1.031.442

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Vállalati gazdaságtan

Szerző
Lektor

Kiadó: Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Kiadás helye: Pécs
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 494 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-641-382-7
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának Vállalati Gazdaságtan tanszékén 1991 és 1993 között az Országos Tudományos Kutatási Alap anyagi segítségével széleskörű kutatás folyt... Tovább

Előszó

A Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának Vállalati Gazdaságtan tanszékén 1991 és 1993 között az Országos Tudományos Kutatási Alap anyagi segítségével széleskörű kutatás folyt a Vállalati Gazdaságtan c. egyetemi tankönyv tartalmi megalapozására. Az említett három év során résztanulmányok mellett nagyobb lélegzetű anyagok is napvilágot láttak. A kutatási program záró fázisaként kialakult a tizenhárom fejezetből álló tankönyv tartalmi alapvonala és belső szerkezete. Az itt közreadott tankönyv mind tartalmi, mind szerkezeti értelemben az angolszász szakmai területen oktatott Managerial Economics típusú anyagok tartalmi hagyományait követi. A szerzők nemcsak szemlélői, hanem tevékeny részesei is voltak ama robbanásszerűen végbement szakmai specializációnak, amely az utóbbi fél évtizedben ment végbe a vonatkozó szakterületen. Ennek keretében a hagyományos Vállalati gazdaságtan tananyagból önálló diszciplínaként vált ki a Vállalati tőkefinanszírozás, A vállalati költséggazdálkodás, A munkaerő gazdaságtana, A beruházások gazdaságtana. E szakmailag elkerülhetetlen specializáció és fejlődő belső munkamegosztás ellenére is igény mutatkozott egy teljesen új alapokra helyezett Vállalati gazdaságtan megszerkesztésére. Az anyag tematikailag négy szerkezeti egységre tagozódik. Az első a vállalatelmélet ismereteit, a vállalat és környezete közötti kapcsolatokat, s az alapvető vállalati típusokat írja le. A második blokk a termelési költségek elméletével illetve becslésük gyakorlati implikációival foglalkozik valamint az árelmélet és a versenytípusok leírását adja. A tankönyv harmadik tartalmi egysége a vállalati munkaerő- és bérgazdálkodás legalapvetőbb szabályosságaival ismertet meg. Vissza

Tartalom

Előszó 5
Tartalom 7
I. A vállalat és környezete 19
1. A vállalat fogalmi körülírása 19
2. A vállalat belső struktúrája 23
2.1 A termelési tényezők struktúrája 23
2.2 Tevékenységi struktúra 24
2.3 Szervezeti -vezetési struktúra 25
2.4 Szociális struktúra 26
2.5 Gazdasági struktúra 26
3. Gazdasági rendszer, a környezet befolyásoló tényezői 27
3.1 Piaci környezet 28
3.2 Helyi környezet 29
3.3 Gazdaságpolitikai -gazdaságirányítási környezet 32
3.4 A nemzetgazdaságot körülvevő környezet 33
4. Célhierarchia, vállalati magatartás 33
II. Vállalatelméleti közelítés 37
1. A neoklasszikus vállalatelmélet 38
2. A játékelmélet vállalatfelfogása 41
2.1 A Cournot modell 42
2.2 A kollúziós (összejátszáson alapuló) modell 43
2.3 A Stackelberg modell 44
2.4 Stratégia formájú játékok 45
3. A vállalakozói elméletek 50
4. A magatartási vállalatelméletek 51
5. A menedzser-elméletek 56
6. A szervezeti elméletek 58
7. Az ügynök elmélet 60
8. A tranzakciós költségeken alapuló vállalatelmélet 63
9. Összefoglalás 65
10. A vállalkozás típusai 69
1. Az állami vállalat 71
2. A szövetkezet 73
3. A gazdasági társaságok 75
3.1 A gazdasági társaságok típusai típusai 76
3.1.1 Közkereseti társaság (Kkt) 76
3.1.2 Betéti társaság (Bt) 77
3.1.3 Egyesülés (Es) 77
3.1.4 Közös vállalat (Kv) 78
3.1.5 Korlátolt felelősségű társaság (Kft) 79
3.1.6 Részvénytársaság (Rt) 81
4. Az egyéni vállalkozás 83
5. Néhány szempont a szervezeti típus, működési mód megválasztásához 84
5.1 Tőke- vagy személyegyesítő jelleg 85
5.2 A tőkefunkció érvényesítése, a tőke forrása 85
5.3 A vállalkozás mérete 87
5.4 A szervezet kiépítettsége és költsége 87
5.5 Jogi személyiség 88
5.6 Kockázat és felelősség 88
5.7 Partner (társtulajdonos) kockázat 89
5.8 Személyes részvétel, közreműködés 90
5.9 Számviteli/adózási lehetőségek 90
5.10 Hangulati, érzelmi és "divat"-hatások 91
6. A vállalati struktúra néhány fontos jellemzője Magyarországon 91
IV. A gazdasági költségek meghatározása 99
1. A költségek mérésének problémái 100
2. Releváns költségek 102
2.1 Az értékcsökkenés, mint költség 102
2.2 A készletek értékelése 103
2.3 A ki nem használt termelési lehetőségek 104
2.4 A gazdasági költségek és a profit 105
3. A költségek természete 107
4. A vállalati működés összes költsége 114
5. A rövid távú átlagköltség és a határköltség meghatározása 118
6. A különböző költségek és a termelési függvények kapcsolata 123
7. A költségek alakulása hosszú távon 125
8. A skálahozadék forrásai 129
V. A termelési- és költségfüggvények empirikus meghatározása 133
1. A termelési függvények becslése 134
1.1 Homogén terméket előállító vállalatok termelési függvénye 134
1.2 Több terméket előállító vállalat termelési függvénye 135
1.3 Aggregált termelési függvények 136
1.3.1 Cobb-Douglas termelési függvény 136
1.4 Nem lineáris termelési kapcsolatok 137
1.5 Termelési elaszticitás 139
2. A költségfüggvények becslése 140
2.1 A rövid távú költségfüggvények becslése 140
2.2 A költségek meghatározása és mérése 142
2.2.1 A független változó kiválasztása 145
2.2.2 Az időszak megválasztása 145
2.2.3 Az adatok átalakítása 146
2.3 Többváltozós regresszió analízis használata 147
3. Rövid távú költség-kibocsátás összefüggések 147
4. Hosszú távú költségfüggvények 152
4.1 Stigler módszere 155
5. A tanulási görbe 155
VI. A kibocsátás és az árak összefüggése 161
1. Az ár és a kibocsátás meghatározása tökéletes versenyfeltételek között 161
1.1 Ármegállapítás rövid távon 162
1.2 Hosszú távra vonatkozó árdöntések 165
1.3 A piaci ár meghatározása 167
2. Árak és monopólium 168
3. Az ár és kibocsátás összefüggései oligopólium esetében 172
3.1 Az egymástól függés figyelmen kívül hagyása 174
3.2 Kartellek és nyereségmaximálás 177
3.3 A megegyezésre ható tényezők 180
3.4 Árvezérlés 182
3.4.1 Barometrikus árvezérlés 182
3.4.2 Domináns árvezérlés 182
3.4.3 Törött keresleti görbe és árkövetés 184
4. A játékelmélet alkalmazása az ár-kibocsátás döntésekben 186
5. Kényszernyereség szint és bevétel maximalizálás 188
VII. A munkaerő-gazdálkodás alapjai 193
1. Munkakör-tervezés, felvétel, munkába állítás 193
1.1 Munkakör-elemzés, -tervezés, felvételi igény 193
1.2 A felvétel folyamata 195
1.2.1 A lehetséges jelöltek megismerése, "beszerzése" 196
1.2.2 A kiválasztás 198
1.2.3 A beilleszkedés elősegítése 200
2. Munkaidő-gazdálkodás 201
2.1 A munkaidő-gazdálkodás keretei 201
2.2 Munkaidő-rendszerek 204
2.2.1 Teljes munkaidős, fix munkaidőrendszerek 204
2.2.2 Teljes munkaidős, nem fix munkaidőrendszerek 204
2.2.2.1 Egyenlőtlen munkaidő-beosztás 205
2.2.2.2 Kötetlen (munkafeladathoz igazodó) 205
2.2.2.3 Rugalmas munkaidő-rendszer 206
2.2.2.4 Sűrített munkahét 208
2.2.2.5 Idénymunka 209
2.2.3 Nem teljes munkaidős munkaidőrendszerek 209
2.2.3.1 Részmunkaidő 209
2.2.3.2 Rugalmas nyugdíjbavonulás 210
2.2.3.3 Állásmegosztás 210
2.2.3.4 Bedolgozói rendszer 211
2.2.3.5 Megbízás 212
2.2.3.6 A Santa-Clara- modell 212
3. Az erőforrás és teljesítmény értékelése 213
3.1 Megfelelés-vizsgálat 213
3.2 Vezetői teljesítmény-értékelés 217
3.3 Gazdaságossági vizsgálat 221
4. Munkaerő-fejlesztés, képzés 224
4.1 Életpálya-tervezés és -felkészítés 225
4.2 Képzés 228
5. A munkaerő-mozgás irányítása 232
5.1 A munkatársak megtartása 234
5.2 A belső információs bázis 234
5.4 Attitűd-vizsgálat 235
5.5 Fluktuáció vizsgálat 236
5.6 A megőrzés eszközei 243
5.7 Belső átcsoportosítás, mobilitás 244
5.8 Létszám leépítés 247
5.9 A csoportos leépítés megelőzése 249
5.10 A létszámcsökkenés megelőzése 250
5.11 A tömeges jelleg megelőzése 251
5.12 A csoportos leépítés megvalósítása 253
VIII. A bérgazdálkodás és ösztönzés alapjai 257
1. A bérezés alapelvei 258
2. A bérmeghatározás szintjei és tényezői 265
3. Egyéni bérezési (ösztönzési) formák 271
3.1 Az időbér 274
3.2 A teljesítménybér 276
3.3 A munka besorolásán alapuló bérformák: a darabbér 277
3.4 Személyi besoroláson alapuló teljesítménybér 280
3.5 Kettős bérformák 281
4. Csoport- és üzemi szintű ösztönzési formák 281
4.1 Csoport-bérezés 283
4.2 Nagyobb szervezeti egységek érdekeltségi rendszerei 284
4.3 Az üzemek, gyáregységek szintje 285
4.4 A divíziók szintje 287
4.5 Kapcsolt érdekeltség 287
5. Eredmény- és vagyon-részesedés 290
IX. Tőkeszámítási alapok 295
1. A kamatszámítás 295
1.1 Az éves kamatszámítás 298
1.1.1 Az egyszerű kamatozás esete 299
1.1.2 A kamatos kamatszámítás esete 300
1.1.3 A vegyes kamatszámítás esete 304
1.2 Az egy évnél rövidebb kamatperiódus esete 309
1.2.1 Az egyszerű kamatozás esete 310
1.2.2 A kamatos kamatszámítás esete 310
1.2.3 A vegyes kamatozás esete 311
2. A törlesztési számítások 313
2.1 A rátatörlesztés 316
2.2 Az annuitásos törlesztés 319
X. Vállalati tőkeköltségvetés 327
1. A tőkeköltségvetés elvi problémái 327
1.1 A tőkeköltségvetés fogalma és helye a vállalati stratégiában 327
1.2 Honnan jönnek az ötletek? 329
1.3 A beruházási projektek csoportosítása 329
2. Tőkeköltségvetés készítése korlátlanul rendelkezésre álló pénzalapok mellett 332
3. Amortizációs módszerek 335
4. A belső megtérülési ráta kritérium 336
5. A nettó jelenérték és a belső megtérülési ráta közötti kapcsolat 339
6. Visszatérülési periódus kritérium 342
6.1 A visszafizetési periódus és a belső megtérülési ráta kritérium 344
6.2 Az átlagos megtérülési ráta kritérium 345
7. Egymást kölcsönösen kizáró beruházások 346
7.1 A nettó jelenérték szabály magasabbrendűsége a belső megtérülési ráta módszerrel szemben egymást kölcsönösen kizáró beruházások esetében 347
7.2 A nettó jelenérték módszer magasabbrendűsége a jövedelmezőségi index fölött 350
8. Tőkeköltségvetés készítése korlátozottan rendelkezésre álló pénzalapok 352
9. Kiegészítő megjegyzések 353
XI. Forgótőkegazdálkodás 355
1. A forgótőke meghatározása és a vállalati forgótőkegazdálkodás 355
2. A forgóeszközök és a működés finanszírozási szükséglete 362
2.1 A forgóeszközök meghatározása és strukturáltsága 363
2.2 A forgóeszközök finanszírozása 366
2.3 Kockázat, megtérülés és forgótőkegazdálkodás 369
2.4 A forgótőkeszükséglet meghatározása 372
3. Cash-menedzsment modellek 378
3.1 A készpénz készletezés alapmodellje 379
3.2 Miller és Orr modellje 381
4. Vevői követelések, a vevőkkel kapcsolatos magatartás 386
4.1 A vevői követelések 386
4.2 A vevőkkel kapcsolatos magatartás 387
5. Vállalati készletgazdálkodás - logisztikai rendszer 394
5.1 A logisztikai rendszer 394
5.2 Készletgazdálkodás 396
5.2.1 A készletek csoportjai 396
5.2.2 A készletgazdálkodás feladatai 398
5.2.3 Készletezési rendszer 399
XII. A vállalati finanszírozás alapkérdései 405
1. A cash flow elemzés elvei 405
2. A forgótőke korszerű felfogása 409
3. A cash flow alapazonosság szerepe 413
4. A tőkeszükséglet becslése 418
5. Külső finanszírozás és vállalati növekedés 423
XIII. A vállalat értékelése 429
1. Az értékelés helye a vállalati átalakulás mai folyamatában 429
2. A vagyon- és tőkeérték megkülönböztetése 432
3. A piaci és a benső érték kapcsolata 437
4. A vállalat értékelése statikus arányok segítségével 444
5. A diszkontált pénzáram becslésen alapuló metodikák 449
5.1 Átmenet az értékelés dinamikus eljárásai felé 449
5.2 A vállalat értékelése a diszkontált pénzáram becslésére alapozva 458
5.3 A folytonos érték becslési problémái 463
5.4 Az értékelés jelentőségéről 481
Forrásmunkák 489
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv