Változatok négy elemre 1. (töredék)

Előszó

Az elszánt Olvasó, aki ezt a vaskos könyvet a kezébe vette, feltétlenül megérdemli, hogy a szerző tisztelettel köszöntse, sőt joggal várhat némi bátorítást és tájékoztatást is, mielőtt belefogna e sok száz oldal lapozgatásába.
Bevallom, nem kis elfogódottságot érzek, amikor ilyen hosszú kirándulásra invitálom az Olvasót, méghozzá egy nem is túl csalogatónak ígérkező tájra, a kémia birodalmába. Mert legfőbb célom ezzel a könyvvel, hogy szórakozást nyújtsak és örömet szerezzek mindazoknak, akik el is olvassák. Hogy erre a kémia is alkalmas lehet? Ezt csak a leendő Olvasó döntheti majd el.
Ez a könyv nem tankönyv. Legalábbis nem abban az értelemben, ahogyan a legtöbb ember azokra a könyvekre gondol, amelyeket nemcsak elolvasni kell, hanem megtanulni is, sőt - ami a legrosszabb - vizsgázni is kell belőlük. Az ilyen könyv sajnos akarva-akaratlanul valamiféle "kényszer" mellékízével keseríti meg az olvasó szájízét. Nos, ennek a könyvnek valóban csak az a célja, hogy megszerettesse a kémiát, vagyis legalábbis felkeltse az érdeklődést iránta. Ha egyszer már szereti valaki, akkor a vaskos tankönyveknek sem a súlyát méricskéli majd.
Könyvem - úgy érzem - meglehetősen szubjektív ízű kémiakönyv. Kétségtelen, hogy egyetlen szerző sem mentesülhet a szelektálás nagyon is szubjektív, csakis az ő ízlésére bízott kötelezettsége alól. Különösen akkor nem, ha ilyen kimeríthetetlen a témája. Ezért legszívesebben azt írnám: voltaképpen élménybeszámoló ez a könyv egy több évtizedes, szép utazásról, amelyért hálás vagyok a sorsnak, s amelynek emlékét nem akarom önzőn magamban tartani. Vissza

Fülszöveg

A szerves természet anyagaira nem annyira a kémiai elemek változatossága, mint inkább néhány - kis túlzással négy - elem kapcsolódási módjának változatossága jellemző. Ez a fajta sokrétűség az alapja a mintegy négymillió szerves vegyület létének. Egyáltalán el lehet-e igazodni egy ekkor dzsungelben? Vagy nincs más mód, mint minden egyes anyag esetében külön-külön sorra venni a sajátságokat, reakciókat, előállítási módokat?
A szerző arra törekszik, hogy segítse az olvasót az elszigeteltnek tűnő jellemzők közötti összefüggések felismerésében. Feltárja azokat a törvényszerűségeket, amelyek lehetővé teszik e vegyületek felépítését és egymással való reakcióit. E megközelítési móddal sikerül elkerülnie az adatoknak a szerves kémia könyvekre oly jellemző telefonkönyvszerű felsorolását.
"Az anyag beosztása sokban eltér a szokásostól" - írja a szerző. "A könyv első fele statikus kémiával foglalkozik, a vegyületek tarka sokféleségét az atommagok és elektronok változatos szerveződési lehetőségeiként mutatva be. Az egyszerűbb molekulatípusok elektronszerkezetének ismertetése után a térbeli szerkezet kerül a vizsgálódás középpontjába. A dinamikus kémiáról, vagyis az egymással reagáló molekulák átalakulásairól - megfelelő molekulaszerkezeti ismeretekre alapozva - a második rész ad áttekintést. A könyvet az anyag általunk ismert molekuláris szerveződésének legmagasabb szintjét képviselő biopolimerek, a fehérjék és nukleinsavak kémiája zárja le."
A gazdagon illusztrált könyv átfogó összefoglalást ad a témáról, és az olvasó számára a szerves kémia megértésének, felfedezésének örömét kínálja. Vissza