| Előzetes megfontolások | 7 |
| A gondolkodás módszertani irányai | 21 |
| A jogfejlődés példája | 21 |
| Klasszikus görög antikvitás | 21 |
| Római fejlődés | 29 |
| A dikaion időszaka | 29 |
| Prétori jog | 37 |
| Jusztiniánuszi kodifikáció | 43 |
| Felvilágosult abszolutizmus | 48 |
| A Code civil kodifikációs eszménye | 54 |
| Fordulat a gondokodásmódban | 59 |
| A geometria példája | 60 |
| Euklideszi geometria | 61 |
| Bolyai és Lobacsevszkij kihívása | 64 |
| Az einsteini forradalom | 69 |
| A gondolkodás példája | |
| Autonómia | 72 |
| Újszövetségi okfejéts | 72 |
| Cicero tanúsága | 84 |
| Szent Ágoston | 85 |
| A Talmud tanulsága | 88 |
| Keleti kereszténység | 94 |
| Modern "irracionalizmusok" | 96 |
| Fogalmi kalodákon túl | 101 |
| Gondolkodásiminták, jogi minták | 108 |
| Heteronómia | 129 |
| Aquinói Szent Tamás | 129 |
| Grotius | 133 |
| Leibniz | 135 |
| A gondolkodás fejlődésének dilemmája | 138 |
| A történelmefilozófia tudományelméleti problematikája | 157 |
| A gondolkodás paradigmái | 168 |
| A paradigmák paradigmái | 168 |
| Megállapodásszerűség | 168 |
| Kulturális függőség | 171 |
| A paradigma természete | 175 |
| "Tény", "fogalom", "logika", "gondolkodás" alapfogalmai | 182 |
| Paradigmaváltás szüksége | 182 |
| Az objektivizmus és szubjektivizmus hamis alternatívája | 188 |
| Mi a tény? | 189 |
| Mi a fogalom? | 207 |
| A normafelfogás dilemmái | 220 |
| Kérdőjelek a jelentésben | 227 |
| Jelentéselméletek | 227 |
| Lexikalitás | 228 |
| Kontextualitás | 241 |
| Hermeneutika | 254 |
| Nyitott szerkezetűség | 269 |
| Dekonstrukcionizmus | 273 |
| Jelentések közösségi tudása | 281 |
| Nyelvi aktus | 282 |
| Társadalmi intézményesedés | 285 |
| Autopoietikus rendszerválasz | 289 |
| A jogi gondolkodás paradigmái | 297 |
| A jog természete | 297 |
| Folyamatszerűség | 303 |
| Többeleműség | 304 |
| Aktusszerűség | 309 |
| A jogi gondolkodás természete | 310 |
| Záró gondolatok | 315 |
| Függelék I.: A racionális jogszemlélet eredendő ambivalenciája | 316 |
| Emberi teljességünk széttörése a fejlődés áraként? | |
| Függelék II.: A jog és rendszerszerű megközelítésének történetisége | 330 |
| A formális racionalizálás tendenciája a jogfejlődésben | 330 |
| A rendszerszemléletű megközelítés történetisége | 336 |
| Függelék III.: Leibniz és a jogi rendszerképzés kérdése | 343 |
| Leibniz időszerűsége | 343 |
| Az egyetemes matematikai módszer gondolata | 345 |
| A jogtudomány logikai felfogása | 348 |
| A jogi rendszerképzés geometrikus víziója | 352 |
| A leibnizi gondolat csődje és tanulsága | 356 |
| Függelék IV.: a relevancia kiválasztó szerepe | 359 |
| Függelék V.: Az intézmény mint rendszer | 363 |
| Fogalmi kifejeződésének zártsága és nyitottsága, s átalakulási lehetőségei | |
| A rendszerek logikája | 363 |
| Eszményi típusok és történelmi megvalósulások | 368 |
| Az eszményi típus mint normatív ideológia | 372 |
| Objektivitás és véletlenszerűság a rendszerekben | 376 |
| A rendszer korlátai és kötöttségei, következetessége és gyakorlatiassága | 382 |
| Függelék VI.: A jog belső szerkezete | 387 |
| Konstruáltság, viszonylagosság, kölcsönösség gyakorlati hermeneutikai összefüggésben | |
| Függelék VII.: Ismereteink korlátozottsága és nyelvünk határozatlansága | 398 |
| FüggelékVIII.: Vajon tételezések rendszeréből áll-e a jog? | 408 |
| A jog modelljei | 408 |
| A jog társadalmi összefüggései | 410 |
| Hagyományos és társadalomontológiai megközelítés | 412 |
| A jog és jellemzői | 416 |
| Függelék IX.: Autopoiesis és a jog bírói újratermelése | 418 |
| FüggelékX.: Jogtechnika és jogdogmatika | 431 |
| Függelék XI.: Paradigmaváltás a jogi gondolkodásban | 450 |
| Carl Schmitt és a vágyott szintézis megkísértése | |
| Függelék XII.: Célok és eszközök a jogban | 467 |
| Tárgymutató | 480 |
| Jogforrásmutató | 492 |
| Névmutató | 494 |
