| Előszó | 3 |
| Elektromágneses térelmélet (Bíró Gábor) | 5 |
| Időben állandó elektromos tér | 6 |
| Coulomb-törvény | 6 |
| Az elektromos térerősség vektora | 7 |
| Az elektromos potenciál | 8 |
| Az elektrosztatikus tér alaptörvényei légüres térben | 9 |
| Az elektrosztatikus tér alaptörvényei szigetelőkben | 15 |
| Időben állandó áramok | 20 |
| Áramerősség, áramsűrűség | 20 |
| A töltésmegmaradás törvénye időben állandó áram esetén | 22 |
| Időben állandó áramok elektromos tere | 23 |
| A differenciális Ohm-törvény | 23 |
| Időben állandó áramok mágneses tere | 25 |
| Időben változó elektromágneses tér | 32 |
| A töltésmegmaradás törvénye időben változó elektromágneses térben | 32 |
| Az eltolási áram | 33 |
| Az elektromágneses indukció | 36 |
| A Maxwell-egyenletek | 37 |
| Az elektromágneses tér energiája | 39 |
| Az elektromágneses térben mozgó töltésekre ható erő | 40 |
| A térenergia kiszámításának menete | 42 |
| Elektromágneses hullámok. Az elektromágneses fényelmélet alapjai | 44 |
| A hullámegyenlet | 44 |
| Az elektromágneses hullámok tulajdonságai | 46 |
| Relativitáselmélet (Bíró Gábor) | 49 |
| Kialakulásának körülményei | 49 |
| A relativitás elve. Az első posztulátum | 50 |
| A klasszikus mechanika relativitás elve | 51 |
| A Galilei transzformáció | 51 |
| Az impulzusmegmaradás törvénye | 53 |
| Newton második törvénye | 55 |
| Az energia megmaradás törvénye | 55 |
| Az elektrodinamika törvényei és Galilei transzformáció | 56 |
| A hang terjedési sebessége különböző rendszerekben | 56 |
| A fény terjedési sebessége különböző rendszerekben | 57 |
| A Michelson-kísérlet | 57 |
| A Lorentz-transzformáció | 60 |
| A második posztulátum | 60 |
| A Lorentz-transzformáció levezetése | 61 |
| A Lorentz-féle sebességtranszformáció | 65 |
| Az időmérés és a hosszúságmérés relativitása | 68 |
| Az időmérés | 68 |
| Az egyidejűség relativitása | 69 |
| A távolságmérés relativitása | 70 |
| Relativisztikus mechanika | 71 |
| A tömegmérés relativitása. A relativisztikus tömeg | 72 |
| Relativisztikus impulzus és erő | 73 |
| A tömeg és energia kapcsolatának törvénye | 74 |
| A relativisztikus mechanika és az atomfizika | 78 |
| Az általános relativitáselmélet alapgondolata | 82 |
| A súlyos és tehetetlen tömeg | 82 |
| Az általános relativitáselmélet axiómái | 86 |
| A tér-idő görbültsége | 87 |
| Kísérleti bizonyítékok | 89 |
| Néhány interpretációs kérdés | 90 |
| Tér és idő | 91 |
| Kozmológiai problémák | 93 |
| A tömeg-energia törvény és az anyagfogalom | 95 |
| A relativitáselmélet Jánossy-féle interpretációjáról | 96 |
| A statisztikus fizika alapjai. (Bíró Gábor) | 101 |
| Kialakulásának körülményei | 101 |
| Az anyagszerkezet kinetikus szemlélete. Kinetikus gázelmélet | 102 |
| Alapfeltevések | 102 |
| Kapcsolat molekuláris és makroszkopikus mennyiségek között | 104 |
| A kinetikus gázelméletből adódó anyagszerkezeti ismeretek | 109 |
| Alkalmazás valódi gázokra | 115 |
| A gázkinetikai statisztikus jellege | 117 |
| Statisztikus mechanika | 119 |
| A statisztikus mechanika feladata | 119 |
| A termodinamikai valószínűség-fogalma. Legvalószínűbb térbeli eloszlás | 120 |
| A Maxwell-féle sebességeloszlás | 123 |
| Legvalószínűbb eloszlás külső erőtérben | 127 |
| Az energia egyenletes eloszlásának tétele | 131 |
| A termodinamikai törvények statisztikus jellege | 132 |
| Ingadozásjelenségek | 136 |
| A Boltzmann-statisztika hatóköre. Kvantum statisztikák | 142 |
| Az atomhéj fizikája és néhány alkalmazása | 145 |
| A kvantumelméletet előkészítő kísérleti tények és hipotézisek (Bíró Gábor) | 147 |
| Fényelektromos jelenség | 147 |
| Fékezési és karakterisztikus röntgensugárzás | 151 |
| Compton-jelenség | 154 |
| Párképződés és szétsugárzás | 160 |
| A de Broglie-féle anyag-hullám hipotézis | 162 |
| A színképelemzés eredményei. Franck-Hertz-kísérlet | 164 |
| A Bohr-féle atommodell | 166 |
| További kvantumos jelenségek. (Feketetest sugárzás. Szilárd anyag fajhője.) | 169 |
| Kvantummechanika. (Bíró Gábor) | 171 |
| Kialakulásának történelmi körülményei | 171 |
| A hullám-korpuszkula ellentmondás összeegyeztetése | 173 |
| A kvantáltság egységes leírása | 182 |
| A kvantáltság és hullámsajátosság kapcsolata | 193 |
| Az atomhéj | 197 |
| Szabad részecskék kvantummechanikai leírása | 233 |
| A héjfizika néhány alkalmazása (Tóth András) | 243 |
| A szilárd testek sávelméletének alapjai | 243 |
| A kvantumelektronika alapjai | 268 |
| Atommagfizika és részecskefizika. (Tóth András) | 281 |
| A magfizika kialakulása és fejlődésének útja | 281 |
| Az atommag összetétele | 283 |
| A magkutatás feladata és jelenlegi helyzete | 286 |
| Az atommag jellemző adatai | 287 |
| Az atommag tömege. A kötési energia | 288 |
| Az atommag kiterjedése | 291 |
| A magmomentumok | 295 |
| A magerők | 301 |
| A magsűrűség és a kötési energia vizsgálata. A magerők telítési jellege | 302 |
| A deuteron. A magerők spinfüggése. A kicserélő kölcsönhatás | 304 |
| Összefoglalás | 307 |
| A magerők mezonelméletének alapgondolata | 308 |
| Magmodellek | 312 |
| A cseppmodell | 313 |
| A héjmodell | 318 |
| Az egyesített modell | 320 |
| Magsugárzások | 320 |
| A nehéz magok spontán bomlása: alfa-bomlás, hasadás | 327 |
| Magreakciók | 328 |
| Bevezetés a részecskefizikába | 338 |
| Kísérleti módszerek | 340 |
| Részecskék és antirészecskék | 344 |
| Részecskék és kölcsönhatások. A részecskék csoportosítása | 347 |
| Megmaradási tételek. A részecskék jellemző adatai | 352 |
| A részecskék rendszerezése. A kvark modell | 361 |
| Vannak-e "elemi részecskék"? A Heisenberg-elmélet | 368 |
| Bevezetés a magnetohidrodinamikába (Tóth András) | 371 |
| A magnetohidrodinamika alapegyenletei | 372 |
| A magnetohidrodinamikai egyenletek közvetlen következményei | 380 |
| A magnetohidrodinamika néhány alkalmazása | 382 |
| Az elektromágneses szivattyú | 382 |
| A magnetohidrodinamikai generátor | 386 |
| A plazmahajtómű | 388 |
| A fúziós energiatermelés kísérleti problémái | 393 |
| Fizika és filozófia kapcsolatáról. (Bíró Gábor) | 401 |
| A "fizikai idealizmus" első korszaka (Machizmus) | 402 |
| A "fizikai idealizmus" második korszaka (Koppenhágai iskola) | 403 |
| A "fizikai idealizmus" harmadik korszaka (A jelenlegi helyzet) | 408 |
| Befejezés (Bíró Gábor) | 417 |
| Függelék (Szabó Piroska) | 421 |
| Mértékrendszerek | 423 |
| A fizikai mennyiségek és egyenletek fogalmi szerkezete | 423 |
| Fizikai mennyiség. Mérőszám, mértékegység | 423 |
| Mennyiség-egyenlet | 424 |
| Alap- és leszármaztatott mennyiség | 426 |
| Dimenzió, alapdimenzió. Dimenzió-egyenlet | 426 |
| A mértékrendszerekről általában | 429 |
| Alap- és leszármaztatott egységek. Egység-egyenlet | 429 |
| Koherens egységek. Mértékrendszer | 430 |
| MKS-rendszer, CGS-rendszer | 430 |
| A műszaki mértékrendszer | 431 |
| Az alapegységek definíciója | 431 |
| Táblázat, amelyben a mechanikában szereplő mennyiségek három mértékrendszerhez tartozó egységei találhatók | 432 |
| A mechanika -tárgykörbe tartozó mennyiségek olyan használatos egységei, melyek semmiféle mértékrendszerbe sem tartoznak | 434 |
| Időegységek, fordulatszám-egység | 434 |
| Erőegység | 435 |
| Nyomásegységek | 435 |
| Tömegegységek | 435 |
| Sűrűségegységek | 435 |
| Fajsúlyegységek | 435 |
| Munkaegységek, teljesítményegységek | 436 |
| A mértékrendszerbeli egységek 10k szorosai (k egész szám) | 436 |
| A mértékegységek 10n-szereseinek elnevezése és jelölése, ha n= -18, -15, -12, -9, -6, -3, -2, -1, 1, 2, 3, 6, 9, 12, 15 és 18 | 437 |
| Az MKSA (Giorgi) -rendszer | 438 |
| A négy alapmennyiség és a négy alapegység | 438 |
| Az elektrotechnikában használatos MSVA-egységek | 438 |
| Táblázat, melyben elektromos mennyiségek MKSA-rendszerbeli egységei szerepelnek, leszármaztatva az alapegységekből, valamint kifejezve m, s, V és A-rel (MSVA-egységek) | 440 |
| Az MKSA KCd-rendszer = SI | 444 |
| Az egyes mértékegységek szabványosított jelölése | 445 |
