| Függöny előtt | |
| Gyerekkori színház. Diákkori versek. A pálya vonzásában. A Nemzeti. Mesterek és minták | 13 |
| Major verset mond | 25 |
| "A költészet nem egyszerű dolog." Karinthy mond verset. Reinizt Béla tanít. A szellem és a test felszabadítása. | 27 |
| Moliére-Boguslawski-Major: Imposztorok. Egy ajánlás története | 40 |
| Valaki fölbukkan. "Német sógor" megérkezik. Bajusz és szemüveg. Hitek és választások. Két dátum. "Nem hagyta magát." Beck Judit emlékei. | 52 |
| A színpadi hangütés. Darab születik. Színház születik. Shakespeare, Moliére, Brecht. Korunk legjelentősebb rendezőegyéniségei. Mi a legfontosabb? Peripatetikus beszélgetések | 71 |
| A sikerkeresés veszélyei. A pedagógus célja: a színész igazsága és megújulás. Major Tamás cirkusza | 102 |
| "Az ember addig él, amíg meg nem hal" | 106 |
| Egy év feladatai | 112 |
| Első és utolsó szerelmek | 113 |
| Függöny mögött | |
| A Duna akkor nyáron | 125 |
| "... királynak kell lennem." Rend és részlet. A színház mindenekfelett. Fent és lent | 129 |
| Levél egy színész barátomhoz | 154 |
| Van-e igény Mesterre? Kortársak és kartársak. Művészet vagy technika | 156 |
| Gobbi | 168 |
| "Én mindig őrá számítottam". Mellette lobogni a lobogón. Röptető bukások. "Majorelvtárs" | 172 |
| Éjféli óra. Elhagyni a felesleget. Szerep a sorok között, jellem a gerincben. "Hajrá, Szami!" | 188 |
| Betétként olvasható. De nem muszály! "Kicsithalál" - arról szól, hogy nagyon meghalunk | 202 |
| "Titkos" ember. Elmaradt beszélgetések. Csak egy mozi. Lenni vagy nem lenni... | 227 |
| Shylock: egy zsidó a keresztények között. Hamisítás? Társadalmi hatás. Németh Antalról. Az utolsó nyilatkozat. | 244 |
| A Nagy Ügyelő | 256 |
| A többi, néma csend? | 258 |
| Kutya nélkül nem lehet Majorról könyvet írni... Kutyálkodunk? | 262 |
| Tudunk-e temetni? Hegycsúcsból dombocskák. "Vihar." Totális politizálás. A kudarc csak kontrasztanyag. | 269 |
| "Egy kövér ember". Régi és új. Ki az áldozat? "Vinni kell a koncot!" Don Quijote magánya | 277 |
| "Cini, nincs kedved leszerződni a Nemzetibe dramaturgnak?" Szerelmes gyűlölet. Reggeli telefon. Karinthy-versek | 298 |
| Kinek a széke? Vátlóbot. A kor, amelyben élünk. "Fiam, tüzet hozol ránk, itt a víz, ami oltja." | 303 |
| Döglött aknák. Moór Jenő versikéi. "Játszom veled, mint a halállal, Zsuzsa." | 319 |
| A velencei Carlo Goldoni levele a Nemzeti Színház művészeinek a Két úr szolgája bemutatója előtt | 329 |
| Szék és zubbony | 331 |
| Szép város Kolozsvár. Érzelmek. Boldizsár, a kutya | 333 |
| Judit | 337 |
| Éva | 337 |
| Papírvirág | 344 |
| Egy dömösi kertkapuban | 345 |
| Egy arc változásai | 349 |
| "... én reátok még emlékezem." Valaki jön és végül elmond még egy verset. | 352 |
| Függelék | |
| "Újra kezdődik a játék." (Major Tamás színészsorsok tükrében) | 359 |
| Egy régi szilveszter | 375 |
| Mégis mozog (A Galilei története) | 377 |
| Levél Major Tamáshoz (töredék) | 388 |
| A Nemzeti Színház - másfél évszázad küszöbén (részletek Vámos László főrendező bemutatkozó beszédéből, 1982) | 390 |
| Különvélemény (Major Tamás nyilatkozatáról) | 396 |
| Felszabadulási rögtönzés | 399 |
| Hangfogó Major Tamásról | 400 |
| Major Tamás színházi szerepei és rendezői munkássága (1928-1985) | 404 |
| Jegyzetek | 427 |