanatnyilag a legcélravezetőbbnek". Vissza