| A hullámmechanika alapgondolata | 13 |
| Elképzelésünk az anyagról | 29 |
| A krízis. Előzetes tájékoztató | 29 |
| Néhány szó a korpuszkulákról | 31 |
| Hullámterek és részecskék: kísérleti igazolásuk | 34 |
| Kvantumelmélet: Planck, Bohr, de Broglie | 37 |
| Hullámtér és részecske: elméleti összefüggésük | 39 |
| Kvantumugrás és részecskeazonosság | 42 |
| Hullámazonosság | 45 |
| Zárószó | 46 |
| Levelek a hullámmechanikáról | 48 |
| Schrödinger és Einstein levélváltása | 48 |
| Einstein Schrödingerhez | 48 |
| Einstein Schrödingerhez | 49 |
| Schrödinger Einsteinhez | 50 |
| Einstein Schrödingerhez | 52 |
| Schrödinger Einsteinhez | 53 |
| Einstein Schrödingerhez | 54 |
| Schrödinger Einsteinhez | 55 |
| Einstein Schrödingerhez | 56 |
| Schrödinger Einsteinhez | 58 |
| Einstein Schrödingerhez | 60 |
| Schrödinger és Lorentz levélváltása | 61 |
| Lorenz Schrödingerhez | 61 |
| Schrödinger Lorentzhez | 73 |
| Lorentz Schrödingerhez | 84 |
| Mit nevezünk elemi részecskének? | 93 |
| Nem individuum | 93 |
| A szokásos ábrázolás: a részecskék és hullámok egybeolvasztása | 94 |
| A szokásos ábrázolás: a hullámok lényege | 96 |
| A szokásos ábrázolás: a részecskék lényege (határozatlansági reláció) | 97 |
| A szokásos ábrázolás: a határozatlansági reláció jelentése | 98 |
| A határozatlansági reláció bírálata | 100 |
| Az anyagdarab fogalma | 103 |
| Az individualitás vagy "önmagával való azonosság" | 104 |
| Mit jelent ez az atmelmélet szempontjából? | 106 |
| Az újabb statisztikák jelentősége | 107 |
| A korlátozott azonosság fogalma | 110 |
| Felhalmozódás és hullámfelfogás | 111 |
| A részecskeelképzelés alkalmazhatóságának feltétele | 113 |
| Mi az élet? | 117 |
| Előszó | 117 |
| A klasszikus fizikus megközelítési módja | 119 |
| A kutatás általános jellege és célkitűzése | 119 |
| A statisztikus fizika. Az alapvető strukturális különbség | 120 |
| A naív fizikus megközelítési módja | 122 |
| Miért olyan kicsinyek az atomok? | 123 |
| Egy szervezet működése egzakt fizikai ktörvényeket követel meg | 125 |
| A fizikai törvények atomstatisztikán alapulnak, s ezért csak közelítő érvényűek | 127 |
| A fizikai törvények pontossága a jelenségekben részt vevő atomok nagy számával kapcsolatos. Első példa (paramágnesség) | 128 |
| Második példa (Brown-féle mozgás, diffúzió) | 130 |
| Harmadik példa (a mérési pontosság határai) | 134 |
| Az öröklődés mechanizmusa | 137 |
| A klasszikus fizikus várakozása távolról sem magától értetődő, hanem téves | 137 |
| Az öröklődés kódja (kromoszómák) | 139 |
| A test növekedése számtartó sejtosztódással (mitózis) | 140 |
| A mitózis során minden kromoszóma megkétszereződik | 141 |
| Számcsökkentő osztódás rendkívüli fontossága | 145 |
| Kereszteződés. A tulajdonságok lokalizációja | 146 |
| A gén maximális nagysága | 149 |
| Kis számok | 150 |
| Állandóság | 151 |
| Mutációk | 153 |
| "Ugrásszerű" mutációk - a természetes kiválasztódás alapja | 153 |
| A mutációk tökéletesen öröklődnek | 155 |
| Lokalizáció. Recesszivitás és dokinancia | 156 |
| Némi szakmai nyelvezet bevezetése | 158 |
| A beltenyésztés káros hatása | 160 |
| Általános és történeti megjegyzések | 161 |
| A mutáció ritka voltának szükségessége | 163 |
| Röntgensugarakkal kiváltott mutációk | 163 |
| Az első törvény. A mutáció egyetlen esemény | 164 |
| A második törvény. Az esemény lokalizációja | 165 |
| Kvantummechanikai bizonyítékok | 168 |
| Az állandóságot a klasszikus fizika képtelen megmagyarázni | 168 |
| A kvantumelmélet képes a magyarázatra | 169 |
| Kvantumelmélet - diszkrét állapotok - kvantumugrások | 170 |
| Molekulák | 172 |
| A molekulák stabilitása függ a hőmérséklettől | 172 |
| Matematikai közjáték | 174 |
| Első helyesbítés | 175 |
| Második helyesbítés | 176 |
| Delbrück modelljének ismertetése és vizsgálata | 179 |
| Az öröklődés anyagi tényezőinek általános képe | 179 |
| A kép egyedülálló volta | 180 |
| Néhány hagyományos tévképzet | 181 |
| Az anyag különböző "állapotai" | 182 |
| A valóban fontos különbség | 183 |
| Az aperiodikus szilárd testek | 184 |
| A miniatűr kódban kifejezhető tartalmak sokfélesége | 184 |
| Összehasonlítás a tényekkel: stabilitási fok; a mutációk diszkontinuitása | 186 |
| A természetesen kiválasztódott gének stabilitása | 187 |
| A mutánsok néha kisebb stabilitása | 188 |
| A hőmérséklet az instabilis génekre kisebb hatású, mint a stabilisakra | 188 |
| Hogyan idéznek elő mutációkat a röntgensugarak | 189 |
| A röntgensugarak hatékonysága nem függ a spontán mutációképességtől | 190 |
| Reverzibilis mutációk | 191 |
| Rend, rendezetlenség és entrópia | 192 |
| Érdekes általános következtetés a modellből | 192 |
| A renden alapuló rend | 193 |
| Az élő anyag elkerüli az egyensúly felé hanyatlást | 194 |
| Az élő anyag "negatív entrópiával" táplálkozik | 195 |
| Mi az entrópia? | 197 |
| Az entrópia statisztikai jelentése | 197 |
| A szervezettség fenntartása a környezetből "rend" elvonásával | 199 |
| Jegyzet a VI. fejezethez | 200 |
| A fizika törvényein alapszik-e az élet? | 202 |
| A szervezetben várható új törvények | 202 |
| A biológiai helyzet áttekintése | 203 |
| A fizikai helyzet összefoglalása | 204 |
| A meglepő ellentét | 205 |
| Két mód rendezettség előállítására | 206 |
| Az új elv nem idegen a fizika számára | 207 |
| Az óra mozgása | 209 |
| Az óraszerkezet mégis statisztikus viselkedésű | 210 |
| Nernst tétele | 211 |
| Az ingaóra virtuálisan zérus hőmérsékletű | 211 |
| Összefüggés az óraszerkezet és az élő szervezet között | 212 |
| Utószó - a determinizmusról és a szabad akaratról | 213 |
| A természettudományos világkép sajátosságai | 221 |
| Mi jellemzi gondolkodásmódunkat? | 221 |
| Gondolkodásmódunk eredete | 221 |
| A fenti vélemények összehasonlítása | 223 |
| A kérdés felvetése | 225 |
| A válasz vázlata | 226 |
| Az érthetőségi feltétel teljesítménye | 229 |
| Történeti megjegyzések | 229 |
| Mit jelent megérteni? | 232 |
| Jóslás - próbakő vagy végcél? | 235 |
| Megengedhetők-e meg nem figyelhető vonások? A történeti tudományok példája | 237 |
| Szükség van-e a fizikában képekre? | 239 |
| A kép nemcsak megengedett segédeszköz, hanem cél is | 242 |
| Az érthető véletlen: hőelmélet | 243 |
| A Darwin-féle származáselmélet | 245 |
| További megjegyzések a teljes indukcióról | 246 |
| Az érthetőségi hipotézis hézagai | 248 |
| Szembeállítás más gondolkodási formákkal | 248 |
| Lemondások és konvenciók: indukció, kauzalitás, kezdeti feltételek | 251 |
| A molekuláris rendezetlenség hipotézise | 253 |
| Az objektiválásból eredő hézagok | 255 |
| Néhány Hérakleitosz-töredék | 255 |
| A személyiség kikapcsolása | 258 |
| Abderai Démokritosz egy antinómiája | 260 |
| A szabad akarat paradoxonja | 264 |
| A vörös halál maszkja | 266 |
| Megoldási kísérletek: monadológia, identitástan | 269 |
| A tudat egysége | 270 |
| A gondolkodó alany kettős szerepe | 274 |
| Értékek, értelem és cél | 279 |
| A természettudomány ateizmusa | 280 |
| Mi a "reális"? | 281 |
| Okok a gondolkodás és lét, illetve tudat és anyag dualizmusának elhagyására | 281 |
| A nyelvi információknak és világunk közös voltának kapcsolata | 287 |
| A megértés tökéletlen volta | 300 |
| Az azonosság tana: fény és árnyék | 309 |
| Két ok a meglepődésre: pszeudoetika | 321 |
| A természettudományok szellemi hatása az életre | 327 |
| Utószó - írta: Maróti Lajos | 334 |
Folytatás Microsoft-tal