Vallásosság és identitás

Fülszöveg

Az 1948-ban bekövetkezett diktatórikus hatalomátvétel az egyéni élet sok területén okozott egyéni tragédiákat. Az egyik terület a vallásellenesség kérdése. A könyv arra keresi a választ, hogy 1948-1964 között a vallásos emberek milyen magatartási stratégiával élték túl a Rákosi- és Kádár-rendszer vallásellenes, nemegyszer vallásüldöző politikáját, mi befolyásolta a vallásos emberek hétköznapi magatartását, mitől függött, hogy valaki kitartott vallásos világnézete mellett, vállalva annak következményeit, vagy eltitkolta meggyőződését. Feltárja, hogy milyen volt az élete azoknak az egyéneknek, akik inkább lemondtak társadalmi érvényesülésükről, mint vallásosságukról, vagy fordítva: megtagadták vallásukat az egzisztenciájukért. A könyv érzékelhetővé teszi, hogy a diktatúrát elszenvedő személyek még akkor is hősök voltak, ha fizikailag vagy lelkileg megtörtek, s nem tudtak végérvényesen kitartani vallásosságuk mellett. A vallás hűséges megtartói arról vallanak, hogy emberi... Tovább

Fülszöveg

Az 1948-ban bekövetkezett diktatórikus hatalomátvétel az egyéni élet sok területén okozott egyéni tragédiákat. Az egyik terület a vallásellenesség kérdése. A könyv arra keresi a választ, hogy 1948-1964 között a vallásos emberek milyen magatartási stratégiával élték túl a Rákosi- és Kádár-rendszer vallásellenes, nemegyszer vallásüldöző politikáját, mi befolyásolta a vallásos emberek hétköznapi magatartását, mitől függött, hogy valaki kitartott vallásos világnézete mellett, vállalva annak következményeit, vagy eltitkolta meggyőződését. Feltárja, hogy milyen volt az élete azoknak az egyéneknek, akik inkább lemondtak társadalmi érvényesülésükről, mint vallásosságukról, vagy fordítva: megtagadták vallásukat az egzisztenciájukért. A könyv érzékelhetővé teszi, hogy a diktatúrát elszenvedő személyek még akkor is hősök voltak, ha fizikailag vagy lelkileg megtörtek, s nem tudtak végérvényesen kitartani vallásosságuk mellett. A vallás hűséges megtartói arról vallanak, hogy emberi gyengeségüket csak a hitbe vetett reményük múlta felül, s ennek köszönhették kitartásukat.
Bögre Zsuzsanna szociológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szociológia Intézetében tanít 1945 utáni társadalomtörténetet. Fő kutatási területe az identitás alakulása, az 1956-os forradalmat és szabadságharcot átélt asszonyok identitás képzése. Tagja a Magyar Szociológia Társaságnak és a Europiean Sociological Assosi-ationnak. Vissza