Modern polgári jogelméleti tanulmányok

Előszó

ELŐSZÓ
Csak futó pillantást kell vetni az e gyűjtemény tartalmát alkotó tanulmányok sorára — mind a szerzőkre, mind a tanulmányok címére -, és azonnal kiderül, hogy e munkák kötetbe foglalását sem valamiféle jogelméleti koncepció, sem a történeti összefoglalás teljességére törekvés nem motiválta. Egyetlen célja az, hogy a jelenkori polgári jogelmélet néhány rangos alkotását a magyar érdeklődők számára a jogtudományi kutatás, oktatás és művelődés elősegítése céljából — mintegy kéziratként — hozzáférhetővé tegye. A kötetbe foglalt tanulmányok a modern polgári jogelméleti gondolkodás arculatát annyiban mégis — ha rendkívül halványan és vázlatosan is — ábrázolják, hogy e korszak polgári jogelméleti gondolkodásának legfontosabb tendenciáit reprezentálják. E tanulmányok között találunk jogelméletijogfilozófiai és jogszociológiai írásokat egyaránt. Képviselve van a jogi pozitivizmus, az analitikus jogelmélet, az újkantiánus jogfilozófia éppúgy, mint a jogszociológia, a realizmus és a modern természetjogi iskola. E modern polgári jogelméleti, jogfilozófiai és jogszociológiai törekvéseket pedig olyan illusztris szerzők mutatják be, mint KELSEN, STAMMLER, SOMLÓ, EHRLICH, FRANK, HÁGERSTRÖM, LUND-STEDT és RADBRUCH. Ha az itt közölt tanulmányoknak közelebbről meghatározható tematikájáról beszélhetünk, akkor e kötetet leghívebben talán azzal jellemezhetjük, hogy voltaképpen a polgári, és egyáltalán a jogelméleti gondolkodás két nagy problémájáról szólnak: egyrészt a jogelmélet, a jogszociológia és általában a jogtudomány elméleti megalapozásáról; másrészt a jog néhány alapvető, korunkat izgató lényeges elméleti kérdéséről. Problematikáját tágan fogalmazva a jog és a jogtudomány jelenti; szűkebben és konkrétabban a jog néhány alapvető elméleti vonatkozása, és a jogelméleti, jogszociológiai, jogfilozófiai és általában a jogtudományi kutatások elméleti megalapozása. A jelzett, eddig magyar nyelven nem olvasható, modern polgári jogelméleti, jogfilozófiai és jogszociológiai tanulmányok jelen formában közreadása talán jól szolgálja majd a jogelméletet az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében művelők általános törekvését a polgári jogelméleti gondolkodás marxista bírálatára, és arra, hogy a magyarjogelméleti gondolkodást és műveltséget segítsék, illetőleg gyarapítsák.
Peschka Vilmos Vissza