| Kiadó: | Masszi Lap- és Könyvkiadó Kft.-Gáma Geo Kft. |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 331 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 16 cm |
| ISBN: | 963-9454-22-2 |
| Megjegyzés: | CD-mellékletet tartalmaz. Fekete-fehér fotókkal. |
| Illés Antal: Üdvözlöm a számítástechnika-történet kedvelőit! | 11 |
| Fényképalbum | 12 |
| Köszöntöm a kedves Olvasót! | 13 |
| Az első 24 évem | 17 |
| Gyermekkorom | 17 |
| A Petőfi utca | 19 |
| Szalay bácsi és az első rádióm | 21 |
| Szekszárd, a "Garay" | 23 |
| A dolgozó nép ellensége | 24 |
| A hatalmat gyakorló munkásosztály tagja | 24 |
| Az egyetemi polgár | 28 |
| Az okleveles villamosmérnök | 35 |
| Az MTA KKCs tudományos gyakornoka | 35 |
| Családi események | 37 |
| 100 éve született Kozma László | 39 |
| Bevezetés | 39 |
| Élete egy furcsa és kegyetlen regény volt | 40 |
| A Bell Telephone Laboratories, Antwerpen | 42 |
| A számítógép és a háború | 43 |
| Az antwerpeni számológéepk | 44 |
| Munkaszolgálat és koncentrációs tábor, az "édes" otthon | 51 |
| A háború vége, a "felszabadulás", majd letartóztatja az ÁVH | 52 |
| A KÖMI 401-es börtön-kutatóintézet | 53 |
| A MESz-1, az ország első jelfogós számítógépe | 56 |
| A MESz-1 után | 59 |
| A magyar kibernetika klasszikusai | 63 |
| Nemes Tihamér | 64 |
| Kalmár László | 70 |
| Szemelvények a számítástechnika szegedi történetéből | 72 |
| Dr. Muszka Dániel | 72 |
| Fényképalbum | 78 |
| Ki találta fel a digitális, elektronikus, programvezérelt számítógépet? | 79 |
| Joh Vincent Atanasoff, az Iowa State College matematikusa és az ABC számítógép | 80 |
| John Mauchly meglátogatja Atannasoffot | 80 |
| Kiör a II. Világháború, majd a koreai háború | 81 |
| A történetet folytassuk tovább John W. Mauchlyval és Presper J. Eckerttel, belép a történetbe Hermann Goldstine és megszületik az ENIAC. Alapfokú tüzérségi tanfolyam kezdőknek, aminek keretében megismerjük a Gamma-Juhász lőelemképzőt is | 82 |
| ENIAC tudnivalók, a szabadalmi per | 86 |
| Neumann János és a számítógép | 87 |
| A tárolt program elve, a neumann-elvű számítógép | 89 |
| Az ENIAC megszületésének 50. évfordulója | 92 |
| Az IAS vagy Neumann számítógép | 97 |
| Vitám Jack Minker Profeszor Emeritiusszal | 100 |
| Megszületik a Z1 | 103 |
| ...azután a Z2 és a Z3 | 104 |
| ...majd a Z4 | 105 |
| A háború vége | 106 |
| Heinz Zemanek, az egyetlen osztrák számítógép-konstruktőr | 108 |
| Az első számítógépek, az osztrák Mailüfterl | 109 |
| A bécsi IBM beszélőgép és szoftverkutatások | 110 |
| Számítástechnika és költészet | 111 |
| Fodor András, tragikusan elhunyt régi barátom | 111 |
| András segít a bajban | 112 |
| András látogatása nálam, az SzKI számítóközpontban | 114 |
| Szentmihályi Szabó Péter | 116 |
| Képes Gábor | 117 |
| Az első hazai elektronikus számítógép, az M-3 | 119 |
| Előszóként egy kis technika- és szocializmustörténet | 119 |
| Kozma László a börtönben | 120 |
| A KÖMI 401 | 120 |
| Egy csoport rab kitalálja, hogy - akkori elnevezéssel - elektronikus számológépet kéne építeni. Levelet írnak a "cárnak" | 121 |
| Kik akartak a börtönben számítógépet építeni? | 123 |
| Kozma László börtönbéli "újításai) | 124 |
| Az első számítógép-fejlesztési kísérletek és egy kis nyelvészkedés | 125 |
| Münnich Antal, a számítógép elnevezés kitalálója | 125 |
| Párizs, Budapest és Isztambul | 127 |
| Egy újabb Münnich Tói-történet | 131 |
| Tarján Rezső és Varga Sándor, megalakul a Magyar Tudományos Akadémia Kibernetikai Kutató Csoportoja. B-1-es számítógép álmok | 134 |
| Nem tudtuk, mit csinálunk... | 138 |
| Így épültek a számítógépek a számítástechnika őskorában. Konrad Zuse és Heinz Zemanek | 141 |
| Elindulnak a háborút megnyerő államok tudósai és felfedezték, valamint lemásolták az első amerikai elektromechanikus és elektronikus számolóeszközöket | 142 |
| Vitatkozunk, hog yki találta fel a "tárolt program elvet", miután Maurice Wilkes megalkotta az első tárolt programú számítógépet | 143 |
| Térjünk vissza az európai számítógép-történet néhány érdekességére | 146 |
| Az ötvenes években a mi Amerikánk a Szovjetunió volt | 148 |
| Egy kis kínai számítástechnia-őstörténet | 150 |
| Prof. Sun Qiangnan: A kínai számítógép-történet korai korszakának a rövid bemutatása | 151 |
| A kínai M-3, vagy kínai nevén: 103, illetve később DJS-1 | 154 |
| A BESzM-II kínai másolata, a 104-es vagy más néven, a DJS-2 | 156 |
| Az első kínai tranzisztoros számítógépek | 157 |
| Megérkezik Budapestre az M-3 dokumentációja és elkezdődik a munka | 158 |
| Elindult az M-3 építése, összeált a csapat, de a munka már nem Tarján Rezső irányításával folyt tovább, miután összekülönbözött Varga Sándor igazgatóval. Lehet, hogy a B-1 tervek is közrejátszottak Tarján leváltásában? | 159 |
| Magyar számítógép volt-e az M-3, angol-e az EDSAC, svéd-e a BESK, dán-e a DASK, kínai-e a DJS 1 és 2, szovjet-e a MESzM - folytathatnám, de nem folytatom, hiszen a feleletem egyértelmű | 161 |
| Loptunk-e a számítástechnikát a nyugati országokból, vagy pedig voltak önálló számítástechnikai eredményeink is? | 163 |
| Az első eset Bulgáriában történt | 164 |
| Egy másik élményem a hannoveri vásárból származik | 164 |
| Egy harmadik - ellentétes előjelű - kalandom a moszkvai ESzR kiállításon | 165 |
| A KFKI DEC klónjai | 166 |
| Vissza Hamburgba | 167 |
| Eszünkbe se jutott a kompatibilitás | 170 |
| ...épül az M-3-as | 172 |
| ...életjeleket ad az M-3 | 177 |
| Felkészülünk a számítógép átvételére és átadására | 180 |
| Átadjuk és átvesszük az M-3-at | 184 |
| Az Akadémiai Díj | 186 |
| megalakul az MTA Számítástechnikai Központja | 188 |
| Amennyire lehetett, tobábbfejlesztjük a gépet, stabilizáljuk a mágnesdobot, a felírás sűrítésével, valamint eegy több dobot kapcsoló elektronikával megnöveljük a memória kapacitását | 189 |
| Elkészítjük az M3-hoz a (max) négy mágnesdobot kapcsoló vezérlőegységet | 192 |
| Új fejlesztések | 195 |
| Megoldjuk az üzemeltetési problémákat | 195 |
| Hermann H. Goldstine első budapesti látogatása | 196 |
| Az egy műszakon belüli hibamentes működés biztosítása | 197 |
| Megjelenik a gépteremben az első ferritmemória | 198 |
| Megoldjuk a ki- és bevitel problémáját | 200 |
| Az M-3 első nyilvános bemutatkozása az 1960-as Budapesti Ipari Vásáron | 201 |
| Az M-3 hatása a magyar tudományos közéletre | 203 |
| Az első üzemeltetési eredmények | 206 |
| Élet az M-3 után | 207 |
| Az M-3 szegedi utóélete | 208 |
| A szegedi KibLab továbbfejlődik, majd kitör a magyarországi első géptermi tűz és részben elég és megsemmisül az NDK-ból leszállított, új R40-es számítógép | 210 |
| Az M-3 vége | 211 |
| Kudarcaim és (ha voltak) sikereim | 212 |
| Zárszó | 214 |
| Az M-3 főbb műszaki paraméterei | 216 |
| Az utolsó, csonka és szaggatott interjú - körülbelül egy évvel a halála előtt - Tarján Rezsővel | 219 |
| Nosztalgiázó és egyben technikatörténet-feltáró beszélgetés Dömölki Bálint matematikussal, az első hazai elektronikus számítógép, az M-3 építésének és üzembe állításának a vezetőjével | 227 |
| Magyarországon elsőként - 1957-ben Szelezsán János (Jancsi) írta az első számítógépprogramot, pedig akkor még számítógép sem volt Magyarországon | 241 |
| Két munkatársammal belekerülünk a román számítástechnika történetébe | 257 |
| Egy némileg krimiízű történet, az is lehetne az alcíme: A sokat keresett és végül megtalált MECIPT-1 | 257 |
| A magyarországi előzmények | 258 |
| Találkozom Grigorje Moisil román akadémikussal | 260 |
| Aczél István Romániában. A szánkózás mint a számítástechnikai koordináció eszköze | 263 |
| A MECIPT-1 | 267 |
| Némi képzavar: viharfelhők a MECIPT-1 egén | 268 |
| Kémhistóriába keveredem | 269 |
| A MECIPT-1 eltűnik a Temesvári Múzeumból, de - 20 évi keresés után - megtalálom | 270 |
| A MECIPT-1 története - néhány héttel később - tovább folytatódott | 275 |
| Mi van a prospektusban | 278 |
| MECIPT-2. | 280 |
| EGy részlet az IEEE ANNALS-ból (a fordítást lásd egy külön fejezetben) | 280 |
| Fényképalbum | 282 |
| 40 év utáni találkozás Josef (Iosif) Kaufmann-nal, alias Szepivel Münsterben | 283 |
| Dan Farcas, a MECIPT-1 első, főállású programozója | 301 |
| Egy délutáni beszélgetés a MECIPT-1ről Vasile Baltac professzorral | 309 |
| Fényképalbum | 314 |
| Anonymus: A romániai számítógép-fejlesztések története | 315 |
| Bevezetés: a korai évek | 315 |
| A számítógép-tudomány kezdetei az egyetemi oktatásban | 317 |
| A számítógépipar | 317 |
| Fényképalbum | 318 |
| Utószó | 319 |
| Szakirodalom | 321 |
| Névmutató | 327 |
Szép állapotú példány.
CD-melléklettel.
