Fülszöveg
Ana Blandiana 1942-ben született Temesvárt. Nagyváradon járt középiskolába, s 1967-ben fejezte be egyetemi tanulmányait Kolozsváron. Egyetemi lapok szerkesztőjeként már gondozta ama nemzedéknek a verseit is, amelynek végül egyik legfényesebb képviselőjévé vált; ne feledjünk, hogy ez a rajzás az igazi felszabadulás, a béke líráját és levegőjét hozta a román irodalomba, de génjeiben még ott volt a háború. Ritkán lehet valakiről ennyire egyértelműen elmondani, hogy városi költő - egykori foglalkozását fellelhetjük tömör és mégis levegős verseiben, melyekben könyvtárosként, a könyvek helyének ismerőjeként rajzol homokórákat, galamb-arabeszkeket a könyvtári és történelmi polcokra. Játszik velünk: megtörténhet, hogy egy könyvért nyúlva leemelünk egy homokórát, vagy felfedezünk tenyerünkben egy galambot.
A költő főleg örvend az írásnak; minden versében megtalálhatjuk azt az érzékletességet, frisseséget, amellyel a jól felfogott és pontos ritmusba foglalt gondolat örvendezteti meg...
Tovább
Fülszöveg
Ana Blandiana 1942-ben született Temesvárt. Nagyváradon járt középiskolába, s 1967-ben fejezte be egyetemi tanulmányait Kolozsváron. Egyetemi lapok szerkesztőjeként már gondozta ama nemzedéknek a verseit is, amelynek végül egyik legfényesebb képviselőjévé vált; ne feledjünk, hogy ez a rajzás az igazi felszabadulás, a béke líráját és levegőjét hozta a román irodalomba, de génjeiben még ott volt a háború. Ritkán lehet valakiről ennyire egyértelműen elmondani, hogy városi költő - egykori foglalkozását fellelhetjük tömör és mégis levegős verseiben, melyekben könyvtárosként, a könyvek helyének ismerőjeként rajzol homokórákat, galamb-arabeszkeket a könyvtári és történelmi polcokra. Játszik velünk: megtörténhet, hogy egy könyvért nyúlva leemelünk egy homokórát, vagy felfedezünk tenyerünkben egy galambot.
A költő főleg örvend az írásnak; minden versében megtalálhatjuk azt az érzékletességet, frisseséget, amellyel a jól felfogott és pontos ritmusba foglalt gondolat örvendezteti meg alkotóját. "Átélő módban" írja verseit, ami azt jelenti, hogy minden sorában ott van az első találkozás élménye. Önmagát sem utánozza, élményeit pontosan megnevezve örvend a világ látványának, de nem feledkezik meg az árnyékról sem. Mint az igazi költők, fény-árnyék játékával pontosan jelzi a kontrasztot, kirajzolja a körvonalat. Képekre és a vers látványára osztja el a metaforát, amely így feloldódik egy érzéki és állandóan megújuló szemléletben. Költeményei nem csengenek-bonganak, hanem sokkal inkább szólanak - értelmi erőfeszítésünk mértékében. Ana Blandiana képeihez hűségesnek kell lenni, csak akkor szólalnak meg az elrejtett hieroglifák, ha jól olvassuk őket.
Amelyek aztán megmagyarázzák a költőnőt is, aki nagyon is tudatában van vers-testi körvonalainak, úgy él, hogy itt-ott visszafogja életét. Egyféle hangszeren játszik, hogy minél pontosabb, világosabb legyen üzenete; nemzedékének egyik legkiválóbb képviselőjeként történelmi létélményt fogalmaz meg.
A válogatás átfogja a majdnem három évtizedes pályát, az egyértelműségen belül a sokszínűséget kívánja kidomborítani, jelezvén azt, hogy Ana Blandianánakminden velünk-történendőről van pontos véleménye, érzékletes költői képe, ritmusa.
Vissza