| I. kötet | |
| Előszó | 5 |
| A forradalom tüzében | 9 |
| Program - Kilencszáztizenhét | 11 |
| A pacifizmus kritikája | 14 |
| Az európai átalakulások kritikája | 25 |
| Linder Béla: Kell-e katona? | 45 |
| Szabó Ervin | 48 |
| Tiszta proletárpolitikát! | 51 |
| Nemzetiségi kérdés és kommunizmus | 54 |
| Szakszervezet a proletárdiktatúrában | 60 |
| Elmélet és gyakorlat | 63 |
| Az egyéni cslekvés és az osztályharc | 71 |
| Polgári forradalom - proletárforradalom | 75 |
| Szociáldemokrata | 79 |
| Marxizmus és magyarság | 83 |
| Társadalmi és pártharcok a 48-49-es magyar forradalomban | 85 |
| Szabó Ervin helye a magyar munkásmozgalomban | 91 |
| Szabó Ervin és a 48-as magyar forradalom | 112 |
| Szabó Ervin | 118 |
| Marx és az 1848-as magyar forradalom | 124 |
| Az aradi tizenhárom | 177 |
| Előszó | 184 |
| Magyar szabadság - világszabadság | 189 |
| Kossuth Lajos | 235 |
| Magyarság és Európa | 269 |
| 1848-1867 és Magyarország nemzeti jövője | 271 |
| "Pánszlávizmus" és "szellemi honvédelem" | 281 |
| "Birodalom" és "hivatástudat" | 297 |
| Jegyzetek | 311 |
| II. kötet | |
| Marxizmus és népiesség | 5 |
| Az Erdélyi-eset | 7 |
| Szellemi front? | 10 |
| A kecskeméti találkozó háttere | 14 |
| "Szellemi vagy politikai mozgalom" | 18 |
| Népiesek és humanisták | 23 |
| Levél Veres Péternek | 27 |
| Ötvenkilenc név - és akik hiányoznak | 33 |
| Marxizmus és népiesség | 38 |
| Néhány szó Veres Péterhez | 157 |
| A kakukktojás és az elefántcsonttorony | 165 |
| Otthonmaradás és dezertálás | 172 |
| "Magyar szocializmus" | 175 |
| Nagyatádi vagy Dózsa? | 190 |
| A "népiesek" széthullása | 197 |
| Munkás- és parasztszövetség vagy bérlőszövetkezet | 202 |
| Szabó Zoltán és a francia összeomlás | 208 |
| A nemzeti egységért | 211 |
| Jelszavak és tények | 213 |
| A magyar külpolitika válsága | 218 |
| Előre a népfrontért! | 221 |
| Átcsoportosulás a köztársasági Spanyolországban | 224 |
| Polgári forradalmak kora | 230 |
| Szocialista ifjúmunkásprogram | 234 |
| A halál elől az öngyilkosságban | 236 |
| Május elseje és a magyar munkásság feladatai | 241 |
| A zsidótörvény és ami utána következik | 245 |
| Még egyszer a magyar katolicizmusról | 248 |
| Imrédy és Szálasi | 256 |
| Labancok Magyarországon | 261 |
| A szakszervezetek pergőtüzében | 265 |
| Szent István | 269 |
| Hol a magyar demokrácia? | 274 |
| Eckhardt és a munkásság | 279 |
| A magyar kormány kaposvári programja | 282 |
| Igazi és hamis békepolitika | 287 |
| Ciano budapesti útja után | 291 |
| "Őrségváltás" | 296 |
| Elitnevelés | 303 |
| Eckhardt Tibor | 309 |
| Parasztállam | 314 |
| A múlt kötelez | 321 |
| Karl Liebknecht erkölcsi példája | 323 |
| Előszó Marx "A polgárháború Franciaországban" című művéhez | 326 |
| A múlt kötelez | 333 |
| Köztársaság vagy Tanácsköztársaság | 337 |
| A magyarországi proletárdiktatúra keletkezéséhez és bukásához | 341 |
| Rosa Luxemburg és Karl Liebeknecht | 347 |
| A vereség mártírjaitól a győzelem áldozataiig | 351 |
| A magyar proletárdiktatúra és az agrárkérdés | 354 |
| Az öreg | 359 |
| Landler Jenő elvtárs emlékére | 364 |
| 1919. március 21. | 370 |
| Marxizmus és humanizmus | 374 |
| Negyven év távolából | 381 |
| Zászlóbontás | 392 |
| A Tanácsköztársaság a pedagógusok hagyománya is! | 399 |
| Jegyzetek | 407 |
| Névmutató | 433 |
| Újság- és folyóirat-mutató | 499 |