Vallomás az emigrációból

Fülszöveg

önéletrajz
Budapesten születtem 1939. december 24-én, itt éltem át kisgyermekként a világháború éveit. Gyerekkorom Pestlőrinchez kötődik, itt végeztem az általános iskolát, majd a Steinmetz Miklós gimnáziumban érettségiztem 1958-ban. Ugyanebben az évben a misszióiskola hallgatója lettem. Itt folytattam tanulmányaimat 1962-ig. Makón szenteltek lelkésszé 1968-ban. Később, 1976 tavaszán záróvizsgát tettem a Debreceni Református Teológiai Akadémián, ahol lelkészi oklevelet kaptam. A divízió ösztöndíjasaként német nyelvet és teológiát tanultam tíz hónapig Darmstadtban, a marienhöhei főiskolán, 1977-ben.
Családomról: 1964 szeptemberében házasságot kötöttem Gyöngyösi Veronikával, s Hódmezővásárhelyen született fiunk, Ottokár János.
Szolgálati helyeim a következők voltak: Siófok, Hajdúszoboszló, Szolnok, Hódmezővásárhely, Nyíregyháza, Salgótarján, Pécs, Békéscsaba, Békés. A felsorolt központokhoz tartozó gyülekezeteket is figyelembe véve, mintegy hatvan gyülekezetnek voltam hosszabb... Tovább

Fülszöveg

önéletrajz
Budapesten születtem 1939. december 24-én, itt éltem át kisgyermekként a világháború éveit. Gyerekkorom Pestlőrinchez kötődik, itt végeztem az általános iskolát, majd a Steinmetz Miklós gimnáziumban érettségiztem 1958-ban. Ugyanebben az évben a misszióiskola hallgatója lettem. Itt folytattam tanulmányaimat 1962-ig. Makón szenteltek lelkésszé 1968-ban. Később, 1976 tavaszán záróvizsgát tettem a Debreceni Református Teológiai Akadémián, ahol lelkészi oklevelet kaptam. A divízió ösztöndíjasaként német nyelvet és teológiát tanultam tíz hónapig Darmstadtban, a marienhöhei főiskolán, 1977-ben.
Családomról: 1964 szeptemberében házasságot kötöttem Gyöngyösi Veronikával, s Hódmezővásárhelyen született fiunk, Ottokár János.
Szolgálati helyeim a következők voltak: Siófok, Hajdúszoboszló, Szolnok, Hódmezővásárhely, Nyíregyháza, Salgótarján, Pécs, Békéscsaba, Békés. A felsorolt központokhoz tartozó gyülekezeteket is figyelembe véve, mintegy hatvan gyülekezetnek voltam hosszabb vagy rövidebb ideig lelkipásztora, ami a magyarországi gyülekezetek összlétszámának kb. a fele.
A könyvben feltárt körülmények hatására 1985. június 23-án elhagytuk az országot. Egy jó fél évet Ausztriában töltöttünk, 1986 februárjától pedig az egyesült államokbeli Cleveland lett az otthonunk. Chicagóba költöztünk 1989 tavaszán, mivel meghívtak, hogy átvegyem az ottani magyar gyülekezet pásztorolását. Ezt a szolgálatot 1998-ig folytattam, majd az arizonai Phoenix külvárosába, Sun Citybe költöztünk. Itt élünk jelenleg is. Fiunk, menyünk (szintén adventisták), kis unokánk nem túlságosan messze laknak tőlünk. Ami lelkészi szolgálatom folytatását illeti, időnként angol gyülekezetekben prédikálok, az itteni néhány magyar testvérrel ápoljuk a lelki közösséget, valamint telefonon és levelezések útján kapcsolatot tartunk sok más, Amerikában és Kanadában élő magyar testvérrel is. Két szakmában van képesítésem az egészségügy területén, ezekben dolgozom hétköznap.
9789632145662
Megrázó vallomás Fehér János visszatekintése a magyarországi adventista közösség elmíilt évtizedeire. Nem egy kívülálló, vagy mások véleményére támaszkodó személy írja le és elemzi a történteket, hanem a tragédiát közvetlenül átélő, a saját bőrén érző lelkész. Vajon hányan tudnák még hasonlóan megírni ezt a történetet? Azokat az eseményeket idézi és értékeH, amelyek megosztották a Magyarországon élő adventistákat, és megosztják még ma is.
Érdekes összehasonlítást végez, amikor felveti a kérdést: miért nem lehet az 1956-os politikai forradalom átértékeléséhez hasonlóan szembenézni azzal, hogy mi történt ténylegesen egyházunkban 1975-ben?
Szívből ajánlom a könyv olvasását mind a Hetedik Napot Ünneplő Adventista Egyház, mind pedig a Keresztény Advent Közösség tagsága és lelkészei részére. Sem az újonnan felnövekvő generáció, sem a környező országok magyarlakta területeiről érkezettek, sem új testvéreink nem érthetik meg a különállás okát ilyen személyes bizonyságtételek nélkül. Remélem, hogy a múlt hiteles kiértékelése hozzásegít a valódi, bibUai elveken nyugvó egység munkálásához a jövőben.
Makra Jenő Vissza