Van Gogh

Előszó

Részlet a könyvből:
"Talán egyetlen művész sem akad, akinek a személyisége olyan fokozott érdeklődésre tarthatna számot, mint a Vincent van Gogh-é. Tagadhatatlan, hogy az érdeklődés az idők során mit sem veszített erejéből, ami csöppet sem meglepő, hiszen a festő sorsa nem szűkölködik a pszichiátriai tanulmányba vagy éppen filmbe illő, baljós, néhol elcsépelt részletekben: Van Gogh közismerten későn kezdte művészpályáját, amit fájdalmasan rövid életútja tesz hangsúlyossá; anyagiakban mindig is szűkölködött, Theo öccse életre szóló, áldozatos támogatása híján képtelen lett volna elkerülni a teljes nyomort; hihetetlen intenzitással merült el munkájában, gazdag életművet hagyott hátra, de életében mindössze egyetlen festményét sikerült eladnia, a Vörös szőlőhegyet [1], párdarabját, a Zöld szőlőhegyet [2] már nem; szerelmei keservesen viszonzatlanok maradtak; festőtársára, Paul Gauguinre borotvával támadt rá; legelső, kimerítő idegrohamában lemetszette a bal fülcimpáját, és elvitte az arles-i bordélyházba; elmegyógyintézetbe került; harminchét évesen öngyilkossággal vetett véget az életének.
Mindezek a részletek csak megerősítik az "őrült művész" több évszázados fogalmát, mely az orvosi értelemben vett elmebaj mellett az alkotáshoz szükséges ihletett megszállottságot, s nem utolsósorban a társadalom hivatalos korlátainak elutasítását, azaz különc viselkedés is jelent." Vissza