| Előszó a második kiadáshoz | 13 |
| Bevezetés az első kiadáshoz | 15 |
| Elméleti és modell-építési vonatkozások | |
| Probléma-zavar-válság-katasztrófa | 19 |
| Válsághelyzetek a labilis szituációk rendszerében | 21 |
| A modern válságjelenségek gazdasági szemlélete és elméleti alapfogalmai | 21 |
| A válság és a válságkezelés fogalmak történelmi gyökereiről és hátteréről | 25 |
| Kielégítő magatartás és korlátozott racionalitás a gazdálkodásban | 26 |
| Döntési helyzetek, bizonytalanság és kockázat | 27 |
| A normatív, a leíró (descriptive) és az előíró (prescriptive) döntéselméletek | 30 |
| A nyitott és a zárt modellek építési elvei és alapstruktúrái | 32 |
| A válság kutatási és elemzési elvei | 35 |
| Információ és elemzés | 35 |
| A kutatás és az elemzés szintjei | 39 |
| Elméleti általánosítások és a meghatározható folyamatszakaszok | 41 |
| Az időtáv: stratégia-meghatározó tényező | 42 |
| A válság általános és kommunikációs jellemzői | 43 |
| A válságjelenség négy általános összetevője | 43 |
| A válságfolyamat időpéeriódusai | 45 |
| A kétféle valóságkép mint válságforrás | 46 |
| Ún. előszobaablak-módszer a válság minősítésére | 47 |
| A válságok ún. kemény és puha csoportjáról | 48 |
| A kríziskommunikáció általános jellemzőiről | 49 |
| A kontrollálhatóság, mint elhatárolási kritérium | 51 |
| A probléma és a zavar: a válságnak forrásai és hírnökei | 53 |
| A probléma-fogalom új megvilágítása | 53 |
| A zavar, a fejtörő megoldás-keresés jelenségeiről | 57 |
| Katasztrófa: a válságosnál minőségileg súlyosabb helyzetek | 63 |
| Katasztrófa-fogalmak és -modellek a társadalomtudományok térképén | 64 |
| A humánökológiai, és bennük a természeti kockázatokkal foglalkozó kutatások | 68 |
| A legszorosabb gazdaságelméleti kapcsolódások | 69 |
| Egyéb összefüggések | 70 |
| Célok, módszerek és eredmények az amerikai katasztrófakutató központ munkájában | 70 |
| A változási és modell-építési módok | 73 |
| A rendszerszerű kritikus gondolkodás (RKG) alkalmazása | 73 |
| Az elemzés különféle megoldásai és érvényesítendő szemlélete | 75 |
| A megoldási lehetőségek szintetizálása | 78 |
| A választás megvalósítása | 79 |
| Az iteráció és a rekurzív jelleg sikeres érvényesítése | 80 |
| A társadalmi viszonylatok vizsgálatának nagy fontossága | 81 |
| A labilitás-változási irányok felvázolása | 81 |
| Módszertani elvek és eljárások | |
| Egy sikeres megoldás és egy kudarccal végződő eset általánosítható tanulságai | 83 |
| Tényleges világháborús veszély, mint elemezhető válságforma - a kubai rakéta válság példáján | 85 |
| A számításba veendő távlatok | 86 |
| A válság-fejlemények eseménynaptárai | 87 |
| Szemlélet és eljárások a kubai rakétakrízis idején | 90 |
| A kubai rakétaválság értékelése | 96 |
| Általánosan érvényes módszertani megoldások a válságkezelésben | 99 |
| Egy óriási közbeszerzési botrány válság-kezelése | 101 |
| A TFX-eset: érdek-különbségek a nagyösszegű közbeszerzésekben | 101 |
| Beszédes eseménynaptár | 102 |
| A válságkezelés célmozzanatai és eszköz -kiválasztási folyamatai | 103 |
| Az összefoglaló | 109 |
| Az első elemzési változat: Helyes döntéshez helyes megközelítés | 110 |
| A második változat: heléyes döntés - helytelen megközelítés | 111 |
| A harmadik változat: rossz döntés - helyes megközelítés | 111 |
| A negyedik (most valós) variáció: rossz döntés - rossz megközelítés | 112 |
| Még egy értékelő észrevétel | 113 |
| Az összehasonlító értékelés általános területei | 115 |
| A döntési minőség és a végrehajtási eredményesség | 115 |
| Igazodás a korlátozó tényezőkhöz (az összeférhetőség) | 115 |
| A legkedvezőbb időpont megközelítése | 116 |
| Az információk optimális mérete | 117 |
| A döntéshozó hatása | 117 |
| Az érdekkonfliktus | 118 |
| A kockázatok mérlegelése | 118 |
| A megértési, helyzet-felismerési színvonal | 119 |
| Az egybevetés | 120 |
| Szemlélet, magatartás és eljárások válság idején | |
| Gyakorlati teendők, média-kapcsolatok, PR-feladatok és konkrét válság-kezelési tervek | 123 |
| A szervezett válságkezelés szükségessége és felépítése | 125 |
| A válságészlelés forgatókönyve | 125 |
| A sürgős tájékoz tatás szükségessége | 127 |
| A cselekvés-orientált gondolkodás ereje | 128 |
| A válságkezelésre felkészülés szemléleti és személyi feltételei | 128 |
| A válságkeltő humán tényezők | 131 |
| Válságkezelő csoport létrehozása | 133 |
| A válság-kezelés megszervezésének folyamata | 135 |
| Belső reagálások a válságra | 137 |
| A külső közvélemény reagálása a válságra | 137 |
| A közvélemény és a szervezeten kívüli álláspontok bekapcsolása | 139 |
| Fontossági skála tervezése | 141 |
| A felkészülés döntő fontossága | 141 |
| A szóvivők kiválasztása és képzése | 143 |
| A kríziskommunikáció, mint sajátos válságkezelő eszköz az egyes válságperiódusokban | 145 |
| A válságkezelés kulcskérdései | 145 |
| Az eredményes válságmegelőzés kommunikációs feltételei és főbb teendői | 147 |
| Szemléleti módok és eljárások a válság folyamán | 148 |
| A válság "mit cselekedjünk most?" periódusának kommunikációs jellemzői | 150 |
| A "mit teszünk legközelebb...?" szakasza, vagyis ajánlható magatartás és teendő-sorozat a válságot követően | 152 |
| Nagyméretű válságok kommunikációs menedzselésének néhány elvi tanulsága | 153 |
| A válságra való reagálásokról | 154 |
| A médiával való kapcsolatok szervezése és irányítása | 157 |
| A közlendők eljuttatási formái | 157 |
| A hirdetés indokoltsága és várható hatása | 158 |
| A sajtó szerepe és hatásai | 159 |
| A riporterek személyes tájékoztatása | 162 |
| A válságkommunikációban elkerülendő megnyilatkozások | 165 |
| Összefoglaló jelentés a médiával való kapcsolatokról, | 166 |
| A szóvivői tevékenység előkészítése és értékelése | 166 |
| A válságkommunikációs rendszerek működésének sajátos elvei | 167 |
| Általános PR-célok különböző válság helyzetekben | 169 |
| A válságkezelő PR első lépései: a két vgálság-fogalom | 169 |
| Teendők és szereplők a válság-veszélyt jelző listákon | 171 |
| A társadalmi kapcsolódások összetétele és képviselői | 173 |
| A kommunikációs átvilágítás | 177 |
| A válság utáni magatartások és feladatok | 183 |
| Az utóhatások felmérése és kezelése | 183 |
| Minősítendő: mit tettünk jól és mit rosszul? | 185 |
| Finomítás és összehangolás | 186 |
| Néhány általánosítható tanulság egy multinacionális vállalat konkrét válság-eseményeiből | 186 |
| Szemléleti módok esettanulmányokban | 189 |
| Rövid összegezés: amikor a letörést áttöréssé fordítjuk át | 193 |
| Konkrét "kezelési" tervek problematikus, zavaros, válságos és katasztrofális helyzetekre - vállalati szinten | 197 |
| Célok és teendők problematikus pé-nzügyi helyzetekben | 197 |
| Lopások okozta problematikus helyzetek | 198 |
| A termelést érintő - problémát kialakító - tűzesetek kezelési terve | 200 |
| Szennyezett (rosszminőségű) termékgyártás okozta zavarok érzékelése és megszüntetése | 203 |
| Társadalmi viszályokból eredő zavarok kezelése | 206 |
| Zavart-kiváltó bombariadók | 208 |
| Termék-bojkott: a kereslet válságos csökkenése | 211 |
| Zsarolás előidézte válság-helyzet "kezelési" módja | 216 |
| Emberrablás okozta válság-helyzet kezelése | 217 |
| Kulcsfontosságú tisztségviselők elvesztése okozta katasztrofális szituációk menedzselése | 218 |
| A számítógépes rendszer katasztrofális meghibásodása | 220 |
| Forrásmunkák jegyzéke | 223 |
| Melléklet | |
| Információs és kommunikációs naplók a válságról | 229 |