kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Gondolat Kiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött keménykötés |
| Oldalszám: | 365 oldal |
| Sorozatcím: | Válogatott tanulmányok |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 19 cm x 13 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. |
| A hullámmechanika alapgondolata | 7 |
| Elképzelésünk az anyagról | 23 |
| A krízis. Előzetes tájékoztató | 23 |
| Néhány szó a korpuszkulákról | 25 |
| Hullámterek és részecskék; kísérleti igazolásuk | 28 |
| Kvantumelmélet: Planck, Bohr, de Broglie | 31 |
| Hullámtér és részecske: elméleti összefüggések | 34 |
| Kvantumugrás és részecske-azonosság | 37 |
| Hullámazonosság | 39 |
| Zárószó | 41 |
| Levelek a hullámmechanikáról | 43 |
| Schödinger és Einstein levélváltása | 43 |
| Einstein Schrödingerhez | 43 |
| Einstein Schrödingerhez | 44 |
| Schrödinger Einsteinhez | 45 |
| Einstein Schrödingerhez | 47 |
| Schrödinger Einsteinhez | 48 |
| Einstein Schrödingerhez | 49 |
| Schrödinger Einsteinhez | 50 |
| Einstein Schrödingerhez | 51 |
| Schrödinger Einsteinhez | 53 |
| Einstein Schrödingerhez | 55 |
| Schrödinger és Lorentz-levélváltása | 56 |
| Lorentz Schrödingerhez | 56 |
| Schrödinger Lorentzhez | 69 |
| Lorentz Schrödingerhez | 81 |
| Mit nevezünk elemi részecskének? | 90 |
| Nem individuum | 90 |
| A szokásos ábrázolás: a részecskék és hullámok egybeolvasztása | 91 |
| A szokásos ábrázolás: a hullámok lényege | 93 |
| A szokásos ábrázolás: a részecskék lényege (határozatlansági reláció) | 94 |
| A szokásos ábrázolás: határozatlansági reláció jelentése | 96 |
| A határozatlansági reláció bírálata | 98 |
| Az anyagdarab fogalma | 100 |
| Az individualitás vagy "önmagával való azonosság" | 102 |
| Mit jelent ez az atomelmélet szempontjából | 103 |
| Az újabb statisztikák jelentősége | 105 |
| A korlátozott azonosság fogalma | 108 |
| Felhalmozódás és hullámfelfogás | 109 |
| A részecske-elképzelés alkalmazhatóságának feltétele | 111 |
| Mi az élet? | 115 |
| Előszó | 115 |
| A klasszikus fizikus megközelítési módja | 117 |
| A kutatás általános jellege és célkitűzése | 117 |
| A statisztikus fizika. Az alapvető strukturális különbség | 118 |
| A naiv fizikus megközelítési módja | 120 |
| Miért olyan kicsinyek az atomok? | 121 |
| Egy szervezet működése egzakt fizikai törvényeket követel meg | 123 |
| A fizikai törvények atom-statisztikán alapulnak, s ezért csak közelítő érvényűek | 125 |
| A fizikai törvények pontossága a jelenségekben részt vevő atomok nagy számával kapcsolatos. | |
| Első példa (paramágnesség) | 126 |
| Második példa (Brown-féle mozgás, diffúziós) | 128 |
| Harmadik példa (a mérési pontosság határai) | 132 |
| Az öröklődés mechanizmusa | 135 |
| A klasszikus fizikus várakozása távolról sem magától értetődő, hanem téves | 135 |
| Az öröklődés kódja (kromoszómák) | 137 |
| A test növekedése számtartó sejtosztódással (mitózis) | 138 |
| A mitózis során minden kromoszóma megkétszereződik | 139 |
| Számcsökkentő osztódás (meiózis) és megtermékenyítés | 140 |
| Haploid egyedek | 142 |
| A számcsökkentő osztódás rendkívüli fontossága | 143 |
| Kereszteződés. A tulajdonságok lokalizációja | 144 |
| A gén maximális nagysága | 147 |
| Kis számok | 148 |
| Állandóság | 149 |
| Mutációk | 151 |
| "Ugrás-szerű" mutációk - a természetes kiválasztódás alapja | 151 |
| A mutációk tökéletesen öröklődnek | 153 |
| Lokalizáció. Recesszivitás és dominancia | 154 |
| Némi szakmai nyelvezet bevezetése | 156 |
| A beltenyésztés káros hatása | 158 |
| Általános és történeti megjegyzések | 160 |
| A mutáció ritka voltának szükségessége | 161 |
| Röntgensugarakkal kiváltott mutáció | 162 |
| Az első törvény. A mutáció egyetlen esemény | 163 |
| A második törvény. Az esemény lokalizációja | 164 |
| Kvantummechanikai bizonyítékok | 167 |
| Az állandóságot a klasszikus fizika képtelen megmagyarázni | 167 |
| A kvantumelmélet képes a magyarázatra | 168 |
| Kvantumelmélet - diszkrét állapotok - kvantumugrások | 169 |
| Molekulák | 171 |
| A molekulák stabilitása függ a hőmérséklettől | 172 |
| Matematikai közjáték | 173 |
| Első helyesbítés | 174 |
| Második helyesbítés | 175 |
| Delbrück modelljének ismertetése és vizsgálata | 178 |
| Az öröklődés anyagi tényezőinek általános képe | 178 |
| A kép egyedülálló volta | 179 |
| Néhány hagyományos tévképzet | 180 |
| Az anyag különböző "állapotai" | 181 |
| A valóban fontos különbség | 182 |
| Az aperiodikus szilárd testek | 183 |
| A miniatűr kódban kifejezhető tartalmak sokfélesége | 184 |
| Összehasonlítás a tényekkel: stabilitási fok; a mutációk diszkontinuitása | 185 |
| A természetesen kiválasztódott gének stabilitása | 187 |
| A mutánsok néha kisebb stabilitása | 187 |
| A hőmérséket az instabilitás génekre kisebb hatású, mint a stabilisakra | 188 |
| Hogyan idéznek elő mutációkat a röntgensugarak | 189 |
| A röntgensugarak hatékonysága nem függ a spontán mutációképességtől | 190 |
| Reverzibilis mutációk | 190 |
| Rend, rendezetlenség és entrópia | 191 |
| Érdekes általános következtetés a modellből | 191 |
| A renden alapuló rend | 192 |
| Az élő anyag elkerüli az egyensúly felé való hanyatlást | 193 |
| Az élő anyag "negatív entrópiával" táplálkozik | 194 |
| Mi az entrópia? | 196 |
| Az entrópia statisztikai jelentése | 197 |
| A szervezettség fenntartása a környezetből "rend" elvonásával | 198 |
| Jegyzet a VI. fejezethez | 199 |
| A fizika törvényein alapszik-e az élet? | 201 |
| A szervezetben várható új törvények | 201 |
| A biológiai helyzet áttekintése | 202 |
| A fizikai helyzet összefoglalása | 203 |
| A meglepő ellentét | 204 |
| Két mód rendezettség előállítására | 205 |
| Az új elv nem idegen a fizika számára | 206 |
| Az óra mozgása | 208 |
| Az óraszerkezet mégis statisztikus viselkedésű | 209 |
| Nernst tétele | 210 |
| Az ingaóra virtuálisan zérus hőmérsékletű | 211 |
| Összefüggés az óraszerkezet és az élő szervezet között | 211 |
| Utószó - A determinizmusról és a szabadakaratról | 213 |
| A természettudományos világkép sajátosságai | 221 |
| Mi jellemzi Gondolkodásmódunkat? | 221 |
| Gondolkodásmódunk eredete | 221 |
| A fenti vélemények összehasonlítása | 223 |
| A kérdés felvetése | 225 |
| A válasz vázlata | 228 |
| Az érthetőségi feltétel teljesítménye | 228 |
| Történeti megjegyzések | 228 |
| Mit jelent megérteni? | 232 |
| Jóslás - próbakő vagy végcél? | 235 |
| Megengedhetők-e meg nem figyelhető vonások? | |
| A történeti tudományok példája | 237 |
| Szükség van-e a fizikában képekre? | 239 |
| A kép nemcsak megengedett segédeszköz, hanem cél is | 242 |
| Az érthető véletlen: hőelmélet | 243 |
| A Darwin-féle származáselmélet | 245 |
| További megjegyzések a teljes indukcióról | 246 |
| Az érthetőségi hipotézis hézagai | 247 |
| Szembeállítás más gondolkodási formákkal | 247 |
| Lemondások és konvenciók: indukció, kauzalitás, kezdeti feltételek | 250 |
| A molekuláris rendezetlenség hipotézise | 252 |
| Az objektiválásból eredő hézagok | 254 |
| Néhány Hérakleitosz-töredék | 254 |
| A személyiség kikapcsolása | 257 |
| Abderai Démokritosz egy antinómiája | 259 |
| A szabadakarat paradoxonja | 263 |
| A vörös halál maszkja | 266 |
| Megoldási kísérletek: monadológia, identitástan | 268 |
| A tudat egysége | 270 |
| A gondolkodó alany kettős szerepe | 274 |
| Értékek, értelem és cél | 279 |
| A természettudomány ateizmusa | 280 |
| Mi a "reális"? | 281 |
| Okok a gondolkodás és lét, illetve tudat és anyag dualizmusának elhagyására | 281 |
| A nyelvi információknak és világunk közös voltának kapcsolata | 286 |
| A megértés tökéletlen volta | 299 |
| Az azonosság tana: fény és árnyék | 308 |
| Két ok a meglapődésre: pszudo-etika | 319 |
| A természettudományok szellemi határa az életre | 325 |
| Utószó - írta: Maróti Lajos | 333 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.