Vadhajtások

Fülszöveg

1947-re Kelet- és Nyugat-Európa politikailag kettészakadt, aminek súlyos gazdasági következményei voltak Európa keleti felén. A Szovjetunió érdekszférájába került Magyarországon is követni kellett a harmincas években megindult szovjet iparosítási terveket, amelynek következtében a Magyar Dolgozók Pártja, élén Rákosi Mátyással hozzálátott
a „vas és acél országának" felépítéséhez. A bolsevik mintát másoló kommunista párt minden megnyilvánulását áthatotta a voluntarista szemlélet; úgy gondolták, természeti tényezők nem befolyásolhatják a szocializmus építésének terveit. Ennek a meggyőződésnek a bűvöletében a hatalom korábban soha nem tapasztalt mértékben avatkozott be a természeti környezetbe. A környezeti hatástanulmányok nélkül hozott politikai döntéseknek - akár az ipart, akár a mezőgazdaságot tekintjük - máig ható következményei vannak. Kötetünk szerzői bemutatják, hogyan próbálták a Szovjetunióban
1948-tól újabb lendületet kapott természetátalakító törekvéseket is adaptálni
a... Tovább

Fülszöveg

1947-re Kelet- és Nyugat-Európa politikailag kettészakadt, aminek súlyos gazdasági következményei voltak Európa keleti felén. A Szovjetunió érdekszférájába került Magyarországon is követni kellett a harmincas években megindult szovjet iparosítási terveket, amelynek következtében a Magyar Dolgozók Pártja, élén Rákosi Mátyással hozzálátott
a „vas és acél országának" felépítéséhez. A bolsevik mintát másoló kommunista párt minden megnyilvánulását áthatotta a voluntarista szemlélet; úgy gondolták, természeti tényezők nem befolyásolhatják a szocializmus építésének terveit. Ennek a meggyőződésnek a bűvöletében a hatalom korábban soha nem tapasztalt mértékben avatkozott be a természeti környezetbe. A környezeti hatástanulmányok nélkül hozott politikai döntéseknek - akár az ipart, akár a mezőgazdaságot tekintjük - máig ható következményei vannak. Kötetünk szerzői bemutatják, hogyan próbálták a Szovjetunióban
1948-tól újabb lendületet kapott természetátalakító törekvéseket is adaptálni
a hazai viszonyokra; főképp a mezőgazdasági „újításokra", az újfajta agrobiológiai elképzelésekre és kutatásokra, valamint gyakorlatban való megvalósításukra koncentrálnak, de érintik a nehézipar erőszakos fejlesztésének természetre gyakorolt következményeit is. Megismertetik az olvasót Micsurin, Liszenko és Viljamsz tanainak főbb vonásaival, valamint a li-szenkóizmus magyarországi megjelenésével és politikai ideológiává emelésével. Különös figyelmet fordítanak az éghajlatidegen növények meghonosításának kísérleteire; a talajjavítás, erdősítés és vízgazdálkodás területén hozott újításokra, ezeknek pozitív és negatív hatására.
BORVENDÉG ZSUZSANNA történész
A tatabányai Bárdos László Gimnáziumban érettségizett. 1999-ben végzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának történelem szakán, majd 2001-ben jogász diplomát szerzett a PPKE Jog- és Államtudományi Karán. 1999-től a Történeti Hivatal, később az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa. Jelenleg a PPKE BTK Történettudományi Doktori Iskolájának hallgatója, kutatási területe Magyarország második világháború utáni története, különös tekintettel a Kádár-korszakra.
Eddig megjelent műve: Újságírásnak álcázva. A Nemzetközi Újságíró Szervezet Magyarországon. Nemzeti Emlékezet Bizottsága, Budapest, 2015
PALASIK MÁRIA történész
A pestszentlőrinci Steinmetz Miklós Gimnáziumban érettségizett. 1980-ban az ELTE BTK-n szerzett diplomát, majd 1983-ban egyetemi doktor, 1995-ben a történettudomány kandidátusa. 2005-ben habilitált az ELTE-n. Szakmai pályáját középiskolai tanárként kezdte, majd 1986 és 2006 között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója, 1997-től egyetemi docens. 2002-2005 között Széchenyi István ösztöndíjas. 2003-tól az Európai Bizottság Jean Moimet professzora. 2006-tól az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tudományos főmunkatársa, 2011-től a Kutatási Osztály vezetője. 2007-2008-ban az állambiztonsági iratok átadásának értékelésére létrehozott szakértői bizottság tagja, 2010-ben pedig az 1990 előtti állambiztonsági szolgálatok mágnesszalagra rögzített adatbázisa adatainak felülvizsgálására létrehozott tanácsadó testület tagja. Kutatási területe döntően Magyarország legújabb kori történelmének 1944-1956 közötti időszaka.
Műveihői: A jogállm megteremtésének kísérlete és kudarca Magyarországon, 1944-1949. Budapest, Napvilág Kiadó, 2000; Kovács Béla. 1908-1958. Budapest, Occidental Press - Századvég Kiadó, 2002; A műegyetemisták Odüsszeiája 1944-1946. _ Budapest, Mfegyetemi Kiadó, 2006; Félelembe zart múlt. Politikai gyilkosságok Gyomron es komyeken 1945-ben. Budapest, Napvilág Kiadó, 2010; Chess
LcforDenJracy.Hu,^arybet^oM
1944A947. Montreal & Kingston, McGill-Queens University Press, 2011 Vissza