Vajszló megújulása

Fülszöveg

A szerző legújabb ormánsági könyve a Vajszlói Századok című kis-monográfia-sorozat 2. köteteként jelenik meg. Korábbi cikkeiben, tanulmányaiban, két önálló kötetében és az 1542-1913 közötti időszakot feldolgozó Kemse monográfia kéziratában arra törekedett, hogy a hagyományosan statikus Ormánság-képet a történeti fejlődés optikáján át láttassa olvasóival. Adatok tömegével bizonyította, hogy az „állni látszó" idő ellenére is utat tudott magának törni a haladás.
Ebben a könyvében arra vállalkozott, hogy feltárja a vajszlóiak és szomszédaik válaszait a polgári forradalom után ezen a földön is munkáló kihívásokra. Ehhez meg kellett rajzolnia az uradalom és a hozzá tartozó települések egy negyed századon át közös, majd önálló útját a tőkés gazdálkodás felé vezető úton.
Figyelemre méltó eredményt hozott az új társadalom szervezeti kereteinek, belső mechanizmusának, egykés torzulásainak felvázolása; a szüntelenül változó városkép-, infrastruktúra és lakáskultúra ábrázolása. Ezekkel... Tovább

Fülszöveg

A szerző legújabb ormánsági könyve a Vajszlói Századok című kis-monográfia-sorozat 2. köteteként jelenik meg. Korábbi cikkeiben, tanulmányaiban, két önálló kötetében és az 1542-1913 közötti időszakot feldolgozó Kemse monográfia kéziratában arra törekedett, hogy a hagyományosan statikus Ormánság-képet a történeti fejlődés optikáján át láttassa olvasóival. Adatok tömegével bizonyította, hogy az „állni látszó" idő ellenére is utat tudott magának törni a haladás.
Ebben a könyvében arra vállalkozott, hogy feltárja a vajszlóiak és szomszédaik válaszait a polgári forradalom után ezen a földön is munkáló kihívásokra. Ehhez meg kellett rajzolnia az uradalom és a hozzá tartozó települések egy negyed századon át közös, majd önálló útját a tőkés gazdálkodás felé vezető úton.
Figyelemre méltó eredményt hozott az új társadalom szervezeti kereteinek, belső mechanizmusának, egykés torzulásainak felvázolása; a szüntelenül változó városkép-, infrastruktúra és lakáskultúra ábrázolása. Ezekkel paralel vázolta fel a viseletváltás lépéseit és a nagy átalakulás egészségügyi következményeit
Szokatlanul nagy szerepet kaptak a kötetben a felekezeti viszonyok, mert a település arcát, belső életét korábban meghatározó református egyház tagjainak száma lecsökkent, vezetői gazdasági és egyházszervezési munkában új utakat kerestek. Erőfeszítéseik ellenére a református hegemóniáról ismert Vajszlón a II. világháború idejére már a lakosság kétharmada katolikus volt. A változás a székhelyközségben nemcsak a bérmunkás kategóriát, a városi elitet is érintette. Az a példátlan méretű változás követelt önálló fejezetet a katolikusoknak a kötet lapjain.
A két világháborút bemutató fejezetek súlypontját a szerző a frontok helyett a hátország erőfeszítéseire helyezte át. Ennek a befelé koncentrálódásnak részint a szerb megszállás volt az oka, amely a háború után is nagyobb önállóságra kényszerítette a vezetőitől is megfosztott lakosságot. Ebben a miliőben még a munkásmozgalmi törekvések is az országostól eltérő színezetet kaptak.
A trianoni békekötés után a vásárairól híres Vajszló egy határszéli körjegyzőség mezővárosi státusát vesztett központja lett. Nem tudta pótolni balkáni piacát, ipari nyersanyaga soha sem volt, népességét pedig az egykerendszer miatt csak bevándorlással tudta a kellő szinten tartani.
A mondanivaló megértését gazdag forrásanyag, több jól szerkesztett grafikon és közel félszáz tartalmas reprodukció segíti elő. Vissza