Táborok könyve

Fülszöveg

A német és magyar nácik több mint félmillió magyar állampolgárt hurcoltak koncentrációs táborokba. Túlnyomó többségük zsidó volt, de több ezer romát és politikai foglyot is, deportáltak. A népirtás egyetemes szimbólumává váló Auschwiz-Blrkenau lett a magyar történelem legnagyobb temetője: soha, sehol nem öltek meg annyi magyart, mint ebben a táborban. Az SS-orvosok szelekcióinak túlélőit, a nyilasok által deportált munkaszolgálatosokat, budapesti zsidókat, romákat és náciellenes magyarokat szétszórták a náci lágeruniverzum több száz táborába és altáborába. Másfél tucat táborkomplexumba kerültek: az észtországi Vaivarától az elzászi Natzweilerig, az elpusztított varsói gettótól a bajorországi Dachauig, az ausztriai Mauthausentöl az észak-német Ravensbrüc-kig, Buchenwaldtól a lettországi Rigáig. A Harz-hegység földalatti alagútjaiban, a sziléziai szénbányákban, a fegyvergyárakban, a; német városok peremén felhúzott barakkokban és a balti erdöségektjgn magyarok tízezrei haltak meg a... Tovább

Fülszöveg

A német és magyar nácik több mint félmillió magyar állampolgárt hurcoltak koncentrációs táborokba. Túlnyomó többségük zsidó volt, de több ezer romát és politikai foglyot is, deportáltak. A népirtás egyetemes szimbólumává váló Auschwiz-Blrkenau lett a magyar történelem legnagyobb temetője: soha, sehol nem öltek meg annyi magyart, mint ebben a táborban. Az SS-orvosok szelekcióinak túlélőit, a nyilasok által deportált munkaszolgálatosokat, budapesti zsidókat, romákat és náciellenes magyarokat szétszórták a náci lágeruniverzum több száz táborába és altáborába. Másfél tucat táborkomplexumba kerültek: az észtországi Vaivarától az elzászi Natzweilerig, az elpusztított varsói gettótól a bajorországi Dachauig, az ausztriai Mauthausentöl az észak-német Ravensbrüc-kig, Buchenwaldtól a lettországi Rigáig. A Harz-hegység földalatti alagútjaiban, a sziléziai szénbányákban, a fegyvergyárakban, a; német városok peremén felhúzott barakkokban és a balti erdöségektjgn magyarok tízezrei haltak meg a rabszolgamunka, az éhezés, a járványok és az őrök brutalitása miatt. Másokat kivégeztek, vagy odavesztek az európai országutakon vánszorgó halálmenetekben, a légitámadások közben lebombázott tengerjáró hajók és lelakatolt marhavagonok gyomrában, az Északi- és a Balti-tenger jeges partjain.
Ez a kötet Magyarországon elsőként tekinti át a táborok százait és az oda hurcolt magyarok sorsát. A szerzők részletesen ismertetik az egész kontinensre kiterjedő náci lágerhálózat összes olyan helyszínét, ahová magyarokat vittek. Az auschwitzi megakomplexumtól a gross-roseni táborrendszeren áf a néhány száz fős kis munkatáborokig alapvető kérdésekre keresnek válaszokat: hány magyar került oda, mi lett a sorsuk, hányan és hogyan haltak meg, kik voltak a gyilkosaik.
Amerikai, izraeli és hazai levéltárak irataira, az egykori táborokban.működő német és lengyel archívumok dokumentumaira, valamint a magyar túlélők ezreinek visszaemlékezéseire támaszkodva derítik fel honfitársaink nyomait. A kötet átfogó képet nyújt a náci koncentrációs táborok evolúciójáról, működési mechanizmusairól és történetéről is. Elemzi a logisztikai problémákat, a gazdasági racionalitás és irracionalitás ellentmondásait, a mindent behálózó korrupciót. A szadista SS-altlsztektől az alkoholista vagy éppen technokrata táborparancsnokokig megrajzolja a gyilkosok profilját, Ismerteti tevékenységüket, személyes motivációikat, társadalmi hátter>üket.
A kötet szerzői történész kutatók. Számos monográfia, cikk ¦ és tanulmány szerzői, dokumentum- és játékfilmek szakértői, hazai és külföldi kiállítások társalkotói. Főbb közös munkáik: A i'égső döntés (Budapest 2013), Evotution of a Genodde: The Holocaust in Hungary (,\Nash\ngtor\ 2013), Hullarablás (Budapest, 2005), Self-flnancing Genodde (Budapest-New York 2004), Aranyvonat {.Budapest, 2001).
VágI Zoltán az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára, a Saul fia című film történész szakértője.
Kádár Gábor a Közép-európai Egyetem vendégprofesszora, számos nemzetközi levéltári kutatási projekt vezetője és résztvevője.
ÁRA: 5950.- FT Vissza