| Bevezetés | 7 |
| A mezőgazdaság társadalmi-gazdasági jelentősége és a fejlesztés dilemmái | 15 |
| A mezőgazdaság társadalmi-gazdasági jelentősége | 15 |
| A fejlesztés dilemmái | 19 |
| Hatékonyabb struktúrát! | 38 |
| Versenyképesség és gazdasági mechanizmus | 42 |
| A mezőgazdaság iparosítása és a vállalatok műszaki-technikai meghatározottságai | 44 |
| A modernizáció néhány fő sajátossága | 44 |
| Az iparszerű termelési módszerek elterjesztése központi fejlesztési programok révén | 49 |
| A koncentráció és a centralizáció folyamatai | 55 |
| A specializáció helyzete a nagyüzemekben | 63 |
| Néhány következtetés | 65 |
| Vállalkozások-e a mezőgazdasági vállalatok? | 67 |
| A vállalkozás ismérvei a mezőgazdaságban | 68 |
| Vállalkozás és gazdasági környezet | 70 |
| Az árdiszparitás és következményei | 76 |
| Árolló, árdiszparitás, támogatások | 76 |
| Néhány további következmény | 82 |
| Néhány újabb összefüggés. Tendenciák és ellentendenciák | 90 |
| A kiegészítő tevékenység és a vállalkozás | 90 |
| Keményebb kényszerfeltételek | 96 |
| A vállalkozás korlátai | 99 |
| Szektorviszonyok és mezőgazdasági szervezetrendszer | 111 |
| Szövetkezetek a mezőgazdasági szervezetrendszerben | 111 |
| A termelőszövetkezeti forma változásai | 111 |
| Egy modellértékű intézmény: a szakszövetkezet | 121 |
| Állami gazdaságok. Hosszú út a "kincstári" gazdaságtól az önálló vállalatig | 129 |
| Az eredeti modell változásai és a reform | 129 |
| Új tendenciák. A szövetkezetekhez való közeledés felgyorsulása | 132 |
| A kistermelés a mezőgazdaság szervezeti rendszerében | 139 |
| Egy sorvadásra "ítélt" önellátó intézmény látványos árutermelői fejlődése | 139 |
| A kistermelés az árugazdaság feltételrendszerében | 145 |
| A kistermelés erőforrás-kombinációinak lehetőségei és korlátai | 150 |
| A kistermelés és a mezőgazdasági vállalat | 157 |
| A kistermelés beszerzési és értékesítési vállalati kapcsolatai | 163 |
| Rugalmas, sokszínű struktúra vagy túlzott polarizáció? | 170 |
| A mezőgazdasági vállalatok belső viszonyai | 176 |
| Az agrárértelmiség szerepe | 176 |
| Iparosodás és munkaszervezet | 182 |
| A belső érdekeltség új rendszerei | 185 |
| A vállalati érdekeltség fejlesztési irányai | 189 |
| Vállalati kapcsolatok a mezőgazdaságban | 193 |
| A vertikális kapcsolatok egyes sajátosságai | 193 |
| A nem piaci kapcsolatok szerepe | 197 |
| A beszerzési szféra vállalati kapcsolatai | 201 |
| Az értékesítési piaci kapcsolatokról | 209 |
| A felvásárló partnerek | 210 |
| A vertikális vállalat mint védekezés és alternatíva | 214 |
| A termékértékesítési szerződéses kapcsolatok | 216 |
| Az árupiaci intervenció szerény kezdetei | 218 |
| Kapcsolatok a külkereskedelmi vállalatokkal | 220 |
| A vállalatközi szervezetek | 226 |
| A társulások elterjedése a mezőgazdaságban | 226 |
| Termelési rendszerek a mezőgazdasági szervezeti rendszerében | 231 |
| A területi elv alapján szervezett kapcsolatok | 241 |
| Vertikális integráció és közös vállalkozások | 244 |
| A társulásokat előmozdító főbb hatások | 247 |
| A piaci kapcsolatok kibontakozásának lehetséges irányai | 250 |
| A termelési rendszerek kívánatos fejlesztési irányai | 251 |
| Mezőgazdasági termékkereskedelem felé. Az outputkapcsolatok fejlesztése | 254 |
| A mezőgazdaság érdekvédelmi rendszere | 263 |
| A mezőgazdasági érdekképviselet helyzete | 263 |
| A kistermelői érdekek képviselete | 268 |
| A valóságos érdekképviselet lehetséges alternatívái | 270 |
| A szükséges változások általános feltételei és fő irányai | 276 |
Folytatás Microsoft-tal