| Bevezetés | 9 |
| Kérdésfeltevés | 9 |
| Ritmuskérdések a zeneelméletben | 14 |
| A ritmus és metrum fogalma | 14 |
| Ütemelmélet | 20 |
| Ritmus és formaalkotás | 24 |
| A zenei ritmus pszichofiziológiai alapjai | 35 |
| Zenén kívüli jelenségek tükröződése a zenei ritmusban | 38 |
| A ritmika története | 40 |
| Nemzeti kultúrák ritmikája | 43 |
| Új ritmuselméletek a 20. században | 48 |
| Ritmus az előadóművészetben | 55 |
| A metrum és ritmus fogalma. A ritmus formaalkotó sajátosságai | 59 |
| A metrum fogalma | 59 |
| A metrum fogalmának tágabb értelmezése | 59 |
| A metrum két alapja | 59 |
| A metrikai kötöttség fokozatai | 59 |
| Koncentrált metrum | 62 |
| Többsíkú metrum | 63 |
| A metrikai többsíkúság határa a zenében | 66 |
| A zenei hangsúly lényege | 66 |
| Az időtartamok relációja mint a hangsúlyozás eszköze | 67 |
| Hangsúlyozás dallami eszközökkel | 68 |
| Hangsúlyozás harmóniai eszközökkel | 70 |
| Hangsúlyozás fakturális eszközökkel | 72 |
| Hangsúlyozás a hangerő eszközeivel | 74 |
| Hangsúlyozás a hangszerelés és az énekelt szöveg eszközeivel | 75 |
| Hangsúlyozás agogikai eszközökkel | 75 |
| A hangsúlyozás komplex eszközei | 75 |
| A metrum és ritmus fogalmának összefüggése a ritmuselemzésben | 77 |
| A metrum mint a ritmus kritériuma | 77 |
| A ritmustípusok osztályozása | 78 |
| A metrum és ritmus fogalmának viszonya | 79 |
| A ritmuselemzés módszerének összefoglalása | 80 |
| A ritmus formaalkotó sajátosságai | 80 |
| A ritmus és tematika közötti párhuzam | 81 |
| A ritmus és harmónia közötti párhuzam | 82 |
| A ritmus önálló működésének mozzanatai | 84 |
| A ritmus feszültség- és oldás-funkciója | 84 |
| A ritmus feszültség-funkciója az átvezetésekben, a súlyos mozzanatok és a zárlatok előtt | 88 |
| A dallam szerepe a ritmus önálló mozzanataiban | 88 |
| A harmónia szerepe a ritmus önálló mozzanataiban | 90 |
| Hogyan függ a ritmus a zeneszerző és a korszak stílusától | 94 |
| A zenei formaeszközök újfajta viszonya a 20. században | 96 |
| A ritmus megújulása a 20. században | 96 |
| A forma megújulása a ritmus alapján a 20. században | 98 |
| Általános összefoglalás a ritmus formaalkotó szerepéről | 99 |
| Az időmértékes ritmika kifejezőképessége és formaalkotó szerepe Sosztakovics műveiben | 100 |
| Sosztakovics ritmikájának típusa | 100 |
| Sosztakovics szabálytalan ritmikájának formái | 101 |
| Az ütem ritmusrajzának változékonysága | 103 |
| A metrumváltás | 106 |
| A téma átmetrizálása | 109 |
| Nem-kvadratikus szerkesztés | 113 |
| Szabálytalan hangsúlyosság | 114 |
| A relatív ritmikai szabályosság alkalmazásának szférái | 116 |
| Első szféra | 116 |
| Második szféra | 120 |
| Harmadik szféra | 123 |
| A hangnemi színezet és a ritmusrajz kölcsönhatása | 125 |
| A ritmus formaalkotó szerepe Sosztakovics műveiben | 130 |
| Alapmetrum és metrikai expozíció | 131 |
| Komplementer-elv a polifóniában és a homofóniában | 131 |
| A ritmikai fejlesztés iránya a nagyformában | 134 |
| A ritmus formaalkotó szerepének és kifejezőerejének viszonya | 136 |
| A ritmus és harmónia újfajta összefüggése | 140 |
| A szabályos-hangsúlyos ritmika kifejezőképessége és formaalkotó szerepe Prokofjev műveiben | 144 |
| Prokofjev ritmikájának ismertetőjegyei | 144 |
| A hangsúly összetevői | 144 |
| Prokofjev szabályos ritmikájának formái | 147 |
| Az ütem | 147 |
| Belső metrum | 148 |
| Egyenletes és osztinátó ritmusképletek | 151 |
| Két-, négy- és nyolcütemes csoportok | 152 |
| Koncentrált és többsíkú metrum | 153 |
| A többsíkúság felső határa | 156 |
| A ritmikai szabályosság kifejezésbeli jelentése | 158 |
| A ritmus viszonylagos szabálytalansága | 165 |
| A ritmus formaalkotó szerepe Prokofjev műveiben | 174 |
| A szabályosság megbontása a formahatárokon | 174 |
| A szabályosság és szabálytalanság harca | 175 |
| A szabályosság felülkerekedése a kisebb szerkezetekben | 176 |
| A szabályosság felülkerekedése a nagyobb formarészekben | 181 |
| A szabályosság felülkerekedése a ciklikus mű tételein belül (1. hegedűszonáta, zárótétel) | 191 |
| A szabálytalan-hangsúlyos ritmika kifejezőképessége és formaalkotó szerepe Stravinsky műveiben | 197 |
| Stravinsky - a ritmika megújítója | 197 |
| A szabálytalan ritmika általános formái Stravinskynél | 197 |
| Stravinsky szabálytalan ritmikájának specifikus módszerei | 201 |
| A motívum hangsúlyvariálása | 201 |
| Az osztinátó motívumok és frázisok terjedelmének variálása | 205 |
| A szabálytalan ritmika különböző formáinak kombinációja | 213 |
| Az "Áldozati tánc" refrénjének elemzése | 215 |
| Kettős polimetria | 218 |
| Hármas polimetria | 221 |
| Nem-kvadratikus szerkezetek és egyéb szabálytalan formák kapcsolata | 227 |
| Stravinsky ritmikájának forrásai | 229 |
| Európai hagyományok | 229 |
| Orosz beszéd, orosz népdal-szövegek | 229 |
| A 19. századi orosz klasszikusok. Muszorgszkij | 232 |
| Rimszkij-Korszakov művei | 232 |
| A viszonylagos ritmikai szabályosság megjelenése | 238 |
| A ritmus formaalkotó szerepe Stravinsky műveiben | 241 |
| A formaalkotás általános ritmikai módszerei | 241 |
| A ritmikai formaalkotás sajátos módszerei | 241 |
| A ritmus önállóságának legmagasabb foka | 243 |
| A ritmus mint a forma dinamikus alapja | 245 |
| A 18-20. század ritmikájának rövid történeti áttekintése | 247 |
| 17-18. századi ritmusirányzatok | 248 |
| J. S. Bach ritmikájáról | 250 |
| A bécsi klasszikusok ritmikájáról | 256 |
| A 19. századi zeneszerzők ritmikája | 262 |
| Debussy, Szkrjabin | 274 |
| Schoenberg, Berg | 277 |
| Webern ritmikájáról | 280 |
| Bartók ritmikájáról | 285 |
| Összefoglalás | 291 |
| Válogatott bibliográfia | 293 |
| Névmutató | 299 |
