| Bevezetés | 19 |
| A KONSZERN SZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉNEK ELVI ALAPJAI | 29 |
| Alapfogalmak | 29 |
| A konszernfogalom értelmezése | 29 |
| A konszern szervezetelméleti fogalma | 31 |
| A konszern jogelméleti fogalma | 32 |
| Koncentráció és kooperáció - a konszern elhatárolása a vállalatközi kapcsolatok más formáitól | 35 |
| A konszern alkotóelemei: alapegységek, csúcsegység, köztes egységek | 37 |
| A konszern szervezet két fő működési modellje (az alkotóelemek kombinációi a társasági jog alapján) | 38 |
| A törzsház-konszern | 38 |
| A holding-konszern | 41 |
| Hivatkozások az 1. fejezethez | 43 |
| Konszernek kialakulása és fejlődése | 46 |
| A konszernképződést meghatározó tényezők | 46 |
| Konszernépítkezés belső és külső növekedés útján | 48 |
| A konszern szervezet előnyei és hátrányai | 53 |
| Konszernfejlődés történeti vetületben - két nyugat-európai ország példája | 54 |
| A konszernformák fejlődése Nagy-Britanniában | 56 |
| A konszernformák fejlődése a Német Szövetségi Köztársaságban | 59 |
| Hivatkozások a 2. fejezethez | 63 |
| Konszerntípusok | 66 |
| A munkamegosztás mint a konszern szervezet tagolásának alapja (konszernstruktúra-típusok) | 66 |
| Funkcionális törzsház-konszern | 68 |
| Divizionális törzsház-konszern | 71 |
| Mátrix törzsház-konszern | 73 |
| A hatáskörmegosztás mint a döntési kompetenciák kialakításának alapja (konszernirányítási típusok) | 76 |
| Operatív konszernirányítás | 80 |
| Stratégiai (menedzsment) konszernirányítás | 80 |
| Pénzügyi konszernirányítás | 82 |
| Vagyonkezelői konszernirányítás | 82 |
| A konszernvállalatok közötti tevékenységi kapcsolatokon nyugvó (belső kooperáció szerinti) és a vállalatpolitika jellegén alapuló (differenciált és koncentrált tevékenységek szerinti) tipizálás, valamint az alapvető képességekre épülő konszern szervezet | 83 |
| Hivatkozások a 3. fejezethez | 85 |
| A konszernközpont irányítási feladatai és szervezete | 87 |
| Kiemelt konszernvezetési funkciók: stratégiaalkotás, szervezetalakítás, emberi erőforrás menedzsment, controlling | 87 |
| Konszernvízió (misszió), konszernstratégiák | 88 |
| Szervezetalakítási funkció a vállalatcsoportban | 91 |
| Az emberi erőforrás menedzsment konszernszervezeti sajátosságai | 92 |
| Konszern controlling | 95 |
| A konszernközpont szervezete | 99 |
| A konszernközpont kialakítását meghatározó tényezők | 100 |
| A konszernközpont típusai, mérete és funkció-struktúrája | 102 |
| Hivatkozások a 4. fejezethez | 105 |
| A stratégiai konszernirányítás hatékony formája: a menedzsment-holding | 108 |
| A menedzsment-holdingok kialakulásának okai | 108 |
| Út a menedzsment-holding struktúrához | 110 |
| Új gazdasági kohívások | 116 |
| A kifejlett divizionális szervezetek hátrányai | 123 |
| A menedzsment-holding jellemzői és előnyai | 126 |
| A menedzsment-holding jellemzői | 127 |
| A menedzsment-holding előnyei | 137 |
| A menedzsment-holding típusai | 146 |
| A központ és a divíziók kialakítása | 146 |
| Vezetési struktúra | 153 |
| A holdingok nemzetközi formái | 159 |
| A holding különleges formái | 164 |
| A menedzsment-holding kialakítása | 166 |
| A kifejlett divizionális szervezettől a menedzsment-holdingig | 167 |
| Átmenet a pénzügyi holdingból menedzsment-holdingba | 177 |
| A bevezetés költsége és időtartama | 179 |
| Menedzsment-holdingok a gyakorlatban: 46 konszern empirikus vizsgálati tapasztalatai | 180 |
| A menedzsment-holdingokból álló szervezeti minta tipizálása | 180 |
| Vegyes-integrált menedzsment-holdingok (A-típus) | 182 |
| Funkcionális-integrált menedzsment-holdingok (B-típus) | 184 |
| Karcsú menedzsment-holdingok (C-típus) | 184 |
| Holdingok menedzsment-társasággal (D-típus) | 186 |
| Atipikus menedzsment-holdingok (E-típus) | 188 |
| Hivatkozások az 5. fejezethez | 188 |
| Esettanulmány: Siemens konszern | 191 |
| A kezdetek: egy kisvállalkozás növekedése | 191 |
| A divizionális szervezet korai formája a Siemensnél | 192 |
| A konszernfejlődés divizionális alapú mátrix szervezeti periódusa | 193 |
| A kifejlett divizionális konszern szervezet | 196 |
| Vízió, misszió, tevékenységi kör | 196 |
| Szervezetalakítási elvek és a "tiszta" divizionális szervezeti struktúra | 197 |
| A konszern működése, gazdálkodási eredményei az 1989-1998 közötti időszakban | 201 |
| A Siemens konszern az ezredfordulón | 205 |
| A Siemens AG 10 pontos stratégiai akcióprogramja | 205 |
| A Siemens az élre tör - hogyan valósítja meg radikális szerkezetátalakítási programját a német konszern? | 208 |
| Hivatkozások a 6. fejezethez | 219 |
| KONSZERN SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON - HAZAI ELMÉLETI NÉZETEK A VÁLLALATCSOPORTOSULÁSOKRÓL ÉS A KAPCSOLÓDÓ VÁLLALATOK-VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDÉSI TAPASZTALATAI AZ EZREDFORDULÓIG | 221 |
| Konszern szervezetek kialakulása és fejlődése a volt szocialista nagyipar állami vállalati bázisán | 221 |
| A spontán konszernesedés | 221 |
| Elméleti előzmények a magyar közgazdasági és jogi szakirodalomban | 221 |
| A konszernirányítás egyes megnyilvánulásai 1988 előtt hazánkban | 223 |
| Nagyvállalati válsághelyzetek kialakulása és a spontán konszernesedés kezdetei | 229 |
| Vállalati kezdeményezésű konszern-átalakulások a társasági törvény alapján | 232 |
| A korai vállalatcsoportosulások szerveződésének általános jellegzetességei | 235 |
| A vállalati kezdeményezésű belső társaságalapítások háttere, motivációi és eredményessége - elemző visszatekintés a kilencvenes évek elejének szakirodalmában | 240 |
| Hivatkozások az 1.1. fejezethez | 244 |
| Konszern szervezetek létrejötte és működése állami felügyelet (irányítás) mellett | 248 |
| Az állami vagyonvédelmi törvény elfogadása és az Állami Vagyonügynökség felállítása | 248 |
| Elméleti nézetek a konszern jellegű szervezetek működési, illetőleg továbbfejlődési lehetőségeirpl az államilag ellenőrzött szervezeti átalakulások és privatizáció feltételei között | 249 |
| A korai vállalatcsoportosulások "életútja" a kilencvenes évek első felében | 253 |
| Új konszern szervezetek kialakulása állami kezdeményezésre vagy állami jóváhagyással | 261 |
| Nagyvállalalti átalakulások egységes társasági szervezetből konszernformába | 268 |
| Hivatkozások az 1.2. fejezethez | 288 |
| A kisvállalkozástól a holdingig - magyar tulajdonú magánvállalkozások fejlődése a cégcsoport formáig | 292 |
| A (társas)kisvállalkozások új szervezeti-jogi formái a pártállami korszak utolsó évtizedében | 292 |
| Magánvállalkozási szervezetek fejlődése az 1988. évi társasági törvény alapján | 293 |
| A növekedési pályára került magyar tulajdonú magánvállalkozások | 294 |
| Növekedési csapda és konszolidáció | 299 |
| A társasági törvény megújítása és a konszernjog kiterjesztése | 301 |
| A társasági törvény felülvizsgálatának okai | 301 |
| A magyar konszernjogi szabályozás továbbfejlesztése: a kapcsolódó profitorientált vállalkozások joga | 303 |
| Újabb tendenciák a növekvő magánvállalkozások konszernesedési folyamatában | 304 |
| Fókuszált diverzifikálás és portfoliótisztítás | 305 |
| Folytatódó cégcsoporttá szerveződések | 309 |
| Hivatkozások a 2. fejezethez | 313 |
| Esettanulmány: Graphisoft-csoport | 316 |
| A vállalkozás fejlődése | 316 |
| Az indulás, avagy hogyan válik a hátrányos helyzet versenyelőnnyé? | 316 |
| Stratégiai partner keresése - az Apple-Graphisoft együttműködés kezdetei | 317 |
| "Amikor az üzlet beindul" - a kivárás sikeres stratégiája | 319 |
| A Graphisoft küldetése: a globális piaci jelenlét felé | 321 |
| Platform-függetlenség és kockázatmegosztás tőkebevonással | 324 |
| Az ezredforduló kihívásai és a Graphisoft-csoport | 332 |
| Az AEC piaci környezet és a Graphisoft részesedése a CAD/AEC piaci szegmensben | 332 |
| A Graphisoft termékei, a K+F tevékenység és az akvizíciós stratégia | 334 |
| A disztribúciós hálózat és az eladást követő szolgáltatások | 341 |
| A cégcsoport gazdálkodási eredményei és jövőképe | 344 |
| Hivatkozások a 3. fejezethez | 347 |
| Összefoglaló következtetések a konszernfejlődés nemzetközi és hazai tapasztalatairól, különös tekintettel a konszernformák további alkalmazási lehetőségeire a magyarországi vállalati szféra versenyképességének növelésében | 351 |
| Irodalom | 362 |
Folytatás Microsoft-tal