Vágyaim rabságában

Fülszöveg

Mire is vágyik egy ember? Mit is tanulunk gyermekkorunktól kezdve? Mit látunk a televízióban? Mit olvasunk az újságokban? Hallunk rádióban és nézzük az amerikai filmekben, a társadalmak által létrehozott vágyakat. Olyan dolgokat, mint a sok pénz, hihetetlen gazdagság, nagy ház, drága autó, luxus utak, gyönyörű nők vagy férfiak, siker, hírnév stb. Ezekkel a mérgező látványdrogokkal táplálják az agyunkat gyermekkorunk óta és ez generációról generációra öröklődik. Mindenhonnan ez folyik, olyan mint egy elpusztíthatatlan vírus, a legnagyobb, legerősebb az emberiség történetében, ami belénk van táplálva egészen a gyökereinkig. Kitépni ezeket szinte lehetetlen, mert akkor kitaszítottak, száműzöttek leszünk ebből a világból. Van aki erre ráébredt, azaz megvilágosodott, de egyedül is maradt, hiszen egyike azon keveseknek, aki kilépett ebből a mátrixból.
Az én történetem nem egy mindennapos dolog, nagyon keveseknek adatik meg ez az életút, azért gondoltam, hogy megosztom. A gondolataim csak a pénz, a siker, a hírnév, egy csodálatos külső és a bombázó nők körül forogtak, képtelen voltam megélni a jelenemet, mert állandóan terveztem, gondolkodtam. Huszonkettő éves koromra majdnem mindent elértem, amiről gyermekkoromban álmodtam, olyan ez, mint egy mese az aranyhalról és a három kívánságról vagy Aladdinnak a megdörzsölt csodalámpájáról, de nekem ezek nélkül is működött. Elértem a társadalom kreálta csúcs szuper életet, mindenem megvolt, amit képzeletben kívántam, de valami mégis hiányzott, mélyen legbelülről...
Én már tudom, a legnagyobb kincs a megélt boldogság, nem kell érte nagy tengereken átutazni, hatalmas hegyeket megmászni, sivatagban éhen-szomjan bandukolni vagy a legrosszabb... emberéleteket kioltani és erkölcsileg lesüllyedni... Vissza