Felnőttoktatás a diabéteszben

Előszó

A tudományos tanácskozások kitűnő alkalmat nyújtanak ahhoz, hogy bemutassák a tudomány fejlődését és a résztvevők különböző tapasztalatai közkinccsé válhassanak. A betegellátással közvetlenül is foglalkozó kollégák számára különösen hasznos az olyan megbeszélés, amely bemutatja az eredmények mindennapi gyakorlati alkalmazását, beilleszti az eddigi ismeretek közé és olyan algoritmust is nyújt a résztvevőknek, amely a gyakorlati munkában elsődlegesen hasznosítható.
Az idült betegségek, illetve kórállapotok azonban az orvosi ismeretek szinten tartása mellett a betegek, a környezetük és a társadalom ismereteinek szélesítését, tájékozottságának bővítését is igénylik. Az idült kórállapotok kérdései ugyanis nem szűkíthetők csak az orvos és a beteg kapcsolatára, hanem a tágabb környezetet is érintik. Ez az idült betegségek kezelésének, az azokkal összefüggő életmód különlegességeinek megértésével és elfogadásával különösen összefügg. Az idült betegségben szenvedők életkörülményei, a környezetbe, illetve a munkába való illeszkedésük csak akkor lehet maradéktalan, ha a betegséggel járó különleges szempontokat a környezet megérti és elfogadja.
Ezért különös jelentőségű az idült betegségekkel, vagy kórállapotokkal összefüggő kérdések elemzése és nyilvánossá tétele. Minden olyan törekvés, amelyik ezt a célt szolgálja, ma még úttörő jelentőségű. A cukorbetegség a lakosság széles körét érinti. Ezt nemcsak a betegek nagy száma teszi nyilvánvalóvá, hanem az a népesség is, amely a betegek különleges élethelyzetével kapcsolatban érintett. A cukorbetegség ugyanis más idült betegséghez hasonlóan olyan különleges állapotok kialakulásához vezethet, a mindennapi életvitelben olyan szempontokat jelenít meg, amelyek befolyásolják a társadalmi környezetet és igénylik a megfelelő tájékoztatást is. Vissza