Vademecum - Jelenkortörténet Magyarország

Vademecum - Contemporary history Hungary - Vezérfonal az archívumokhoz, kutatási intézményekhez, könyvtárakhoz, egyesületekhez, múzeumokhoz és emlékhelyekhez/A Guide to archives, research institutions, libraries, associations, museums and places of memorial

Szerkesztő

Fordító

'Rainer M. János: Vademecum - Jelenkortörténet Magyarország ' összes példány

Kiadó:
Kiadás helye:	Budapest-Berlin
Kiadás éve:	2005
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	108 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar Angol
Méret:	21 cm x 15 cm
ISBN:

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Magyarországon a jelenkortörténet (contemporary history, Zeitgeschichte) fogalmán általában a második világháború utáni történetet értjük. Az 1989-90-es rendszerváltás utáni időszak azonban ma még inkább a politikatudomány, a politikai elemzés terrénuma. Ily módon a jelenkortörténet azt a négy és fél évtizedes időtartamot jelenti, amelynek során Magyarország a szovjet befolyási övezethez tartozott: a háború utáni demokratikus átmenet néhány éves időszakát leszámítva azonos a szovjet típusú berendezkedés hazai történetével.
Bár e kérdésről az utóbbi években nem folyt érdemi vita, nyilvánvalónak tűnik a jelenkortörténet magyar fogalmának ellentmondásossága. Egyfelől bizonyos, hogy a második világháború utáni majd fél évszázad a XIX. század első felétől datálható hazai modernitás történetének szerves része, mintegy utolsó fejezete. Másfelől ugyanennyire kézenfekvő, hogy a magyar állam és politika történetének kontinuitása ezalatt legalább két alkalommal (1918-1920-ban és 1945-1948-ban) oly súlyosan szakadt meg, hogy a rövid XX. század két felét feltétlenül jogos önálló szakaszokként ábrázolni. 1989-1990 nemzetközi jelentősége viszont vitathatatlan: Magyarország számára egyszerre jelentett visszatérést a nyugati mintájú berendezkedés folyamatosságához, egyben belépőt a modernitás utáni, egyelőre bizonytalan körvonalú korszakba.
A szűkebb értelemben vett jelenkorra, vagyis az 1945 utáni időszakra vonatkozó történeti kutatás és diskurzus meglehetősen korán, a hatvanas évek közepén megkezdődött Magyarországon. A térség többi szovjet berendezkedésű országához hasonlóan mindkettőt főleg az erre kijelölt kiváltságos történészek, újságírók és politikusok folytatták. Az ő privilégiumuk volt a forrásokhoz való hozzáférés. Munkájuk elsősorban a kommunista rendszer legitimálására irányult; szabad kutatásról és vitáról szó sem lehetett. A hetvenes-nyolcvanas években azonban ez a képlet némiképp „fellazult". Szót kaphattak olyan történészek, írók, művészek, akik nem feltétlenül a pártfunkcionáriusok módján nyúltak a közelmúlthoz. Ha szabadságról nem beszélhetünk is, „kis szabadságokról" már igen. Vissza

Tartalom

Bevezetés..................................................................................... 9
Archívumok.......................................................................................17
1.1 Állami archívumok és más központi állami intézmények....................17
1.2 Regionális állami archívumok...................................... 27
1.3 Egyházi levéltárak.................................................................. 37
1.4 Politikai pártok, társadalmi szervezetek és más intézmények archívumai ........ 39
2 Kutatási intézmények.....................................................44
2.1 Egyetemi történettudományi intézetek..............44
2.2 Akadémiai és egyéb intézetek.......................48
3 Könyvtárak................................................................................. 56
4 Egyesületek, szövetségek, alapítványok................................................... 64
5. Múzeumok és emlékhelyek......................... 73
6 Internetoldalak a kommunizmus időszakáról Magyarországon...................... 85
7 Folyóiratok, időszaki kiadványok .......... 86
8 Magyarországgal foglalkozó németországi intézmények címjegyzéke............. 89
9 Rövidítések.............................................................................. 96
10 Személynévmutató................................................ 97
11 Intézménymutató ...........................................................99
12 Helynévmutató.......................................................... 107
13 Szerkesztők.............................................................................. 108
Űrlap új bejegyzésekhez........................................ 109